Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - CSOMA ZSIGMOND Batthyány család jelentősége a XVI. század végi európai és magyar botanikában
CAÍIOLVS C L V S I V S PANNON IBVS rci hcrbarixftudioíis. Í VM Ssirpiu,qu.is bisproxime elapfis i m Pannoni* parie , tum AuftU, & via*» m*£iijém Trouineiii oíferuaui, llilioriam Je. feriberem-.fumma ctiäm mihi rar., fuu.vi et. rum facilitates ( quantum qui Jem licuit)ab ea. Jlfeerem. Verum cum 'eafum duntaxat fiirpium bsfleriam defenbendamfumfijjem, qua haHenusi nemi neolfernata funs,vel fi jmt , nequaquom tame, aas fallem ncgliicnier funs dcfcnpta-ipaucafueruntquarïvàfaculties, vel nemina inlei/igerepotiscrim. Ccnfultlus itaq. vifssm eft,alia etiam f'srpes qua in Pannonianafcttntur,collto(re , ea. rumq, vulgaria nomma perfcrularsfvlvebù hac in re, qu'am waxim'e puffern , gralißearerjfen defuerunt fane qui meum hune tabs, remsuuarent : fed tmn'tum maxime doersfs. mus vir Dn.Stephanas Bejthe,líiuinsy.er. il praco apud lÙuîlrtm- Heroen Dominum Baltkafarcm de Batthyan ,,n iffim'jrbe KemttÈVpftoar ,qui maximum beram Vngarieo. rum nominumparlem,pro fuo cadore, meedocitit,dum aliquot sei ad perquir endos var its lo» osa pU IM jimul tgrcjfl {ninus, Unie sgitut- vos accepta refer re par eß , qiut hoc Indice Voùi prepono V nganea" ßirpiitm nomma . C E T E R v,u,quoma,npler <queß,rpesfisférfim, quam,, vulgarem appeliatsonem nc r quedbeo.nrqutà quoquam alio ini-lUgere licaif.qiiQtquvt Pannonét in meam Stirpiu hifi oriam,vel hune Nomenclalorem incident, ero,vt herbarium hoc fludturn, quantû inspfis tfl,promoucre apudfuoi eentendant .reliqnaf. quefiirpes verii Vngarscù no/nimbus donare non grauentiir : & tycubi in 'tis , qua illis hit proponimtn , reife exprsrncndis haUucinatum tß,errores benigne corrigcre,dcïts nos Commo. rsefacere t noßros cenattts iuuare , noßrumj t il. làgratlfcandipropenfumJludium ejr volun. tatem boni confluer e velmt. Valete.Viennax Cal. lanuar'u anno reparati Salutis huma. nxQlâ. 13. LXXX111. AdmonmdiisvctôLcdtorcfl ,in ViigKiciSYOcabulis-, I; } fiMq«l>.] .incjinm { £ } apud Hifpa,.«. ó aüTcm (qucimdraoduni Stapud Gcimayai) YCJUIÎ e t'icpiwiur.cuililaii: &«, il z. I J J 11 10. kép. Clusius köszönete, megemlékezése Beythe István növényazonosító, növénynév segítségéről a Stirpium... 1583- évi németújvári kiadásában keret forrázva használták fel, hatóanyagtartalmát akár 12 évig is megtartotta. Gyökerét és levelét borban megfőzve mindenféle belső betegség ellen ajánlotta. Akiben bélféreg lenne, azt egy pohárka főzet megtisztította volna. De a vérköpés és az un. hideggyomrúság ellen is hatásos volt, éppúgy, mint sárgaság és szárazság ellen. A borban főzött Csaba íre fűvel Sanguisorba minor - együtt minden ellen ajánlott általános orvosság volt. Az ezerjófű pora és vize a „francus" varratot is gyógyította, a csontot és a sebet összeforrasztotta, a női menstruációt elindította. A kisebbik ezerjófű virága vörös volt, vizes partokon termett, levele a rutáéra hasonlított. Hasfájás, hideglelés ellen a virága borban felére elfőzve használt. Sárgaság ellen lép- és vesetisztító hatása miatt volt kiválóan alkalmas, kólika ellen is hatott, és gilisztát, vagy akár meghalt magzatot is kihajtott az asszonyból. A köszvényre és ínfájásra is hatásos volt, mézzel keverve az összetört fű levével kenték be és gyógyították a fájó szemet. Felforralt vizével sebet tisztítottak, menstruációt indítottak. A kis ezerjófű levelét, ha virágos állapotban volt, kifacsarták, majd 5 napig vízben áztatták, újra megfőzték, majd ismét kifacsarták. 