Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640

Évával l607-ben kötött házasság.

6 A XV. század vége óta birtokolt szlavóniai Gereben várán és uradalmán kívül az 1524ben II. Lajos király által adományozott Németújvár, az 1540es években ugyancsak királyi adomány alapján megszerzett Szalónak és Rohonc várai, a XVI. század eleje óta birtokolt muraközi Torony kastélya és a Rohonc várával együtt szerzett ottani kastély mellé így került Poppel örökségként a Vas megyei Dobra vára és a Felsőlendva várához tartozó uradalom egy része, Muraszombat, Rakicsány és a középkori kolostorból alakított Szentgotthárd kastélyaival és azok tartozékaival, valamint a török hódoltság területére eső, Fejér megyei Bicske uradalma.

7 Mindehhez a tekintélyes vagyonhoz a kincstártól l604-l606-ban vásárolt Körmend tartozott még az ottani kastéllyal, valamint az l6ló-ban vásárolt bozsoki alsó kastély.

8 Batthyány II. Ferenc apjának, a XVI. század második felében az ország egyik legműveltebb, nyugat-európai udvarokat megjárt főurának, Boldizsárnak udvarában nőtt fel. Ennek hatására maga is sokoldalúan művelt, több nyelvet beszélő, irodalmi szinten tájékozott főúr volt. Örökölt és feleségével szerzett vagyonát még tovább gyarapította. A kortársak nagyra tartották, politikai szempontból azonban nem volt vezéregyéniség, bár 1622-ben a nádori tisztségre jelöltek között szerepelt. Családi hagyományait követve, kora ifjúságától fegyverrel a kezében harcolt a török ellen, eleinte magánemberként, később dunántúli főkapitányként. l604től haláláig Sopron vármegye főispánja volt, 1608-tól királyi főlovászmester, l6l8 és 1621 között pedig dunántúli főkapitány.

9 A Magyarországon is birtokos cseh főnemesi családból származó, magyarul is megtanult, művelt, határozott és jó szervező képességű Poppel Éva házaságkötésük óta minden szempontból egyenrangú társa volt. Kettőjük udvara, annak élénk társadalmi és művelődési életével a Dunántúl, s a Királyi Magyarország egyik vezető szellemi központja. A körülöttük kialakult főúri társaság fiataljai alkották később, Batthyány Ferenc 1625-ben bekövetkezett halála után Esterházy Miklós nádor politikai és szellemi vezérlő körét.

10 A családi levéltár iratai az 1590-es évektől szólnak építkezésekről. Ezek eleinte valószínűleg még az anya, Zrínyi Dorottya nevéhez fűzhetők. A németújvári vár második kapuja felett látható és az 1595-ös évszámot viselő, kőből faragott címeren azonban az F. D. B. betűkkel rövidített „Franciscus de Batthyan" felirat azt jelzi, hogy a kapu és az ahhoz csatlakozó, nagyméretű bástya építése már az ő tevékenységéhez tartozott. Ettől kezdve megállás nélkül folyt az építkezés valamelyik váron vagy kastélyon, néha egyszerre több helyen is. Az építtető Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva 1590 februárjában - apja váratlan halála idején - Batthyány Ferenc tizenhetedik életévében járt. Családja és az udvartartás ekkor az ifjú tervezett itáliai tanulmányútjának előkészítésével foglalkozott, amelyet az apa halála szakított meg. Az itáliai út esetleges megvalósulásáról nem maradt ismert adat, műveltsége és későbbi magatartása nyomán azonban az feltételezhetően megvalósult. Ifjúságáról keveset szólnak az írott források. A kor szokásának megfelelően házi tanítók oktatták. Kilenc éves korában, 1582-ben az irodalmi működéséről is ismert udvari prédikátor, Beythe András, a németújvári iskola tudós rektora volt a nevelője.

11 1591-ből ismert a Batthyány udvarban működő Albert nevű iskolamester, aki mellett ugyanakkor német mester is volt. A két házitanító korábban is ott lehetett és résztvehetett az ifjú Ferenc nevelésében.

12 Nagyműveltségű apjának is része lehetett ebben a nevelésben és befolyást gyakorolhatott rá az apja által szorgalmasan bővített családi könyvtár, valamint a szülői udvarban gyakran vendégeskedő sok jeles, Európa számtalan tájáról érkező, humanista műveltségű tudós.

13 Batthyány II. Ferenc és a családi könyvtár történetéhez fűződik, hogy később, 1604-től Balassi Bálint kéziratban ott őrzött szerelmes verseivel udvarolt Poppel Évának.

14 A feltételezhető itáliai útról hazatérve, a kor követelményeinek megfelelően megkezdődött az akkor már 19-20 éves fiatalember katonai felkészítése. 1592-ben kétszáz lovas élén vett részt abban a Nádasdy Ferenc által vezetett seregben, amely az uralkodó parancsára a Sziszek várát sorozatosan támadó török ellen Szlavóniába vonult. A következő évben ismét fegyverben volt, ekkor nagybátyja, Zrínyi György mellett vett részt a Fehérvár melletti csatában, 1594-ben pedig Esztergom első ostromában, ahol Zrínyi György seregében jelen volt Batthyány II. Ferenc későbbi apósa, a már az 1580as években Kanizsa várában katonai szolgálatot teljesítő Vladislav Lobkowicz-Poppel is.

15 Ezt követően az l606-ig tartó tizenötéves háború szinte valamennyi dunántúli hadi eseményének részese volt. Huszadik évében, 1593-ban kapta meg a bárói címet és egyben királyi kamarási kinevezését. Ettől kezdve volt bejáratos a bécsi királyi udvarba, ahova részben rokoni körének, részben apai barátai és támogatói segítségével családi és politikai szálak egyaránt fűzték. Az utóbbiak között a vezető szerepet Illésházy István köre és nem utolsó sorban Poppel Éva osztrák és cseh rokonsága, a Kurzbach, a Kolowrat és a Salm család tagjai játszották.

16 l603-ban kapott grófi címet, l608-ban főlovászmester, egy évvel később soproni főispán.

17 Közben, kiemelkedő katonai szereplése nyomán és Kanizsa várának l600-ban történt eleste után, 1601- 1602ben az új Zala-Vas megyei végvárvonal egyik parancsnokaként körmendi főkapitány, 1605 és 1609 között pedig a Kanizsával szembeni végvárak és egyúttal a Dunántúl kerületi főkapitánya.

18 Ebben a tisztségében vett részt l605-l606-ban Bocskainak a Dunántúlra behatoló seregével vívott harcokban, közben nem egyszer a bécsi udvar tilalma ellenére folytonos küzdelemben a törökkel.

19 l609-ben lemondott katonai tisztségeiről, a kincstár mindaddig ugyanis azokért nem fizetett neki, s harminchatezer forinttal volt adósa.

20 Közéleti szereplése ezt követően is jelentős volt. I6l8-ban résztvett II. Ferdinánd pozsonyi koronázásán, s egyike volt annak a küldöttségnek, amely a várból lehozta a koronát.

21 Ekkor még királypárti volt. I6l9-ben, a harmincéves háború kezdetén azonban a felkelő csehek megsegítésére a Felvidéket meghódító Bethlen Gábor oldalára állt. A dunántúli végházak őrségét és azok vezetőit az ő tekintélye vitte Bethlen pártjára. A Dunántúlt is meghódító fejedelmet ro-