Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - NAGY ZOLTÁN A körmendi kastély belső terei 1938-1945 között gróf Batthyány László visszaemlékezéseiben

c. tanulmánya. 32 Hitbizományi leltárak, 1932. Festmények. 33 Komjáthy, 2001. 51. p. „A főlépcső lépcsőházában lévő Mária Terézia képről azt állították, hogy II. Katalin cárnő, háttérben a Néva folyó és Szentpétervár, talán ezért maradt meg. " 34 Lásd: Körmendi Figyelő Könyvek XIII. évf. 4. sz. 2005. 56. p. „A fegyvertár és gyűjtemények, részben összetörve. A képtár összeszabdalt darabjai, vászonra húzott régi kéziratos térképek... a kitört ablaktáblák helyett használtattak, fel. " 35 Tibola Imre: A körmendi várkápolna ministránsa voltam 1937-1945 = Körmendi Figyelő Könyvek XIII. évf. 5. sz. Könnend, 2005. 1. p. 36 B. B. 47. p. 37 B. L. 2, 3. p. 38 B. L. 2, 3. p. Esküvőt kivéve nagyobb ünnepség megrendezésére a díszteremben nem emlékezik. 39 Lásd: Bajzik Zsolt: Vas megyei kastélyok és műtárgyak sorsa 1945 után = Vasi Szemle 1998. 1-4 sz 11-28, 171-188, 283-304, 429-442. p. (Körmendről: 290-300. p.) 40 F. J. 2. p. Nyilatkozta Farkas József emlékeit visszaidézve. 41 F. J. 3. p. 42 B. B. 13. p.; V. J. 22. p. 43 V. J. 12. p.; V. J. 13. p. 44 B. L. 3. p. 45 VaML VII. I./d/bb/49. Gróf Batthyány Lajos hitbizományi iratai 1932. 46 B. B. 12. p. Arra viszont emlékezik, hogy a kandalló belsejébe folyamatosan élő virágokat kellett dekorációként elhelyezni. 47 VaML VII. I/d/bb/49. Gróf Batthyány Lajos hitbizományi iratai: ingóságok, 1932. 48 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (Továbbiakban: KÖH) Fotótár 49 Az átalakítás teljes tervdokumentációját lásd: VaML XXIX. 239/21, 22 Vas megyei Beruházási Igazgatási iroda tervdokumentáció iratai 1961. 2. csomó „A Batthyány kastély belső átalakítása" 50 B. L. 4. p. 51 B. L. 5. p.; B. B. 27. p. 52 B. B. 31- p. Elbeszélése szerint ez minden II. emeleti szobánál így volt. „Belül bársonyfüggöny, kívül spaletta. A könyvtárban, meg a gobelin szobában is ilyen bordó bársony sötétítők, meg táblás spaletták voltak, rolót nem használtak. " 53 V. J. 13. p. Két szobalány elbeszélése kiegészíti, erősíti egymást, noha a zongora esetében ellentmondás van abban, hogy a gobelin szobában, vagy a hercegnői szalonban állt-e valójában. 54 Zsámbéky Monika kutatásaiból megismert, e tanulmánykötetben közölt adat, melyért a szerzőnek köszönettel tartozom. 55 F. J. 2-3. p. 56 BSLM Ltsz.: 87.60.1-3 57 B. B. 19-20. p. 58 Farkas József elbeszélte, hogy a háború utáni zavaros nehéz időkben az üvegnegatívokat jórészt megsemmisítették, hogy azokat ne lehessen esetlegesen a család ellen felhasználni. A Deák utcai műhelyben előkerült tucatnyi negatívról másolatokat készítettek, melyeket eljuttattak a hercegi családnak, majd Tóth Kálmán fényképészműhelyével egy időben a múzeumnak ajándékozták azokat. A felvételek egy része csak papír pozitívon maradt fenn, melyeket a körmendi Faludi Ferenc könyvtár őriz helytörténeti fotógyűjteményében, ennek másolatai azonban megvannak a múzeumnak is. Lásd: BSLM fotótár Ht. 1175-1192. sz. 59 B. B. 27. p. 60 Vasvármegye. (Magyarország vármegyéi és városai.) Szerk.: Sziklay János - Borovszky Samu. Budapest, 1898. „A Kastély kis társalgó szobája. " 61 Leírásukat lásd: Katalógus, 2005. 249- p. Szerk.: Zsámbéky Monika Szombathely-Körmend 2005. 62 N.J. 1. p. 63 VaML VII.I/d/46 Gróf Batthyány Lajos hitbizományi iratai. 1884. évi hitbizományi leltár, ingóságok. 64 B. B. 14. p. 65 N. J. 3. p. 66 V. J. 22. p. 67 B. B. 3. p. 68 B. L. 2. p. Ő barokk utánzatok készítésére és forgalmazására specializálódott. Budapesten is volt hasonlóan jól menő üzlete. Rendeltek tőle később is dupla ágyat, éjjeliszekrényt, ruhásszekrényeket és egyéb bútorokat is. 69 B. B. 3, 30. p. 70 Dobri Mária e kötetben megjelenő tanulmányából való az 1915. évi hitbizományi leltár idézett szövege, mely adat felhasználásáért ezúton mondok köszönetet. 71 A várkastély első emeletének nagy könyvtárszobájában elhelyezett, az összes falat egészen a mennyezetig borító állványzat, mely bükkfából készült s diófaszínre van festve kivéve a hátsó részeket, melyek fenyőfából valók. 