23 Az „Epörgy" név alatt a szamócát ismerhetjük fel, a FragariaspA, amit „Epergyfivnek"írt. Hidegítő és nedvesítő hatásúnak említi, amelynek leveléből fürdőt lehetett készíteni, ez pedig a kőbántalmak és láz ellen is ajánlotta, mert hűsítő hatású volt. Hasmenés ellen a mézzel édesített szamócát javasolta. A szomjúságra is ajánlott termése egyben májtisztító. Ha kenyérrel együtt ették, akkor az emberi test rühességet is megszüntette Beythe András 1595. évi javaslata szerint. Szíverősítő, sárgaság elleni és a női menstruációt befolyásoló hatásait ismerték még. 24 A fenyőhajtást és a tobozt melegítő hatásúnak, szárasztónak tartotta. Főleg a vízkórságban szenvedőknek ajánlotta. Hurut ellen a fenyő kérge és toboza egyaránt jó. Uborkamaggal összefőzve a toboz megindította a vizeletet és megállította a vizeletcsöpögést. A fenyő tűlevele májat gyógyított, a fakéreg meszes vízben főzve csontdagadásra volt jó, porrá törve a gyanta pedig sebeket szárított. A fenyőfaforgács ecetben megfőzve a fogfájást enyhítette. 25 A tengeri szőlő a piros ribizli volt - Ribes vidgaris -, amelynek gyógyító hatását hűsítő jellegében látták, de étvágyat is csinált, szomjúságot oltott, lecsendesítette a hányást, hasmenést idézhettek vele elő. 26 A Beythe István Clusius által említett „Zedöry" Morus sp. Beythe Andrásnál „Szedery, Szedeti fa, Eperyfa" néven szerepel. Mind a fa alakú, mind a földi „Szedery" hidegítő és nedves hatású, de amikor megérett, melegítő hatást fejtett ki. Haslágyító- és hashajtóhatású, de torokdagadásra is jó. A levébe mézet rakva torok- és szájfájás ellen használták. Esővízben megfőzve levele fürdés után szép hajat biztosított, borban megfőzve a fogfájás ellen hatásosnak bizonyult. 27 A „tiztös fiv"-nek seben vérzéscsillapító hatást tulajdonítottak, a csontot és sebet összeforrasztotta, aszúkórságban szenvedők fürösztésére használták (11-12. kép). 28 Jól látható, hogy a Beythe István által említett és ismert növények általánosan ismertek és használtak voltak már ekkor is. Nem véletlen, hogy Clusiusnak segítve Beythe István már 11. kép. A vérzéscsillapító tisztesfű képe és leírása, magyar névhasználata Clusius: Stirpium... 1583-as németújvári kiadásában, a magyar név „ Tiztös flu " és meghatározás Beythe Istvántól, a növény gyógyhatásúinak leírása Beythe Andrásnál 1595-ben 12. kép. A vérzéscsillapító tisztesfű képe és leírása, magyar névhasználata Clusius: Stirpium... 1583-as németújvári kiadásában, a magyar név „Tiztös flu" és meghatározás Beythe Istvántól, a növény gyógyhatásúinak leírása Beythe Andrásnál 1595-ben *-fl<rilijtl*:fljrtiiut 5>i » "ß-Uf,tjHNUmmUrjiéi^U til, Imi li4Ít*rfi:*4,T£l"~ knlau -»»imJmn I« iL I ' > , *f —•^••iimiilil I ill iiiilliiliijl.IM if i Q >.J>.« c vi o T ™. .Ifi" ,.Ç,..u,.,.,, ,U.n, 4,m ii^. ..... ....... i"—,'" f iluli» »i i in Ii ftiiiwiflnii.i. »if ,., ,,..^..»,..r_.c'^ll.i^•'" , .'""" ^ ™ , • , S ""^"'-".<e- f-'<"l'f fn.r, fil,.,: MDmltKtTft: .-t •:-t!ri l • j:a,,e--..~ m , ,., HiB ,„.-( t.it.nAiim es- ftultrfiréuat, tTbtyliraniathfotmA«^«. h'Om.iuißiimTsm -H
