Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - BOBORY DÓRA Batthyány Boldizsár és a természettudományok. Egy kísérletező és befogadó főúr a XVI. századi Magyarországon

tói, hogy a kolostorban építtesse meg, mert tartott a pletykáktól, attól, hogy híre megy, Boldizsár mivel foglalatoskodik. Corvinus azt javasolta, kérdezzék meg Felician Herbersteint, neki biztosan van olyan kőművese, aki a kemencét meg tudná építeni.

64 A Nicolaus Pistalotius orvostól származó levelek nem annyira alkímiai, mint inkább orvosi szempontból érdekesek. Batthyány korában keveseknek volt udvari orvosa, aki állandóan készenlétben állt, és azonnal segíthetett, ha ura megbetegedett. Az oivosok leggyakrabban nem személyesen, hanem elsősorban levélben, a páciens leírása alapján próbáltak diagnózist felállítani és gyógymódot javasolni. Pistalotius leveleiben számos igen érdekes recepttel találkozhatunk, melyeket nyilván a páciensnek kellett otthon elkészítenie, vagy ha legalább udvari gyógyszerésze volt - Batthyánynak egy darabig egészen biztosan volt az udvarában egy Johannes Neander nevű patikus, a híres Michael fia

65 -, akkor vele elkészíttetni. Ha a régiek higiéniai viszonyaira gondolunk, hajlamosak vagyunk mindenképpen ápolatlanságot feltételezni, holott Pistalotius egyik levelében Batthyány Boldizsár kérésére például egy olyan por receptjét és használatát írta le, mellyel a főúr fehérítheti a fogait, és ínyét erősebbé teheti. Ez lehetett a fogkrém őse. „Küldök Nagyságodnak egy rendkívül kellemes és könnyen használható port, mely fehéríti a fogakat és a fogínyt erősebbé, ellenállóbbá teszi. Ujjaival dörzsölje át vele fogait minden nap, és meglátja, nemcsak, hogy nem kellemetlen, de felettébb hasznos dolog is. "

66 „A legkiválóbb gyógyhatást akkor éri el, ha a port tűzben felizzítja, hogy kifehéredjen, majd fél pint (media pintha) tiszta borban kétszer kioltja, és ezzel a borral étkezés, ebéd és vacsora után ínyét kétszer-háromszor átöblíti. "

67 Ezek a receptek gyógynövény- és ásványi összetevőket is tartalmaznak, de a leggyakoribb „gyógyszerek" között szerepel a bor is, jóllehet Pistalotius egy alkalommal éppen a must túlzott fogyasztásáról igyekszik lebeszélni Batthyányt. „Remélem, Nagyságos Uram jó egészségnek örvend és ügyel étrendjére. Ha már semmiképpen sem tud és akar lemondani a must fogyasztásáról, azt javaslom, legalább ne mindig édes mustot igyon, hanem inkább szcirazat, mert az édes felfújja és eltorlaszolja ereit, míg a száraz a szomját is jobban oltja. '

6H A bor jótékony hatását például az akkoriban népbetegségnek számító köszvény ellen nem csak Pistalotius emlegette a következőképpen: „Bizony midőn Bejczy urammal egy palack édes bor társaságában beszélgettünk, osztanom kellett Bejczy uram véleményét, miszerint a kínzó köszvény ellen nincs jobb orvosság, mint a finom, nemes bor. "

69 Johannes Homelius is bort javasol a főúr egyes tüneteinek enyhítésére: „Nagyságos Uram kellemetlen tüneteire mindenek felett fegyelmezett étrendet, és világos, nemes bor fogyasztását javaslom. "