72 B. L. 3. p 73 Zsámbéky Monika e tanulmánykötetben publikált adatai szerint. 74 Lásd: Katalógus, 2005. V/3. 75 Szendrei János: Magyar hadtörténeti emlékek az ezredéves országos kiállításon. Budapest, 1896.; (Továbbiakban: Szendrei, 1896.) 2578. számú műtárgyleírásában ezt olvashatjuk: „Olajfestmény ismeretlenfestőtől, vászon, mely egy főtisztet vállára leomló fürtű fehér parókával, vértes-egyenruhában ábrázol. A sárga szarvasbőr kabátra, melynek, u[/hajtókája csaknem könyökig ér és vörös bársony, a vért van fölcsatolva. A derékon körül tábornoki öv van felkötve (Valószínűleg Savoyai Eugén herczeg.) A kép mérete 104x85 ont. XVIII. század eleje. A körmendi várkastélyból, beküldő: Batthyány-Strattmann Ödön hg". 76 B. B.'31-32. p. 77 B. B. 9- p.; Az 1932. évben felvett hitbizományi leltár ennél bővebb leírását adja a múzeumnak: VaML VII.I/d/bb/49 Gróf Batthyány Lajos hitbizományi iratai IX. Museum: 1794-1994. sz. alatti tárgyak felsorolása.; A gyűjtemény leírásáról bővebben lásd: Nagy Zoltán: Kincset érő levéltári forrás - A Batthyány család házi múzeuma = Körmendi Figyelő Könyvek. XI. évfolyam 1. szám Körmend, 2003. 24-28. p. 78 Hitbizományi leltár, 1932. IX. fejezet: Museum. 79 Lásd: Tóth Csaba e tanulmánykötetben megjelentetett dolgozatát. 80 Rajzát közli: Szendrei, 1896.; valamint Nagy Zoltán: A Batthyány család házi múzeuma = Körmendi Figyelő Könyvek 1. sz. Körmend, 2003. 26. p. 81 Katalógus, 2005. VII. 8. József főherceg katonai játéka, 1769 körül. 46 festett faragott fafigura + 8 ágyú. A körmendi Batthyány kastélyból származik. Herceg Batthyány-Strattmann László Paszkál (Bécs) tulajdona. Címleíró: Zsámbéky Monika. 82 Az 1932. évi hitbizományi leltárban emeletenként felsorolt összesen 57 lakószobán kívül a III, emeleti manzárd szintet így mutatja be: [Van itt] „ 1 folyosó vízvezeték csappal és kiöntővel, i padláslépcső tölgyfa lépcsőfokokkal, 1 nagyterem márvány kandallóval, 1 színházterem színpaddal és kulisszákkal, 1 gép 1 fegyverterem, 1 nyeregterem, 13 személyzeti szoba, 8 öntöttvas, és 5 cserépkályhával, 2 előszoba, 1 árnyékszék vízöblítésű berendezéssel, üvegfallal elválasztott fürdőkamra kád, kályha és WC-vel. A padláson 1 padlástér víztartállyal, óraházon belül órával, állványon haranggal... A pincében, meszelve, a földszinten a lépcsőház, kápolna, 1 szoba és három raktár festve, az összes többi helyiség meszelve, a félemeleti II. emelet] helyiségeken a levéltári szobák a kamrák és tálaló és két szoba festve, az összes helyiség kárpitozva. A manzárd emeleten a színház és terem festve, az összes többi helyiség meszelve. "Ezek a felsorolások azért érdemelnek figyelmet, mert a fegyvertárat a nyeregtárral együtt több helyiségben írja le, az első emelet nyugati szárnyában pedig még létezik az 1840 óta e helyen ismert három levéltári szoba is, ahol a nemzetségre vonatkozó iratokat tartották. Az pedig külön elgondolkodtató, hogy noha a kastélyban élők I938-I944 között kárpitozott szobákra egyáltalán nem emlékeztek, az első emeleten az összes szoba mégis kárpittal volt behúzva. Ez az itt közölt leírás viszont teljesen megegyezik az 1884. évi hitbizományi leltárban tanulmányozható adatokkal, ahol az első emeleten „kék mellékszobáról, zöld kerek szobáról, fehér-szürke-arany csíkos kárpittal bevont szobáról" olvashatunk. Lehetséges, hogy az 1932. évi leltárba automatikusan átmásolták a korábbi adatokat, vagy a kárpitozott szobákat Batthyány-Strattmann II. László szüntette meg házasságkötését követően, amikor felesége, herceg Windisgrátz Antoinette a kastélyba költözött. Batthyány-Strattmann III. László 1938-ban, Batthyány Ferenc pedig 1939-ben született. Ekkor még a hercegi pár hálószobája az I. emelet délkeleti bástyaszobájában volt, amit Ádám születése idejére 1942-ben áthelyeztek az I. emelet nyugati szárnyának északi, kápolna előtt kialakított szobába Batthyány-Strattmann II. László herceg „öltözőszobájával" együtt, hogy a gyerekekhez közelebb legyenek. Vélhetően a gyerekszobák kialakítása idejében, de legkésőbb 1938-ban szűnt meg a nemzetségi levéltár a kastély főépü-