Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

VI. Visszatekintés A Batthyány kastély évszázados kincsei című időszaki kiállításra - MÓRICZ PÉTER A Batthyány kastély évszázados kincsei - Időszaki kiállítás - Körmend, 2005. augusztus 19 - november 30.

sének megfelelően egzotikus növényekkel látták el, útjainak kereszteződésébe pihenőhelyek, szobrok kerültek. Fái közül leghíresebb az a hatalmas, 200 éves juharlevelű platán, melynek kerülete 780 cm, magassága 35 m, koronája pedig 45 m átmérőjű. A kiállításon megtekinthetők voltak a különböző korszakokból származó kastélyábrázolások, köztük a legkorábbi az 1826-ból származó ács-cserepes-kőműves céhlevélen fennmaradt rézmetszet, mely a kastélyegyüttest madártávlatból ábrázolja. A Magyar Országos Levéltárból a kastély különböző átépítési tervrajzainak másolatát kaptuk meg. A várkert átalakulásának egyes fázisait XVIII-XIX. századi térképrészletekkel, mai állapotát pedig fotókkal igyekeztünk szemléltetni. A kastélyban jelenleg a múzeum, a kápolna és a díszterem látogatható, a többi helyiségben az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ szakemberei falkutatást és régészeti feltárást végeznek. Ennek eredményeiről egy tabló és egy lapostárló anyaga tájékoztatta az érdeklődőket. A gyűjtemények bemutatását - rendhagyó módon megelőzi azok II. világháború utáni pusztulását, illetve mentését szemléltető tematikai egysége. Az 1945 tavaszán néhány napra gazdátlanná vált kastélyt az orosz katonaság megszállta, s ezzel elkezdődött az épületben maradt ingóságok végleges pusztulása. A megmaradt bútorokat elhordták, egy részüket az ablakon kihajigálva összetörték. A híres fegyveres nyeregtárat ritkaságaival együtt szétdúlták, a hatalmas, harmincöt köbméterre becsült levéltár iratait az épület ablakaiból a puszta földre szórták. Egy részét a katonák gyújtósként az udvaron működő 20 katlan alá hordták, más részét a Rábán túli Hegyaljára szállítván meggyújtották. Szándékunk volt, hogy rongált festményekkel, átlőtt, illetve szuronnyal átszúrt XVIII. századi könyvekkel, tönkretett törökkori fegyverekkel, roncsolt oklevélpecsétekkel és súlyosan károsított levéltári anyaggal illusztráljuk azt a barbár pusztítást, amelyet a kastélyba beszállásolt orosz katonaság a gyűjteményekben okozott. Ezen törekvés jegyében tártuk a látogatók elé - többek között - az orosz katonák által megfaragott és csizmafényesítéshez használt II. Lajos és I. Ferdinánd királyok viaszpecsétjeit a Batthyány levéltárból, illetve azt a XVIII. századi, Velencében nyomtatott, s a Batthyányak ex librisével ellátott, görög és római mitológiai alakok szobrainak metszeteivel gazdagon illusztrált könyvet, amelybe 1945 júniusában egy ukrán nyelvű népbírósági ítéletet jegyeztek be a kastélyban lakók. A kiállításon bemutatott első gyűjtemény az országos hírű Batthyány fegyvertár volt. Az 1915. évi hitbizományi leltár adatai szerint 980 tételből állt. Ekkor a 365 db puska, 134 db pisztoly, 140 db kard, 37 db szurony kétharmadát tette ki a gyűjteménynek. A korábbi időkből származó sodronyingek, vértek, sisakok, illetve a törökkel vívott küzdelmek során hadizsákmányként szerzett török fegyverek és felszereli, kép. A Batthyány fegyvertár tüzifegyvereinek a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött példányairól készíteti fotók tablója a kiállításon. Temesváry Ferenc- A Magyar Nemzeti Múzeum tüzifegyver gyűjteménye II. című, megjelenés alatt lévő könyvéből