Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

VI. Visszatekintés A Batthyány kastély évszázados kincsei című időszaki kiállításra - SOMOGYI GYŐZŐ A Batthyány bandérium

mazi csatában, 1631-ben elvesztette zászlaját, azt a győztes Bethlen István titokban visszaküldte. Káldy Ferenc 1646-ban azt írta Batthyány I. Ádámnak: „az zászlónkai küldje meg Nagyságod, ne járjunk úgy, mint egy vert nép ". A Batthyány­zászlóról több adatunk is van. I. Batthyány Ádám 1646-ban a pozsonyi országgyűlésre és IV. Ferdinánd koronázására zászlót és kornétát csináltatott, amelyen „symbolimok" vol­tak, 1651-ben „aranyos zászló" alatt vonult fel a sereg egyik százada, a másik pedig „tarka zászló" alatt, amely kifejezés a hadnagyság kisebb és egyszerűbb - nem festett, hanem textilrátétes zászlóit jelenti. A németújvári várban fennmaradt egy meggypiros, festett aranyozott selyemzászló közepe, amely egyik oldalon Szűz Máriát, a másikon a koronás magyar címert ábrázolja. A ha­gyomány szerint ezt a mohácsi csatából menekítették. Stílu­sa azonban a XVII. század közepére vall. Talán azonos az 1646-ban készült, és 1651-ben is használt ..aranyos zászló­val". Kiegészített felirata: „Deus et Caesar" [Isten és Császár] illetve „Sanda Maria Patrona Hungáriáé" [Szent Mária Magyarország Védel­mezőjel. Ismerjük e korból a Batthyány Bandérium zászlótartóinak nevét és illetményét. 1632-1638 között Zrinyovácz György, 1639-1647 között Csongrádi György, 1650-től pedig Kosár Horváth István hordozta az ..aranyos zászló"-t, három ló­ra való fizetésért. Magyar katonai hagyományőrzés Az 1980-as évekre visszanyúló kezdemények után 1990-től sorban alakultak egyenruhás kato­nai hagyományőrző egyesületek a Kárpát-me­dencében. Céljuk egy-egy történelmi katonai alakulat hagyományainak felélesztése, őrzése, ezáltal a történelem átélése és bemutatása. Az egyenruhát, a hősök emlékét, a hadtörté­netet és a honvédelem eszméjét a nemzeti kul­túra részének tekintik, melyeknek fontos szere­pe van a nevelés, azonosságtudat, sport és ide­genforgalom fejlődésében. Szervezetük: Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség. Ezek a színes történelmi csapatok kedvelt részvevői az állami és nemzeti ünnepeknek, ha­zai és külföldi fesztiváloknak. A magyar katonai hagyományőrzők szerveze­ti és testvérkapcsolatokat alakítottak ki vala­mennyi európai ország hasonló csapataival. Kö­zös csatabemutatőik és rendezvényeik hozzájá­rulnak a kölcsönös megbékéléshez és a közös európai történelem megismeréséhez. A Körmendi Batthyány Bandérium, 2005 megjelentek a városi ünnepségeken. A Batthyány II. Ádám korát hitelesen megjelenítő egyenruha és felszerelés megha­ladja a lótartás költségeivel megterhelt hagyományőrzők anya­gi erejét. A megoldást Körmend Város Önkormányzata ­Bebes István polgármester és Csák Tamás képviselő - a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum, dr. Nagy Zoltán múze­umigazgató és az Eybl Hungária Kft., mint szponzor összefo­gása hozta meg, az alkalmat pedig, a „Körmend a Batthyá­nyak városa " kulturális fesztivál 2005-ben. A felszerelés megtervezésével és a gyártás ellenőrzésével engem bíztak meg, mint huszár egyenruha szakértőt és egy 1999. óta működő kopjás csapat parancsnokát. A „Salföldi Kopjások" a kísérleti régészet módszerével rekonstmálták, a gyakorlatokban kipróbálták az egykorival megegyező szabású ruházatot, a kard, a kopja és a zászló lóháton való használatát. Kiválasztódtak a mesterek, akik az egyes darabokat hitelesen, használhatóan és megfizethető áron el tudják készíteni. 1. kép. (XXXVI. tábla 1. kép) A Batthyány bandérium zászlóavatásra készen áll A bandérium felállításának gondolata a Kör­mend környéki lovasoktól indult ki. Megszervez­ték közösségüket, bejegyzett civil szervezetet ala­kítottak, csatlakoztak a Huszár Szövetséghez és 2. kép. (XXXVI. tábla 2. kép) A Batthyány bandérium zászlóavatása, 2005. augusztus 19.

Next

/
Thumbnails
Contents