Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

VI. Visszatekintés A Batthyány kastély évszázados kincsei című időszaki kiállításra - WIEBER MARIANNE Öltöztetett Batthyány szobrok

WIEBKK MARIANNE éves, kézi hímzésű keszkenőből készült. Az övek és fegyverek kiemelkedő fontossággal bírtak a férfiak öltözködésében. Az övet a dolmányon a csípő felett, szorosan a derékon viselték. Legegyszerűbb öv volt a szőrből csomózott, de selyemzsinórból is készült gombkötők munkájaként. Viseltek széles selyemöveket, de tiszta aranyszálból szövötteket is. Értékes fajtája volt az öveknek az ércből készült úgynevezett „párta öv"- ilyen látható Batthyány Ádám derekán is -, mely alatt hordták az erős bőrszíjból készült fegyverövet. A szobor kezében látható díszes buzogány Batthyány Ádám katonai rangját szimbolizálja. Szűk nadrágja alig látszik a dolmány és csizma takarásában. Lényeges és nagyon igényes része a magyar öltözeteknek a lábbeli. A tárgyalt szobor sárga karmazsin csizmája jellegzetes, ráncolt puha bőrből készült. A magyar csizma mindig magasabb előrésszel készült, változatos szabással. A nemesi csizmák vörös és sárga színűek voltak, feketét csak gyászban hordtak. A fekete csizma a közrendűek lábravalója volt a XVII. században. Jellegzetes férfilábbeli még a „delisaru", melyet bokáig érő ünnepi viseletként gyakran hímezve, selyemből, bársonyból készítették. A mi szobrunk lábbelije is ilyen ráncolt, puha bőrcsizmás, az ősgaléria festményén látható forma alapján készült, magas, szárba tűrt szűk nadrággal. Batthyány Ádámot e képen prémes süvegben ábrázolták, melynek ékessége a díszes tollforgó, ..pödrött" strucctoll csokor. Az említett fejrevaló számos formája ismert, mint a gyöngyös „lengyel" süveg, a „janicsár" süveg, az alacsony 1. kép. (XXXIII. tábla 1. kép) Batthyány Ádám (1610-1659) öltöztetett szobra 2. kép. (XXXIII. tábla 1. kép) Batthyány Lajos ( 1696-1765) öltöztetett szobra „kozák" süveg, a csákós „pozsonyi", és forró nyarakon az „árnyék" süveg. Korabeli szokás volt, hogy férfiember legényként borotváltatta szakállát, házasságkötésétől viszont tekintélyes szőrzetet növesztett. Bajuszára minden férfi kényes volt, élete végéig ápolta azt. A jellegzetesen magyar díszítésnek tartott zsinórozás még hiányzik Batthyány Ádám öltözékéről, noha a XVII. század elején elsőként az erdélyi nemesség ruháin már megjelenik a vitézkötés. Batthyány Ádám viseletét összevetve a korabeli főúri ruházattal megállapítható, hogy puritán eleganciáról és tipikusan protestáns ízlésről tanúskodik. Batthyány Lajos Mária Terézia nádora volt, öltöztetett szobra barokkos hivatali díszöltözékben ábrázolja. Ez a viselet szemlélteti a magyar főúr kivételes helyét uralkodója mellett. A szobor francia barokk stílusú hivatali díszöltözékben mutatja a herceget, mely valójában koronázási ornátus, barokk „tóga" és „tunika"- utalás a római cézárok ruházatára - selyemből, brokátból. A díszöltözék pompáját, a skófiumhímzést imitáló, domború, kézi festésű ornamentika jelzi, jellegzetes része öltözékének a magas sarkú selyemtopán. Batthyány Lajos rangját az „Aranygyapjú ", a királyok rendjele is demonstrálja. Rizsporos hajviselete a XVIII. század jellegzetes ünnepi frizurája. A XVII. század utolsó éveiben lesz divat a szakáll és a bajusz borotválása. A XVIII. század második felétől szokássá válik a francia stílusú paróka viselete is, mint ahogyan azt Batthyány Lajos ünnepi viseleténél láthatjuk.