Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - MENTÉNYI KLÁRA A körmendi Batthyány kastély helyszíni kutatásainak eddigi eredményei

Klasszicizáló késő barokk és klasszicista stílusú átalakítások A mintegy tíz éven keresztül, 1799-től 1809-ig tartó, az egész együttest érintő munkálatok Batthyány II. Lajos herceg nevéhez fűzőcinek. Az építkezéseket Franz Vojta, a körmendi Építési Hivatal irányítója vezette, s bizonyára részben a tervek szintén az ő nevéhez köthetők.

12 Ugyanekkor, sőt valamivel már korábban elkezdődött a hatalmas angolpark kiépítése is - Carl Wessely főkertész irányításával.

13 Tudjuk, hogy a XIX. század elején újból építkeztek a főépületben." A kutatás során kiderült, hogy erőteljesen belenyúltak az északi szárnyba, ahol - mint már említettük - a kastély hátsó gyümölcsöskertje felé egy újabb, a főszárnyban lévőhöz hasonló kapualjat hoztak létre. A főépület új átjárója, s így a kastélyegyüttes bekapcsolása lehetővé tette a Rábától Szombathely felé vezető útvonal teljes kiépítését. Vele összefüggésben épült egy új, hátsó lépcsőház is, amely az ugyanebben az időben beépített tetőtérig vezetett. Az udvar szintjén lévő kapualj nyugati oldalán valójában három karú lépcső indul a földszintről, amely az emeleteken kétkarúvá alakul. A lépcsővel együtt az északi szárny udvari homlokzata elé minden szinten új folyosót húztak. A keleti oldal északi sarkában ekkor még fennálló pincét egy kétkarú lépcső segítségével közelítették meg, mint ahogyan ezt a XIX. század közepe előtt készült alaprajzi sorozat még mutatja.'

3 Ma ez a lépcső már nincs meg, az itteni szinteket több ízben is feltöltötték. A jelenleg a kápolnához vezető, csiga vonalas díszű, hangsúlyos konzolokra támaszkodó ívvel záródó bejárat szintén ehhez a magánál a kápolna kialakításánál későbbi folyosóhoz tartozik. Az építőanyag különbözősége - ehhez a korszakhoz erősen meszes, s ezért fehér színű habarcs tartozik - és a falelválások egyértelműen igazolják ezeket az átépítéseket.'

6 Nagyon valószínű, hogy ekkor építették meg a délkeleti saroktorony mögötti, kő lépcsőfokokkal rendelkező, s ma is igen jó állapotú csigalépcsőt, és átalakításokat végeztek a keleti szárny délre eső, földszinti helyiségeiben. Gyanítjuk, hogy ez utóbbit csak ebben az időszakban boltozták be, s kapcsolták a tőle északra elhelyezkedő, korábbi Sala Terrena-hoz. A fentebb már leírt helyszíni megfigyeléseink alapján azt sem tartjuk kizártnak, hogy a közvetlenül a kertbe nyíló, földszinti díszterem csak ebben a periódusban nyerte el mai formáját. Hasonlóképpen, mint a II. emeleti díszterem esetében, ahol azonban ekkor a kapualj fölött az. egyetlen középső tengelyből nyíló, íves mellvéddel rendelkező erkélyre egy önálló, a mai díszterem nyugati szakaszát elfoglaló szoba vezetett. Mindenesetre a XIX. század közepe előtt készült alaprajzon így látható. '

7 Kisebb átalakításokra - különösen ablakok nyitására - került sor a délkeleti saroktorony II. emeletén, és a keleti illetve az északi szárny további helyiségeiben is. A keleti szárny északi szobájából két titkos átjárót is nyitottak, az egyiket az északkeleti saroktoronyba, a másikat a 310-es kis budoáron keresztül a folyosóra. Ez utóbbi bejárat feltehetően a cselédség közlekedését szolgálta. 12. kép. (XVIII. tábla I. kép) A főépület feldíszítésének terve 1852-ből