Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - SZŰCS GÁBOR A körmendi várkert állapota és jövőbeli hasznosításának lehetőségei

4. kép. Keményfás ligeterdő Itt a zavartalanság biztosítása, a természetes megújulási folyamatok segítése és a vegyes korú, fajú szerkezetű állapot elérése a célállapot. Ehhez külön, kiemelten kell foglalkozni a terület vízellátásával, valamint a növényzet és a vízellátás összefüggéseivel. E terület karakterének megtartása azért is fontos, mert ez az állapot rokonítható, hasonlítható még az egykori vadaskert képéhez, amely valószínűleg itt is az 1700-as években főként a vadtenyésztést, vadászatot, szelídített vadtartást foglalta magában. Emellett az erdő ősállapota alkalmas volt arra is, hogy az ember erőt gyűjtsön benne, feltöltődjön a természet energiáival, harmonizálja benne magát a Teremtővel. Mint az írásokban feljegyzik, a vadaskertnek voltak olyan helyei is, ahol Nyugalomfa, Nyugalomhely és Nyugalomasztal volt. Ez is a regenerálódás, a feltöltődés, a harmonizálódás kifejeződése. Ezt a nyugalom-képet érhetjük nyomon a kert más pontjain is, amikor egy-egy vue, allé végén öreg fát találunk. A körmendi kastélyparkban ezek a nyiladékok szakrális hálót, azaz a földhálót vagy annak interferenciáit a földhálóval párhuzamosan futó rendszer, amely gyengébb erősséggel ismétli a föld háló rezgését, információminőségét - is jelölik - azon túl, hogy térszerkezeti elemek is. Azokon sétálva lecsendesítik, harmonizálják az embert, és néhol a sétaút egy szakaszának végén ott a Nyugalomhely, az öregfa, ahova padot is kihelyeztek. Minden élet eredője az erdő. Az erdő, mint a táj is, az ott élő emberek tudatállapotának a tükre. Ezért sem mindegy, hogyan bánunk egy erdővel, erdőszertí parkkal, illetve a kerttel. Ezen a területen bemutathatok azok a fagyógyítási módok, amelyekkel az itteni - és máshol is - beteg fákon lehet segíteni. Az idős fák körül felnőtt rengeteg magonc közül nem egy termetes fává növekedett. Ezeket a nagy fák megtartása érdekében el kell távolítani, mert különben visszahúzódnak a fiatalabbak javára. Ily módon kitisztítva a park fellélegzik. A főtengelyen végigmenő szennyvízcsatorna és a szennyvíztelep negatív hatását ezen a területen lehet a legegyszerűbben kertépítészeti eszközökkel semlegesíteni. A park élő rendszerének helyreállításához ez is nélkülözhetetlen. Az őspark, ártéri ligeterdő megtartása, illetve továbbfejlesztése a park egyediségét növeli, valamint turisztikai, ökológiai szempontból nagy vonzerővel bír. 2. Arborétum, oktató-bemutató terület Clusius tanösvény kialakítása Clusius, az európai hírű botanikus munkáját a Batthyányak hosszú évekig finanszírozták. A németújvári Batthyány Boldizsár 1573-ban magyarországi kutatásokra is ösztönzi, melynek során Pozsony, Sopron városát, valamint Vas és Zala vármegye területét bejárta és átkutatta. Eredményei több könyvében is megjelentek. Ezzel egyidejűleg lesz Miksa császári kertjeinek felügyelője. E történeti háttér ismeretében a Kastélykert azon részeit, ahol nagyobb számban, csoportosan fordulnak elő a korábban idetelepített idegenhonos növények - például tulipánfa -, az arborétumjelleg megőrzése, megújítása a kívánt állapot. Emellett az összes fellelhető társuláskép, vagy a fák melletti cserjék, lágyszárú növények bemutatása szintén fontos. Ezen a területen tájékoztató táblákat lehet kihelyezni. Továbbfejlesztési lehetőség a részletes állapotfelmérés utáni további tudatos növénytelepítés és gondozás. Az Őspark és Arborétum jellegű területek határán tanösvény kialakítása, tájékoztató táblák, térképek kihelyezése vezetheti a látogatókat az ismeretszerzésben. Ismeretterjesztő füzet vagy programleírás segítheti a tanösvény bejárását. Ez a tanösvény Clusius nevéhez kötve a hely nevezetességeként, egyediségeként jelenhet meg az európai turisztikai, botanikai palettán. 3. Közpark A park azon része ez, amelyet a körmendiek és az idelátogató turisták bármikor látogathatnak, azaz nyitott mindenki számára. Ezt a helyet azok keresik fel, akik az Őspark és az Arborétum látnivalói iránt kevésbé fogékonyak. A terület több „kapun" keresztül közelíthető meg, azonban a fő egységei: - Majális- és rendezvénytér a tó és a 200 éves platán között - ez a hely a Rába-híd irányából a töltés mentén tárul fel, így tudja átvezetni a lampionos csónakfelvonuláson résztvevőket a legkönnyebben ene a helyre, amely egyben a legközvetlenebb kapcsolódási lehetőséget kínálja. A hely a platánfa - mint a libanoni cédrus - egyedi szépségével a régi kerthasználati minták alapján is a táncmulatságok, azaz a majális és a rendezvények helye (5. kép). A tópart ezen része csak kiegészíti ezt a hangulatot, amihez a szigeteket is be lehet kapcsolni. - A játszótér elhelyezésének gondolata a parkon belül minden egyeztetés fontos része volt. Mint ahogy a kert régi használatában is megjelent ez a karakter az adott kor sajátosságainak megfelelően, így ez a funkció is kapcsolható a programhoz, a majálistértől délnyugatra lévő részen. - A régi kertészet területének leginkább a hagyományoknak és a kertfenntartási gyakorlatnak megfelelően ismét kertészetként kellene működnie. A tó a szigetekkel a park egyik legattraktívabb része, azonban, mint említettük, már egyben nélkülözhetetlen része is annak, mivel a kert rövidtávon halálra van ítélve, ha a talaj vízháztartását nem állítjuk vissza. Ennek egyik része a tó vízellátása, a másik a park talajvízszintjének emelése, oly módon, hogy egy vízfolyást viszünk be a kertbe, így a pa-