70 A XVI. században még mindig rendkívül népszerű és meghatározó volt az ún. humor-elmélet, melyet Galénosz dolgozott ki az ókorban. Eszerint négy humor, vagyis testnedv aránya befolyásolja az emberi szervezet épségét. A fekete epe, mely a melankolikus; a sárga epe, mely a kolerikus; a vér, mely a szangvinikus; és végül a nyirok, mely a flegmatikus típus alapvető meghatározója, kényes egyensúlyban van az emberi testben. Az egyensúly felbomlása, valamelyik testnedv túltengése vezet betegséghez, így a kezelés során a beteget igyekeztek megszabadítani felesleges nedveitől. Ez magyarázza, hogy miért volt mindennapos az érvágás, melynek során például a feleslegesen felgyülemlett vértől szabadították meg - a minden bizonnyal egyébként is gyengélkedő - pácienst. Ennek a kellemetlen eljárásnak, úgy látszik, Batthyány Boldizsár is alávetette magát. Utókezelés gyanánt Homelius doktor a következőket írja elő számára: „Érvágás és az azt követőpurgálás után kérem, ne vegyen erős fürdőt, bogy a nedvek, alaposan ki tudjanak száradni testéből, és a fürdőben se maradjon tovább egy, legfeljebb másfél óránál, nehogy vére túlzottan felhevüljön, mert a testnedvek túl nagy ingadozása táplálja a köszvény nyilalló élességét. A forró fürdők pedig egyaránt ellenségei Vénusznak és Bacchusnak, de hízom Nagyságos Uram bölcs ítélőképességében, mely mindenben eligazítja. "

71 Batthyány Boldizsár fia, Ferenc szintén sokat gyengélkedett. Reggelente előforduló fejfájását Pistalotius doktor továbbra is a humor-elmélet jegyében a következőképpen magyarázza: „Nagyságos Ferenc úrfi atyámfia, ki reggelente fejfájásra és szédülésre panaszkodik, bizonyára fekete epe túltengéstől szenved, mely hasában képződik, s gőze onnét felszállva a fejében fájdalmat és szédülést okoz. "

n Corvinus doktor beszámol egy csodálatos elixírről, melyet egy padovai orvostól szerzett meg, s mely nemcsak egyes epilepsziás tünetekkel szemben hatásos, de a mérgeket is legyőzi a szervezetben: „Magamhoz hívtam Sepachert, akiről nemrég beszéltem, s aki a padovai Cortusius elixírjéről mindenféle dolgot állított. Mivel állandóan unszoltam, megígérte, hogy saját kezével, a szemem előtt fogja előállítani a szert. Amikor befejezte, udvariasan megkérdezett, vajon elfogadok-e a szívélyes vendéglátásért cserébe néhány cseppet. Majd azt mondta, ez az elixír mindenféle méreg ellenszere és halálos betegségeket is gyógyít: jelenlétemben magához vett néhány cseppet és lenyelte őket, nehogy gyanakodni legyen okom, és a szentekre esküdént, hogy ezen elixírt maga a brandenburgi fejedelem adta át neki Luther doktor [Luther Márton fia] jelenlétében, és mely valószínűleg megmentette őt egy mérgezéstől. "

7i Ezek alapján is látható, hogy a paracelzista orvoslás egyre növekvő népszerűsége nem jelenti a galénoszihippokratészi orvostudomány azonnali radikális elvetését, hanem a Paracelsus által kritizált rendszer egy jó ideig még párhuzamosan együtt él az új irányzattal, ezért nem okoz törést Batthyány orvos-ismerőseinek, hogy egyszerre működjenek két, egymásnak egészen ellentmondó séma szerint. Összegzés Batthyány Boldizsár természettudományok iránti érdeklődése és a könyvtára, ahol e témákban a leginkább naprakész szerzők műveit összegyűjtötte egy szélesebb, európai tudományos szellemiségbe emeli a nyugat-magyarországi főurat. Kiterjedt kapcsolatrendszere bizonyítja, hogy jóllehet az egyetemek rendkívül fontos kulturális gócpontok lehetnek, de nem az egyedüliek. Aki kortársainak szokásaihoz képest kevés helyen fordult meg külföldön, és akkor sem egyetemi peregrináció keretei között, ugyanúgy találkozhatott inspiráló emberekkel, eszmékkel, és köthetett életre szóló ismeretsége-