Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - SIMON ANNA A körmendi Batthyány kastély utolsó fénykora. A főépület 1915-1945 között
6. kép. A második emeleten a keleti szárny délről első terme, az ún. „Gobelin-szalon" nyugati fala, balra a díszterembe vezető ajtó, jobbra egy korábbi, befalazott ablak fülkéjében kialakított szekrény az 1960-as évekbeli átalakítás előtt nyezetről nem ismerünk fényképet. A csigalépcső előterének, és a hozzá csatlakozó falszakaszoknak az átalakítását szintén azonosította a kutatás. A keleti szárny első két helyisége hasonló jellegű díszítést kapott: a függőleges falakon nagy, valószínűleg egyszínűén kezelt - feltehetően fehér - falsíkok jelentkeznek, az ezeket lezáró erőteljes vízszintes párkány fölött holker indul, a mennyezetnek sarkaiban és közepén ornamentális stukkódísz, az ajtók, ablakok, vakablakok záradéka felett keretről függesztett rózsa-girland stukkódísz látható. Ez volt a hercegi szalon. (6. kép) E szoba nyugati falán a díszteremből nyílt egy kétszárnyú ajtó az egykori Gobelin-szalonba. Az elnevezés korábbi nevét megőrizte, mivel annak falait négy hatalmas, XVIII. századi, a rómaiak és a dákok küzdelmét ábrázoló gobelin kép takarta be. Az ajtónyílást egy-egy pilaszterjellegű, ám alul-felül körbeforduló stukkókerete által lezárt falsáv veszi közre. A fal északi szélén a korábbi ablakot szekrénnyé alakították oly módon, hogy a külső falsíkon befalazták, a belsőn a bejáratéhoz hasonló kétszárnyú, táblabetétes nyílászárót, valamint azonos stukkókeretezést kapott. A keleti szárny következő helyiségeibe a terem középtengelyében 7. kép. Az iménti helyiség északi válaszfala középtengelyben nyíló, stukkókeretelésű ajtóval az 1960-as évekbeli átalakítás előtt 8. kép. A keleti szárny középső helyisége a kertre néző ablakkal az 1960-as évekbeli átalakítás előtt nyíló ajtó vezetett (7. kép). Ez, valamint a keleti homlokzaton nyíló két ablak, és a közöttük középen kialakított félköríves záródású, kismélységű faltükör hasonló keretezést kapott. Ez utóbbi nem fut egészen a járószintig, talán egy adott méretű festmény befogadására szolgált, míg a többi falon a pilaszter-jellegű tagozatok közti négyszögű faltükrök további festmények elhelyezésére szolgált. A keleti szárny középső helyisége (8. kép) is kiterjedt a szárny teljes szélességére, faltagolása a Gobelin-szalonénál egyszerűbb volt, sajátossága, hogy a falsarkokat rézsűsen lemetszették, ezek a felületek is stukkódíszt kaptak. Az ajtók keretezése és a mennyezet stukkódísze hasonló volt. A helyiséget egy archív fotó még berendezve mutatja. A kutatás során a szoba délkeleti sarkában a korábbi szintviszonyok megállapításának érdekében a padlót felbontottuk, ahol az első emeleti boltozat feltöltésébe hullva finom részletformákat mutató stukkótöredékeket találtunk. 2 " A szárny utolsó, északi szobája már a „programterven" is könyvtárként szerepel. Falait - ahogy a sokszor idézett két felvétel még berendezett állapotában mutatja - majdnem teljes egészében könyvszekrény borította. A nyugati falon a falkutatás által feltárt - a helyiség mögött megtartott, egykori cselédlakásból fürdőszobává alakított tér előterébe nyíló rejtett átjárónak megfelelő helyen a fotón felfedezhető az elmozdítható szekrényrész illeszkedése. A nyugati fal közepén előreugró kéménytest előtt kandalló állt, még 1957-ben is (9. kép). A helyiség két ajtaja és egy ablaka felett szokatlanul erőteljesen kiugró stukkódísz van. Ennek, illetve a kandalló mögötti falszakasznak kiugratását a tér harmonikus megjelenése indokolta: a falsík elé álló könyvszekrényekkel így ke-
