Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

VI. Visszatekintés A Batthyány kastély évszázados kincsei című időszaki kiállításra - MÓRICZ PÉTER A Batthyány kastély évszázados kincsei - Időszaki kiállítás - Körmend, 2005. augusztus 19 - november 30.

lési tárgyak számottevő értéket képviseltek. A sátrak, hadijelvények, nyergek, díszes nyeregtakarók és lószerszámok, puzdrák, íjak, lándzsák a gyűjtemény látványosságai közé tartoztak. A fegyvertárból a II. világháború után 650 darab került a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahonnan kiállításunk időtartamára néhány válogatott példány visszakerült eredeti őrzési helyére. Külön vitrinben mutattunk be a hadi öltözékek közül néhány sisakot, vértet és egy sodronyinget. Egy nyereg, három ágyúmodell is kiállításra került, a gyűjtemény gerincét azonban a kézi lőfegyverek adták. Két vitrint töltöttek meg a kanócos, keréklakatos és kovás puskák, csont- és gyöngyház-berakásos karabélyok és pisztolyok. A gazdag fegyvergyűjteményhez képest kevés tárgy maradt az utókorra a Batthyányak egyházi gyűjteményéből, azonban a körmendi tárlaton látható volt Batthyány Ignác XVIII. században készített, barokk stílusú miseruhája - kazulával, stólával, manipulussal, kehelytakaróval -, melyet a jáki bencés apátsági templomban őriznek. A körmendi kastély gyűjteményei közül Batthyány Károly 26OO kötetes könyvtára a legkisebb veszteséggel vészelte át a II. világháborút. A jórészt francia, német, latin és magyar nyelvű kötetekből álló könyvtár 1947-ben került az Iparművészeti Múzeumba, ahonnan száz darab, értékes metszeteket is tartalmazó példányt kölcsönöztünk. Batthyány Károly a császári seregek vezére volt, ezért nem meglepő, hogy a 5. kép. A Batthyány könyvtár részlete könyvek között tetemes mennyiségben találhatók térképek, elméleti harcászattal foglalkozó, valamint gyakorlati tankönyvek, hadtörténeti munkák. Figyelemre méltó a filozófiával foglalkozó gyűjteményrész, amelyben a skolasztikus filozófia kézikönyvei mellett megtalálhatók a kor legmodernebb munkái is. Az antik és modern irodalom a könyvtár fontos része volt, emellett találunk itt szótárakat, nyelvkönyveket a kor természettudományos kiadványaival együtt. A kötetek egész- vagy félbőr kötést kaptak, köztük nem ritka a dombornyomásos, aranyozott előlapú példány. Az igényes munkát fémjelzik az aranyozott vagy márványozott metszési felületek, a míves gerincek. A Batthyány család az évszázadok alatt hatalmas mennyiségű iratanyagot halmozott fel, melynek a hercegi ágra vonatkozó részét Körmenden őrizték 1945-ig. Az ország második legnagyobb, 210,7 folyóméter terjedelmű családi levéltárát ma Budapesten őrzik a Magyar Országos Levéltárban, de a háborúban szétdúlt iratok egyes darabjait a körmendi múzeumon kívül más köz- és magángyűjteményekben is fellelhetjük. Az 1947-ben Körmendről Keszthelyre, majd 1953-ban Budapestre szállított levéltár rendezését Zimányi Vera végezte el. A kiállított levéltári anyag legrégebbi példánya egy 1237-ben készült oklevél 1387-es átirata, melyet a pozsonyi káptalan állított ki. A levéltár rendezésével kapcsolatban keletkeztek azok a XVII. és a XVIII. század közepén összeállított elenchus-kötetek, melyeket szintén kiállítottunk. A Batthyány levéltár rokoni főúri családok iratait is tartalmazza, például Zrínyi Miklós és Nádasdy Anna házasságával kapcsolatos összeírást, melyben a menyasszony hozományát sorolták fel. A levéltár gazdag a fontos történelmi forrást jelentő gazdasági összeírásokban, inventáriumokban. Kiállításra került például az a XVII. századi, közel 2000 oldalas jobbágynyilvántartó könyv, mely a trautmannsdorfi uradalom munkaerejét vette számba. Különösen látványosak voltak a XVIII. századi családtagok számára kiállított, színes tintával írt, aranyozással díszített, királyi pecséttel ellátott, nagyméretű címadományozó oklevelek, például az az 1722-ben kelt irat, melyben III. Károly Zala megye adminisztrátorává nevezi ki Batthyány Lajost. A Batthyány levéltár része volt a 300-nál is több darabból álló térképtár, amelynek csak töredékei maradtak az utókorra. A kiállításon szerepelt az intai uradalom közel 5 m.2-es térképe, amelyhez hasonló méretű több is akadt a Batthyány térképtárban. A terem közepén mutattuk be a négy évszázadból kiemelt négy jelentős Batthyány személyiséget. A XVII. századból - egyben a konferencia jelentős alakja - a katolizálásáért grófi címet el-