Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - ERDÉLYI ERIKA - KOPPÁNY ANDRÁS A körmendi Batthyány kastély Narancsházának kutatása

téglapadló maradt meg. A bontás során a keletkezett törmelék nagy részét is elszállították. A kevés törmelékből téglák és nádazás lenyomaté vakolatdarabok kerültek elő. Ennek az épületnek csak a délkeleti sarkát tártuk fel, teljes alaprajzi rendszerének meghatározásához további kutatásra van szükség. Az azonban világosan megállapítható volt, hogy az 1803-ra elkészült üvegházaknál korábbi épületről van szó, amely talán az egyik írott források által is említett XVIII. századi üvegház lehetett. (9-11. kép) A kutatás eredményei tudományos jelentőségük mellett egyben egy bekövetkező helyreállítás alapját is adják. A narancsházak esetében már a kutatással párhuzamosan igény merült fel az épületek hasznosítására és tervek készítésére. Egy korábbi (2003) elképzelés szerint a múzeum főépületből történő kihelyezésére és az új igények szerinti kibővítésére készült dokumentáció, majd egy másfajta hasznosításnak megfelelve (2005) pálmaház kialakítására születtek tervek. 1. A területen beindult fejlesztési elképzelések egyikeként felvetődött, hogy a kastélyban egy luxusszállót alakítanának ki, a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum pedig a Narancsházakba költözne át. A tervezés fontos szempontja volt, bogy amennyire lehet a mostani értékek megmutatása, megóvása mellett egy korszerű, a mai igényebiek és előírásoknak megfelelő múzeum kerüljön kialakításra. (21. kép) A jelenlegi épületek meghatározó formai eleme, az északi architektúra déli fal felé beforduló egy-egy rizalitja. A déli fal ekkor vált homlokzati fallá, eddig egy közbenső válaszfal volt az üvegház és a „lakások" között. A belső nyitott udvar is ekkor alakult ki. A tervezés folyamán ezen épületek új funkciója miatt merült fel a teljes lefedés lehetősége - udvarral együtt - olyan belső kialakítással, ami igazodik a volt narancsházak látványához. Ezért is jelenik meg a déli kerítésfal feletti szakaszon fém-üveg lehatárolás, mintegy utalva a korábbi üvegházra. Ezzel a kialakítással mindkét esetben, a most is „burokként" meglévő homlokzati falakkal lehatárolt belsőben lett „kiállítva" a kiegészített épület. A terv igyekszik mai eszközökkel jelezni a korábbi kialakítást. Ahol az első periódus során az épület emeletes volt, ott emeletessé válik a „belső épület" is, hiszen az emelet magassága a falon lévő lenyomatokból egyértelmű, és az itt előkerült XIX. századi festés is bemutatásra kerülhet. A teljes emeleti szint hasznosítása során a szerkezeti megoldások egyben utalnak a korábbi formai kialakításra is. A funkcionális átépítés során a nyugati épület töltené be az igazgatási, raktározási funkciót, a keleti épületbe kerülne a múzeum, melyhez a hozzá tartozó, későbbi szamáristálló is kapcsolódik. 2. A másodikként készült hasznosítási terv elképzelése figyelembe veszi az épületek eredeti funkcióját, ami kiegészülne a szamáristálló tárolásra használandó épületével, és a narancsházaktól keletre lévő későbbi üvegházak épületeibe kerülő kertészettel. A kertészet kezelné a helyreállított kertet és parkot is. Mindezek a kastélyegyüttes többi épületétől funkcionálisan és kezelésben is leválaszthatók. (22. kép) A tervben az eredeti forma és funkció visszaállítása a cél. Ennek során a mostani tömegek elé visszaépülnének az üveg-fém - eredetileg fa - szerkezetű üvegházak, melyekben a látogatók különféle éghajlatú vidékek növényvilágával és állatvilágával ismerkedhetnének meg, mint ahogy azt régen is tették. A nyugati épületbe kávézó és kávébolt kerülne, hiszen az 1844-es átalakítási terven itt szintén kávéház és biliárd szoba helyezkedett el. A kutatás során feltárt festéseket restaurálni kellene, és helyreállítható a nyugati épületben a melegház padlófűtésének csatornája, valamint az eredeti téglaburkolat is. A meglévő pincék kibővülnek a visszaépítésre kerülő üvegházak alatti új terekkel, átjárást biztosítva a két épület között. A szamáristálló előtti udvar és az istálló épület fölé fémhálóból kialakított madárreptető kerülne. A magyarországi történeti kertek és kerti épületek kutatása során a körmendi két narancsháznál nyílt először lehetőség az egész épület és annak környezetének részletes falkutatására és régészeti feltárására.

19 A Körmenden megkezdett munka, és az ezzel párhuzamosan zajló, a fertődi Esterházy kastély narancsházának falkutatása és régészeti feltárása,

20 az írott és képi forrásból nyert eddigi ismereteinket kiegészítve teszi mind teljesebbé a magyarországi narancsházakról való tudásunkat. 1. kép. A két narancsbáz közötti terület átvágása során előkerült téglafal maradványok 2. kép. A keleti narancsház pincéjében feltárt falmaradványok