Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - MENTÉNYI KLÁRA A körmendi Batthyány kastély helyszíni kutatásainak eddigi eredményei

auf Zentralsäulen gewölbten Keller in einen neuen Flügel führten, der zuerst aus Holz und dann später aus Ziegelsteinen gebaut wurde. Hier im ersten Stock wurde der Prunksaal des Schlosses untergebracht, zu derselben Zeit wurde der Südflügel mehrstöckig. Es ist wahrscheinlich, dass der heutige Nordflügel Anfang des 18. Jahrhunderts, zwischen 1712-17 in einem Stück erbaut wurde. Gleichzeitig mit dem zweiten Stock, welcher durch das Ebnen aller Stockwerke entstand, wurden einheitliche Hoffassaden ausgerichtet. Die mittelalterliche Burg wurde erst in den 1730-40ern zu einem Barockschloss, als den Vorstellungen von Donato Feiice de Allio entsprechend ein französischer Garten, ein Wildpark und Nebengebäude entstanden. In der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts wurde eine Renovierung im Sinne der klassizistischen Formenwelt durchgeführt, welche abgesehen von einigen Einheiten auch die Nebengebäude betraf. Anstelle des alten Parks wurde ein englischer Garten erbaut. Im Zeitraum 1883-89 wurden einige kleine, aber gut eingrenzbare Renovierungen durchgeführt, die auf allen Ebenen des Komplexes sichtbar sind. Um 1915 herum, dann nach dem Ersten Weltkrieg wurde das Hauptgebäude, aber vor Allem die repräsentative Ebene des II. Stocks und die Barockkapelle in einem Neobarocken Stil renoviert. Die Stukkos der 1920er, welche alle Räumlichkeiten betrafen, blieben lediglich im Prunksaal erhalten. Jegyzetek 1 Koppány Tibornak ezúton is köszönjük munkánkkal kapcsolatos, folyamatos emberi és szakmai támogatását. 2 A kutatásról Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és mesterei. Körmend és Eszterháza. In: Magyar Műemlékvédelem. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Évkönyve XI. (1991-2001.) Szerk.: Bardoly István - László Csaba. Budapest, 2002. 285-312. p. (Továbbiakban: Haris, 2002.) Restaurátorok: Takácsné Szabó Marianne és Takács Zoltán. Építész: Németh István. Az új oltárképet Szutor Katalin festette. 3 Természetesen mi is egyetértünk azzal a törekvéssel, hogy addig nem érdemes felújítani kisebb egységeket, amíg a teljes épületegyüttes jövőjéről nem születik átfogó koncepciód Szerencsére a több alternatívát is felmutató hasznosítási javaslat - Körmend Város Polgármesteri Hivatala kezdeményezésére - 2005 nyarán megszületett. (MaHill Építésbemházó Mérnökiroda Kft.) így talán belátható időn belül sor kerülhet majd a teljes kutatást követő helyreállításra. 4 Koppány Tibor: Körmend városának építéstörténete. Körmend, 1986. (Kömiendi Füzetek) (Továbbiakban: Koppány, 1986.) 20-21. p. 5 Tóth István György: Körmend alapítása. A város alaprajza a 17. században. = Századok 113. évf. 1979. 649. p. A témával foglalkozik még Hajmási Erika: Körmend a középkorban - néhány szondázó leletmentés tükrében. In: Körmend története. Szerk.: Szabó László. Körmend, 1994. (Továbbiakban: Szabó, 1994.) 187-189. p. 6 Haris, 2002. 301. p. 3. jegyzet 7 Koppány, 1986. 50, 56. p. 8 Koppány, 1986. 22. p. 9 Karlsruhe, Generallandesarchiv. Inventar der handgezeichneten Karten und Pläne zur europäischen Kriegsgeschichte des 16-19. Jh., Magyar Országos Levéltár (Továbbiakban: MOL) Térképtár C 30; Glaser Lajos: A karlsruhei gyűjtemények magyar vonatkozású térképanyaga. = Térképészeti Közlöny 6. számú külön füzete. Budapest, 1933. 10 Koppány, 1986. 50. p. 11 MOL E 1565 U et C Fasc. 78 No. 13 (486.d.) Lásd: Borossay Katalin: A körmendi vár leltárai 1603-ból és l605-ből című írását ugyanebben a kötetben. 12 Koppány, 1986. 22., 33-34. p. 13 A kutat I6l4-ben már javíttatni kellett. Iványi Béla: Képek Körmend múltjából. Körmend, 1943. (Körmendi Füzetek 4.) (Továbbiakban: Iványi, 1943-) 31- p. A kút régészeti feltárása a vár történetének megismerése szempontjából nélkülözhetetlen feladat. 