Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - NAGY ZOLTÁN A körmendi kastély belső terei 1938-1945 között gróf Batthyány László visszaemlékezéseiben

NAGY ZOLTÁN A KÖRMENDI KASTÉLY BELSŐ TEREI 1938-1945 KÖZÖTT GRÓF BATTHYÁNY LÁSZLÓ VISSZAEMLÉKEZÉSEIBEN Ma már egyre kevesebb azoknak a szemtanúknak a száma, akik a háború előtti években a körmendi BatthyányStrattmann kastélyt teljes épségében a maga szépségében, eredeti berendezésével együtt látták. Közülük még kevesebben vannak azok, akik falai közt hosszabb-rövidebb időt eltölthettek, e helyen laktak éveken át. Herceg BatthyányStrattmann I. László dr. 1931-ben bekövetkezett halálát megelőző időszak kastélyberendezéseiről csupán néhány fotográfia árulkodik, de nem sokkal jobb a helyzet az ezt követő időszakról sem. Tóth Kálmán körmendi fényképésznek köszönhetően a háborút közvetlenül megelőző, és az azt követő időszakból a főlépcsőház egy részéről, a II. emeleti reprezentációs terek közül a díszteremről, a hercegnői sárga szalonról, gobelin szalonról és az impozáns könyvtárszobáról üveglemezekre készített kitűnő felvételek maradtak ránk.

1 Dr. Batthyány-Strattmann László legidősebb leánya Batthyány Lujza (Lilly) grófnő 1924. szeptember 24-én kötött házasságot gróf Batthyány Zsigmonddal. A fényes ünnepség a körmendi várkastélyban zajlott. A kastély belső udvarán felvonuló esküvői menetről és a díszteremből nyíló hatalmas balkonon összegyűlt, jórészt díszmagyarba öltözött családról az esküvői csoportképet a szombathelyi Knebel Jenő fényirodája készítette. (1-2. kép) Az ifjú pár a magyarszecsődi kastélyban kezdte meg önálló életét. Három gyermekük közül 1928-ban 1. kép. Batthyány Lujza és Batthyány Zsigmond esküvői menete a kastély helső udvarán, 1924 itt született gróf Batthyány László is, aki a háború végéig mindennapos vendég volt a körmendi kastélyban, hiszen szüleivel, különösen édesanyjával gyakran látogattak ide. A ma Németújváron (Güssing - Ausztria) élő gróf Batthyány László elmondta, hogy a kastély minden szobájára nem emlékszik vissza hatvan év távlatából, csak azokra, melyekben gyakrabban járt, vagy valamilyen különleges emléke fűződik hozzá, illetve amelyekről édesanyja mesélt neki. így tud a „hatos" gyerekszobáról az I. emelet nyugati szárnyán, édesanyja fiatalkori leányszobájáról, ami a II. emelet „észak-keleti torony2. kép. Esküvői fénykép családtagokkal a kastély balkonján, 1924 szobájában volt, ahol az Ödön gróf meghalt", valamint a hercegorvos II. emeleti oratórium melletti hálószobájáról.

2 Emlékképeit erősíti az is, hogy a napi vendégeskedésen kívül gyermekként a kastélyban két-három hetet is eltöltött 19361937 között, abban az időben, amikor édesapja a magyarszecsődi kastélyra emeletet építtetett. „Mint gyerek akkor nem sokat érdeklődtünk mi volt itt. Láttuk a bútorokat, a szép képeket, csodáltuk milyen szép hely ez... A háborút teljesen megéltem. 1938-ban tíz, 1945-ben tizenhét éves voltam, s erre a korra - benne a kastéllyal- már jól emlékszem egészen 1945. március 27-ig amikor is nagybátyám közvetlenül az orosz front megérkezése előtt elhagyta Körmendet. Vele ezt követően Németújváron találkoztam. '

5 Az 1938-1945 közötti ifjúkori emlékképek felelevenítését kértük tőle 2004 nyarán, mikor bejártuk vele az akkorra már többszörösen átépített várkastély főépületének belső tereit, hogy megkíséreljük az egyes szobák egykori alaprajz szerinti beazonosítását. E munkánkhoz nyújtott még segítséget a ma Körmenden élő Kámetlerné Bogya Borbála, aki 1926ban Vasszentmihályon született, édesapja a szomszédos községben lévő rátóti Bezsider kastély asztalosa volt. Az itt élő „Katinka bárónő" - aki a hercegnővel szoros kapcsolatot tartott - ajánlotta a körmendi kastélyba gyereklánynak, amit ő alig tizenhat évesen 1942 júniusában el is fogadott. Kisebb megszakítással gyermeklányként, illetve a vendégeket ki-