Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - RÁCZ GYÖRGY A Batthyány család a középkorban

3 Nincs módunk az alábbiakban minden adatnál részletes forráshivatkozást adni, ez megtalálható lesz a „Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál emléken'" Budapest-Piliscsaba, 2006. (Analecta Mediaevalia; 111. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Medievisztika Tanszékének kiadványsorozata) c. tanulmánykötetben megjelenő dolgozatban. Az előadás és a jelen írás lényegében ennek a dolgozatnak a rövid összefoglalása. 4 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 1-XIII. Budapest, 1857-1868. 5 Nagy Iván még a latin változatot használta, hamarosan azonban megjelent magyarul is: A Batthyány hercegi és grófi nemzetség leszármazása 972-dik évtől 1874-dik évig. Nagykanizsa, 1875. 6 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. II. kötet. Temesvár, 1892. (Továbbiakban: Karácsonyi, 1892.) 221. p. 7 Turul 16. 1898. 75. p. 8 Ugyanezt vette át a Révai lexikon is. 9 Bedy Vince: A felsőörsi prépostság története. Veszprém, 1934. (A veszprémi egyházmegye múltjából: 3.) (Továbbiakban: Bedy, 1934.) 8. p. 10 A körmendi levéltár missilis levelei. II. rész - Pars secunda ( 15261700). Körmend, 2005. A 7. oldalon levő családfa. 11 A herceg Batthyány család levéltára. Repertórium. Összeállította Zimányi Vera. Budapest, 1962. (Családi leltárak; 16.) Genealógiai adatai csupán tájékoztató jellegűek, és a családi levéltár XVIII. századi adataira épülnek. 12 Fügedi Erik: A Szentgyörgyi Vince család. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. 1972. 267. p. 13 Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. Budapest, 1897. 132. p. H Magyar Országos Levéltár (Továbbiakban MOL) Diplomatikai Fényképgyűjteménye (Továbbiakban: DF) 263601. A szepesi káptalan levéltárában maradt fönn, a XV. században a Batthyányakkal pereskedő Szentgyörgyi Vince család levéltárának részeként. 15 Karácsonyi, 1892. 930. p. 16 Engel Pál: Magyar középkori adattár. Magyarország világi archontológiája 1301-1457. Középkori magyar genealógia. 2001. CDROM. Arcanum Digitéka. (Továbbiakban: Engel, Adattár, 2001.) Az alábbi leszármazási tábláknál is ezt vettem alapul. 17 MOL Batthyány család hercegi ágának levéltára, Törzslevéltár. P 1313- 149. Raktári szám. Genealógiák. 17 A körmendi múzeum kiállításán látható belőlük több is. 18 Ennek másolata, amely nem rögzítette az átírás évét: MOL P 1313149. A másolatra a család újkori genealógiai feljegyzései között bukkantam, az eredetit nem kerestem. Az oklevél a XVIII. század második feléig sorolja fel a család leszármazását, minden személynél megemlítve főbb tetteit, tisztségeit stb. 19 MOL, Térképtár S 20, Nr. 190. 20 Fazekas István: Kovachich Márton György egy elfelejtett munkája, a Monumenta Diplomatics Batthyányana. = Levéltári Közlemények 63. 1992. 28-29. p. 21 Genealógia illustris stirpus de Batthyan ex archivo ejusdem familiae Körmendiensi Diplomaticae deducta. Országos Széchenyi Könyvtár, Kézirattár Fol. Lat. 95. További másolatairól: Koltai András: Batthyány Ádám és könyvtára. Budapest-Szeged 2002. 329. p. 22 Ráadásul a krónikák Örs vezérének tényleges szálláshelye éppen nem a Balaton északi partjára esett, hanem Borsod megyébe. Kézai, illetve a XIV. századi krónikakompozíció szerint Örs a Sajó mellett telepedett le és minden bizonnyal tőle eredhetett a XIII. században ismert borsodi Örsúr nemzetség, míg a Balaton északi részén Vérbulcsú volt birtokos. Karácsonyi, 1892. 878. p.; Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések - Új válaszok. Budapest, 1993. 100-107, 116. p, Kristó Gyula: Örs és Petrovics István: Örsúr nem. In: Korai magyar történeti lexikon. 9-14. század. Főszerk.: Kristó Gyula, szerk.: Engel Pál - Makk Ferenc. Bp., 1994. (Továbbiakban: KMTL, 1994.) 520. p. a régebbi irodalommal. 23 Kristó Gyula - Makk Ferenc - Szegfű László: Adatok „korai" helyneveink ismeretéhez. I. Acta Historica. Tomus XLIV. Szeged, 1973(Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae) 58-59. p. a korábbi irodalommal és KMTL, 1994. 