14 Lásd a 11. jegyzetet, valamint Iványi, 1943. 28-30. p. 15 Koppány Tibor: A körmendi várkastély átépítése a 17. század közepén. = Ars. Hungarica. 1982. 2. sz. 227-234. (Továbbiakban: Koppány, 1982.): 227. p. 16 Koppány, 1986. 34. p. 17 Koppány, 1986. 35. p. 18 Koppány Tibor ugyan északra lokalizálja, mégsem lehetetlen, hogy itt, délen volt 1625-ben „Az Alcznak való szobája lezeön az Nagy Palota allath való házban föl szelriil, vagyon kalhas kemencze benne, myngyarast he fűlhetni, eleötbe pytvara vagion akibe egy mast tarthat. " Koppány i.m. 1986. 36. p. 73- jegyzet 19 Koppány, 1986. 36. p. 20 Koppány, 1982. 227. p.; Koppány, 1986. 40. p. 21 Koppány, 1982. 228-229. p. 22 Koppány, 1982. 230-231. p.; Koppány Tibor: 17. századi építési megállapodások a Batthyány levéltárból. = Lymbus 2. Szeged, 1990. 151-154. p.; Koppány Tibor: Carlo della Torre, a Batthyányak 17. századi építésze. In: Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Lővei Pál. Művészettörténet-Műemlékvédelem IV. Budapest, 1993. 341-342. p. 23 Koppány, 1982. 231. p. 24 Iványi,1943. 32-38. p.; Koppány, 1986. 40-41. p. 25 A Budapesti Műszaki Egyetem (Tompos Erzsébet, Szentkirályi Zoltán) által készített homlokzat-helyreállítás kapcsán sor került ugyan kisebb kutatásra, sőt felmérték a korábbi maradványokat is, ez azonban mégsem tekinthető teljes falkutatásnak. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (Továbbiakban: KÖH) Tervtár, ltsz. 4187, 4201. 26 A fénykép az 1960-as évek elején, feltételezhetően 1962-ben készült. KÖH Fotótár, ltsz. 63162. Neg. 27 Iványi, 1943. 38. p.; Koppány, 1986. 22, 41. p. 28 Bél Mátyás: Vas vármegye leírása. Bendefy László közlése. 7. közlemény. = Vasi Szemle 31. évf. 1977. (Továbbiakban: Bél, 1977.) 451. p.; Tóth István György: Körmend a kora újkorban (15261809). In: Szabó, 1994. 98-179. p. 29 Koppány Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete a 1819. században. In: Magyar Műemlékvédelem. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Évkönyve (1991-2001.) 11. Szerk.: Bardoly István - László Csaba. Budapest, 2002. (Továbbiakban: Koppány, 2002.) 198. p. 30 MOL T4, A Batthyány család levéltárának tervrajzai, no. 46/c. 31 Ennek a feltevésnek ellentmond egy alacsonyabb áthidalójú nyílás fennmaradt töredéke a nyugati szárnyban. 32 A körmendi uradalom térképe 1724-ből. Eredetije: Országos Széchenyi Könyvtár, Tk. 165933 Koppány, 1986. 52-55. p.; Koppány Tibor: Adalékok Donato Felice de Allio (1677-1761) császári és királyi építész magyarországi működéséhez. = Művészettörténeti Értesítő 38. évf. 1989 16-20. p. Ugyanekkor állt fel a Batthyány uradalmak központi Körmendi Építési Hivatala is, amely azután több mint száz éven keresztül irányította a kiterjedt nagybirtokok építkezéseit. Koppány, 2002. 195218. p. 34 A céhlevélen fennmaradt rézmetszet a körmendi BatthyányStrattmann László Múzeum állandó kiállításán szerepel. Savaria Múzeum Történeti Osztály Ht. 72.3.1.; A II. emelet XIX. század első feléből származó alaprajza: MOL T4, A Batthyány család levéltárának tervrajzai, no. 46/a. 35 MOL T4, A Batthyány család levéltárának tervrajzai, no. 153/b.; no. 153/f.; Koppány i.m. 1986. 52. p. 36 Koppány i.m. 1986. 51. p.; Móricz Péter - Dr. Nagy Zoltán: A körmendi Batthyány várkastély kápolnája és annak felszerelési tárgyai 1745-1932 között. = Körmendi Figyelő Könyvek 1. Körmend, 2003. 37-50. p. 37 Haris i.m. 285-292. p. 38 MOL T4, A Batthyány család levéltárának tervrajzai, no. 153/a.; Koppány, 1986. 52-54. p.; Koppány, 2002. 199-200. p. 39 Hasonló jellegű, a rózsaszín több, különböző árnyalatát, többek között a terrakottát alkalmazó külső festés készült 1775-1776 kö-