Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - MENTÉNYI KLÁRA A körmendi Batthyány kastély helyszíni kutatásainak eddigi eredményei

5. kép. A főépület földszinti alaprajza 1840 körül épült ki ebben a periódusban, egészen a II. emelet magasságáig, s ugyanebben az időben húztak második emeletet a legkorábbi kétszintes nyugati szárny fölé is. Az északi oldal II. emeletén, az utólagosnak bizonyult udvari folyosó hátfalán egy reprezentatív kialakítású udvari homlokzat-architektúrát tártunk fel, amely négy nagyméretű, íves lezárású, kiemelt szegélyű vakolatkeretes ablakot tartalmazott (3. ábra). Szerencsére itt megmaradt a XVIII. század eleji vakolat nagy része, amelynek alapján a részletek - úgy tűnik - elméletileg rekonstruálhatók. Mivel ennek a téregységnek máiegyetlen korabeli osztófala sem áll, leginkább ezek a kb. 2 m széles ablakok jelölik ki az egykori szobák helyét. Ilyen megfontolásból vagy négy, közel egyforma alapterületű, vagy egy nagyobb középső és két kisebb oldalsó tér lehetett itt, amelyekbe bizonyára - már a barokk megoldásoknak megfelelően - középen nyílt az átjárás. A szóban forgó homlokzathoz a mainál alacsonyabb zárópárkány tartozott, amelynek profilja ugyan sajnos nem maradt meg, alsó vonala azonban meghatározható. Ez a jó megtartású (alap)vakolat simított, és sávozás nélküli volt, a fölötte lévő fedőréteg ma már hiányzik. A később létrejött udvari folyosó és lépcsőház ezt a homlokzatot már nem vette figyelembe, a lépcsőházat a középső helyiség felszámolásával hozták létre. A leírt kora barokk vakolat - a folyosó mögött - átfordul a nyugati szárnyra is, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a két 3. ábra. Felmérési rajz az északi szárny II. emeletén feltárt, XVIII. század eleji, egykori udvari külső homlokzatról. Részlet, 2004. épületrész II. emelete egyszerre épült. Ugyanezt a típusú falazatot és vízszintes födémmagasságot a nyugati szárny udvari falában több ponton megtaláltuk. A gyakori átépítések miatt nehéz eldönteni, hogy a szóban forgó északi udvari homlokzat megismétlődött-e a nyugati,

31 sőt esetleg a keleti szárnyon is, de nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy már ebben az időben egységes megjelenésre törekedtek. Lehetséges, hogy ugyanekkor a déli oldalon szintén létrehozták a harmadik szintet. Kétséget kizáró módon, jelentősebb mértékben átalakították azonban a keleti szárnyat. Az árkádíves tornác udvarra néző íveit befalazták. Az eddigi reprezentatív első emeleti nagyterem - „Hosszú Ebédlő Palota" - helyett az új, válaszfal nélküli díszterem a II. emeletre került úgy, hogy az első emelet magasságát - egy alacsonyabbra helyezett födém behúzásával - lecsökkentették. A burkolatot fölszedve jól látszanak az I. emelet egykor magasabbra fölnyúló belső vakolatai, s a hozzájuk képest másodlagos bolthátak (6. kép). Az eddigi lőrések befalazása után a kastély keleti oldalán kialakítandó park felé nagyobb méretű ablaknyílásokat helyeztek el, míg ugyanekkor nyugatra, a