520. p. 24 Diplomata Hungáriáé Antiquissima I. Ab anno 1000 usque ad annum 1131. Edendo operi praefuit Georgius Györffy. Adiuverunt Johannes Bapt. Borsa, Franciscus L. Hervay, Bernardus L. Kumorovitz et Julius Moravcsik. Budapestini 1992. 424. p. 25 Karácsonyi, 1892. 911. p. és Engel, Adattár, 2001. 26 DL 104878. és 107942. Kiadása: Wenzel: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. Közzé teszi: Wenzel Gusztáv. 1-XII. Pest, Budapest, 1860-1874. (Mon. Hung. Hist. Dipl.) (Továbbiakban: Wenzel, 1860-1874.) VI. 447. p. 27 DL 99833- Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae eritico diplomatica. I-II/l. Szerk.: Szentpétery Imre. Budapest, 1923-1943. 291. sz. 28 Az oklevél a szentgotthárdi apátság okleveleivel került a Batthyány levéltárba az. újkorban, feltehetően a monostor egykori kegyurai, a Szécsiekkel való kapcsolatuk miatt. Vö. Hervay, Ferenc I..: Repertórium historicum Ordinis Cisterciensis in Hungária. Roma, 1984. (Bibliotheca Cisterciensis; 7.) 158, 165. p. 29 Bedy, 1934. 19-26. p.; Békefi Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest, 1907. 157-169. p.; Koszta László: Felsőörs. In: KMTL, 1994. 217-18. néhány fontosabb korábbi irodalommal. A kegyuraságot Miske fiai, majd a Batthyányak és Fajszi Ányosok birtokolták. A templom 1960-as évekbeli régészeti kutatására: Körmendy József: Adalékok a felsőörsi Árpád-kori prépostsági templom kutatásának történetéhez. In: Naplójegyzetek. Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk.: Bardoly István és László Csaba. Budapest, 1998. (Művészettörténet -Műemlékvédelem; X.) 83-96. p. 30 A rokonságban többször előforduló magister és comes címekre lásd Engel Pál: A nemesi társadalom a középkori L'ng megyében. Bp.. 1998. (Továbbiakban: Engel, 1998) 96-97. p. 31 Felesége: 1302: Anjou-kori Oklevéltár. Documenta res Hungaricas tempore regum Andegavensium illustrantia. 1301-1387. I-XIII. Szerk.: Kristó Gyula et al. Bp.-Szeged, 1990-2003. 1996. (Továbbiakban: AOkl.) I. 306. és Veszprémi Régésztek (1301-1387). Összeáll.: Kumorovitz L. Bernát. Bp., 1953. (Magyar Országos Levéltár Kiadványai; II. Forráskiadványok; 2.) (Továbbiakban: Veszpr. Reg.) 698. Szolgabíró: AOkl. VI. 113. , 361. 575. 806. mutatója tévesen alsóörsinek mondja.1323: AOkl. VIII. 223. 389. 399. 458. 519. 32 1244: Wrs-i Mátyás arbiter oklevelét említik 1383-ban: Veszpr. Reg. 786. sz. 1265: királyi ember HO IV. 20. stb. 1299: veszprémi szolgabíró HO VI. 446. 1258: az örsi palota elzálogosítása Miskének. Wenzel, 1860-1874. VII. 498. p. 33 Zala vármegye története. Oklevéltár. Szerk.: Nagy Imre - Véghelyi Dezső - Nagy Gyula. I-II. Bp., 1886-1890. (Továbbiakban: Zala, 1886-1890.) I. 553. p. 34 Az ügyet Bebek Imre országbíró 1390-es átírásában (DL 42460.) ismeri Holub József: Középkori fiúsítások. = 'turul 41. 1927. 85. p. A búsító oklevél regesztája: C. Tóth Norbert: Oklevelek Simontornya középkori történetéhez (1264-1543) = Levéltári Közlemények 71. 2000. 97. p. Vö. 14. jegyzet. 35 DL 101685. Kiadása Zala, 1886-1890. II. 52-53. p. 36 Zsigmondkori Oklevéltár. Összeállította: Mályusz Elemér. I-II. Bp., 1951-1958. (Magyar Országos Levéltár Kiadványai; II. Forráskiadványok 1, 3, 4.) (Továbbiakban: ZsO) 1. 1040. 37 ..Georgii et Johannis ßliurum Nicolai filii Michaelis et Mathie filii Pauli filii Myske de Kwagours". DL 101630. 38 inter... ab una. ac Nicolaum de Kewagoewrs progenitorem quondam magistri Georgii, avi ipsomm Balthasar, Caspar ...ex altera partibus...". Az eredeti nagyon megrongálódott állapotban: DL 106789.. újkori másolata DL 99994. 39 Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I—II. 1 listória-MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1996. (História Könyvtár. Kronológiák; Adattárak 5.) II. 136. 40 ZsO I. 4729. sz. il Borsa Iván In: Somogy megye múltjából 31. 2000. 577. sz. 42 ZsO II/l. 808. 43 1403. február 9-én már néhai. Monumenta Romana episcopatus Vesprimiensis. A veszprémi püspökség római oklevéltára. I—

III. Közrebocsájtja a Római Magyar Történeti Intézet. IV. Közrebocsájtja Lukcsics József. Budapest, 1896-1907. II. 343- p. 44 Engel, 1998. 57-58. p.