Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640

nyosan folytak a tárgyalt fél évszázad folyamán. Hasonló módon kevés forrás szól azokról az egyes uradalmakban folyt építkezésekről is, amelyek során gazdasági épületek, a majorságok cselédségének, alkalmazottainak, a betelepített habánoknak lakóhelyeiről adhatnának felvilágosítást. Az alábbiakban az eddig felsorolt építkezésekről a Batthyány család levéltárában fellelhető adatok alapján található részletesebb ismertetés. Németújvár vára Az előzmények A középkori eredetű várat 1524-ben, az ugyanabban az évben a fiúörökös nélkül elhunyt Újlaki Lőrinc hercegnek a királyra szállt javaiból kapta Batthyány I. Ferenc horvátszlavón bán. A várban az ő részéről történt esetleges építkezésről írott adat eddig nem ismert, feltételezhető azonban, hogy annak újkori átépítését ő kezdhette meg. (1. kép) VC

METV

IVAK 1. kép. Németújvár vára 1639-ben. Johann Ledentu rajza Nevéhez fűzhető a vár alatti várost bekerítő középkori kőfal keleti oldalán egykor nyíló, a várba vezető út legalsó kapuja, amely jelenleg elfalazott, s egy rondella által eltakarva, félköríves kőkeret formájában látható, felett kőtáblába vésett 1544-es évszámmal. A mohácsi csatában is résztvett és onnét megmenekült, nagy műveltségű Batthyány I. Ferenc 1566-ban hunyt el, Németújvár várát és az ahhoz tartozó uradalmat második feleségére, Swetkovics Katalinra hagyta.

41 Az özvegy, aki feltételezhetően csak folytatta a férje által megkezdett építkezést, 1569-ben a királytól huszonöt mázsa rezet kapott, amelyet a vár esővíz csatormainak készítéséhez lemezben, „plehül" kért, és ahhoz mestert is, aki azokat elkészíti.

42 Ugyanakkor a várban volt az olasz János mesternek nevezett kőműves, ő azonban kutat - valószínűleg ciszternát - épített.'

3 A következő évben, 1570-ben a vendégházban és a szabó házban folyt fapadló fektetése, amelyet „Kacz maister, az alcz" készített.

44 A kőműves jelenléte, a belsők fapadlóval történt burkolása, legfőképpen azonban a rézcsatornák készíttetése olyan építkezés befejezésére vall, amelyet még Batthyány I. Ferenc életében kezdhettek meg. Swetkovics Katalin ugyanebben az évben unokaöccséhez, Batthyány Boldizsárhoz írott levelében arról tudósította, hogy férje sírjára címeres követ akart faragtatni, amihez hozzáértő kőfaragót kért, bár megjegyezte, hogy „vagyon Ujwarot kü faragó ".'

5 A sírkő azonos lehet a jelenlegi ferences templom délnyugati külső oldalára helyezett, domborművű és páncélos alakot ábrázoló, felirat nélküli kőlappal. 1575ben a Batthyány Boldizsár humanista köréhez tartozó Elias Corvinus erről írta, hogy a németújvári síremlékhez verset óhajt írni.

46 1575-ben meghalt az özvegy is. A várat és uradalmát örökösként III. Boldizsár, Batthyány I. Ferenc unokaöccse vette át.

47 Már annak az évnek a tavaszán azt jelentették neki, hogy tervezett építkezéséhez a szükséges fát Szombathely környékén kivágták, azt lehet Németújvárra szállítani. Októberben a fent említett „maister Kacz" nevű ács dolgozott a várban, a konyha felett és azt javasolta, hogy az új tetőt cserép helyett zsindellyel fedjék.

48 Ettől kezdve 1589-ig szólnak a németujvári várban folyó építkezésről írott adatok. Az ott megfordult mesterek között 1579 és 1587 közötti időben szerepel a Batthyány Boldizsárral levelező, bécsi császári építész, Pietro Ferabosco,

49 az építkezésen való részvétele azonban ismeretlen. Rajta kívül a győri vár építési hivatalának vezetőjét, Urban Suesst említik még, de a németújvári várral kapcsolatosan róla sem tudható közelebbi.

50 Az 1580-as években még több, főként a szomszédos stájer területről származó mesterembert említenek a források: 1581ben Johann Michl Stahl gráci „püthauer'A, aki a konyha számára márvány mozsarat készített,

51 a bécsi Bernát mestert, akivel ismeretlen építkezés ügyében levelezett Batthyány Boldizsár 52 és a szintén gráci Vincenzq Caminio „Pild und Stainhauer'-t, akivel viszont kőből faragott kandallókról levelezett.

53 1589-ből a hartbergi Pietro de Lanzio kőfaragónak maradt levele, amelyben Batthyány Boldizsár által megrendelt kőfaragványokról írt.

54 Ő egyébként a hartbergi kőfaragók között már 1562-ben úgy szerepelt, mint aki a Batthyányaknak dolgozott.

55 Az 1580-as években tűnik fel a mesterek között a gráci Khöller asztalos neve.

56 Ugyancsak 1589-1590-ből maradtak meg a schäcklowitzi Thomas Schnell ácsmester Schindl Lénáit fővárnagyhoz a németújvári várban folyó munkákkal kapcsolatosan írott levelei.

57 Az egyetlen, nem stájer területről származó, ebben az időben Batthyány III. Boldizsárral kapcsolatot tartó mester az a már említett, bécsi Bemard kőműves, akinek közelebbről nem ismert építkezéssel kapcsolatos levele maradt meg 1587-ből.

58 A levelek a mesterek által végzett munkák pontos meghatározását nem tartalmazzák, ezért működésük nagyrészt ismeretlen. A csekély építési adat alapján Batthyány Boldizsár németújvári építkezéseiről azok tényén túlmenően nem alakítható ki kép. Pietro Ferabosco és Urban Suess feltételezhetően terveket készítő és megépítő szereplése viszont arra vall, hogy az 1570-es évek közepétől 1589-ig tekintélyes méretű építkezés folyhatott a németújvári várban, amelynek megvalósításához, illetve részleteinek készítéséhez a szomszédos stájer vidékről szerződtettek olyan mestereket, akik közül többen már az azt megelőző időben is a Batthyányaknak dolgoztak. A hazai művészettörténeti irodalom Batthyány Boldizsár nevéhez fűzi a belső vár kaputornyát és annak felvonóhidas, dór oszlopokkal és triglifes párkánnyal keretezett kapuját.

59 Az itáliai késői reneszánsznak ez a kedvelt kapuformája azonban olyannyira általános és elterjedt a Habsburg