Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

VI. Visszatekintés A Batthyány kastély évszázados kincsei című időszaki kiállításra - NAGY ZOLTÁN Nagy utat tettünk meg - A szerkesztő utószava

NAGY ZOLTÁN NAGY UTAT TETTÜNK MEG... - A SZERKESZTŐ UTÓSZAVA Nagy utat tettünk meg azóta, hogy Tóth István Györggyel 1982-ben itt a körmendi múzeumban személyesen találkoztam. Jól emlékszem, hatalmas koffert cipelt - mint mindig -, amiben többnyire jegyzeteit és olvasni való könyveit tartotta. Kezében vékonyka különlenyomatot szorongatott, melyet ő írt „Körmend alapítása, a város alaprajza a 17. században" címmel. Ajándékba hozta, de már előzőleg megírta, hogy „diplomamunkám átdolgozott és 130 oldalra kibővített változata az Agrártörténeti Szemlében várja a megjelenésű ami biztosan nem lesz előbb '82. év végénél. " E munkája - „A körmendi uradalom társadalma a 17. században "- már engem is megérintett, hiszen számos levelet váltottunk, melyben kikérte véleményemet az írott forrásokban lelt egyes néprajzi tárgyak, földrajzi nevek: kölkes zár, karikafa, kásacsinálu, sindü, poca, nádalla, berekalla, értelmezését illetően. Többször megszállt nálunk a múzeumi „kis francia" vendégszobánkban, amikor értékes előadásokat tartott Körmend XVII. századának mindennapjairól, neves személyiségeiről és a Batthyány család tagjairól az októberi „Múzeumi Hónap" rendezvényeinek keretei között. Nagyra becsültem barátságát, mely észrevétlenül alapozta meg a Batthyány családról szerzett ismereteimet. A pápai származású Tóth István György Zimányi Vera tanítványaként lett Körmend-kutatóvá, hiszen a Batthyány uradalom volt diplomamunkáján kívül egyetemi doktori, valamint kandidátusi értekezésének témaköre is. Ez volt a kezdet. Húsz év telt el azóta, s megváltozott a világ. Dr. BatthyányStrattmann László herceg boldoggá avatása (2003) lehetővé tette számunkra, hogy tiszteletünk jeleként nyíltan felvállaljuk örökségét, rajta keresztül a Batthyány család kultuszának ápolását. A családtörténeti kutatások kiterjesztésével új profilt és működési perspektívát teremtettünk a Batthyány kastély főépületében működő, immár nevét viselő Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeumnak. Nagy Gábor megyei képviselő barátunknak köszönhetően a közgyűlés a 2005. esztendőt a Batthyányak emlékévévé nyilvánította, melyben a körmendi múzeumnak is komoly szerep jutott. A Batthyányak évszázadai címmel országos figyelmet keltő kiállítást készítettünk a Szombathelyi Képtárral közösen. A kiállítás katalógusát dr. Zsámbéky Monika szerkesztette. Az A/4-formátumú, reprezentatív kivitelű, nagy tudományos értéket képviselő, 252 oldal terjedelmű katalógus elkészítéséből is derekasan kivettük részünket. A Batthyány év másik nagy vállalkozása, a 2005. október 27-29. között Körmenden azonos címmel megrendezett tudományos konferencia volt, mely a tragikus hirtelenséggel elhunyt Tóth István Györgynek is emléket állított. Egy emlékév két kötettel Ez lett a jelszónk. A meghívásos konferenciára kitűnő előadógárda gyűlt össze, mely az együtt eltöltött három nap alatt igazi, minket is segítő munkaközösséggé kovácsolódott. Megcsapott mindenkit egy kicsit a Batthyány várkastély történelmi levegője, a díszteremében száz napra kiállított tárgyakkal visszavarázsolt múlt igézete. Be kell vallanunk azt, hogy nem elégedtünk meg a harminckét előadó által nyújtott ritka élménnyel, hanem arra törekedtünk, hogy a tervezett kötetbe írásával még ennél is több kutatót vonhassunk be. A fiatal pályakezdők - akik között sok doktorandusz is akad - és a tapasztalt, idősebb generáció szerencsésen egymásra talált. Az elhangzott 34 előadás anyagát Auer Miklós segítségével videoszalagra rögzítettük, hátha szüksége lesz valakinek a vita során elhangzott perdöntő részletekre. Csorna Zsigmond és Móricz Péter a „Batthyányak a XVIXVII. században" témakörű szalónaki (Schlaininger Gespräche) konferencián 2005. szeptember 25-28-án elhangzott előadásainak kibővített, magyar nyelvű szövegét örömmel fogadtuk kötetünkben. A körmendi Batthyány Kastély és várkert hasznosítási alternatívái címmel Körmenden 2005. július 6-án megrendezett konferencián előadás hangzott el. A MaHill Mérnökiroda által készített tanulmány rövidített, szerkesztett változatát is megkaptuk. Koppány Tibor korábban jelezte, időtakarékosság miatt szólni nem kíván, de nagyobb lélegzetű, kiérlelt tanulmányát (Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései 1590-1640), szívesen rendelkezésünkre bocsátja. Zimányi Vera professzor asszony betegsége miatt nem tudott konferenciánkon részt venni, így ott csupán levelét olvastuk fel, de a Körmend története című tanulmánykötetben megjelent A Batthyány család hercegi ágának levéltára című dolgozatának kibővített változatát kérésünkre megküldte. Dobri Mamát, (A körmendi Batthyány-Strattmann könyvtár), Csák Zsófiáit, (A körmendi Batthyány-Strattmann gyűjteményt megörökítő felvételek az 1912-es vasvármegyei műtörténeti kiállításon) pedig személyesen kértem fel, hogy tanulmányaikkal csatlakozzanak konferencia-kötetünkhöz. Ladányi-Benedikt Ildikó (Francsics Gáspár körmendi kapitány levelei 1648-1650), Horváth Sándor (A Batthyányak és a horvátok), Király Péter (A Batthyányak XVII. századi rezidenciális zenéje), Kovás S. Tibor (A Batthyány-Strattmann gyűjtemény oszmán-török fegyverei), Szentmártoni Szabó Géza (Balassi Bálint barátsága Batthyány Boldizsárral és fiával. Ferenccel), pedig a kötetbe további tanulmányokat ígért és küldött el nekünk. Senkiben sem kellett csalódnunk, mivel a résztvevők és a felkértek mind teljesítették kérésünket, sőt még a család feje, herceg Batthyány-Strattmann László Paszkál is elküldte a kötet számára köszöntő beszédét, melyet 2005. augusztus 19-én a kiállítás megnyitó előtt mondott el gyermekkora színhelyén, nagyapja bronzba öntött szobra előtt. így duzzadt a „konferencia kötet" hat téma köré szervezett 54 tanulmánnyá. A kötet tervezgetésének időszakában szemet vetettünk a képtár által szerkesztett kiállítási katalógus bevezető szövegére. R. Várkonyi Ágnes professzor asszony gyönyörű írása irigységgel töltött el bennünket, így hát elhatároztuk, hogy