Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - TÓTH CSABA A Batthyány hercegek pénzverése

A pénzek éremképe alapvetően egységes volt, az előlapon a herceg jobbra néző mellképe látható, nyakában az Aranygyapjas Rend jelvényével - Batthyány Károly 1749-ben lett tagja az Aranygyapjas Rendnek -, a hátlapon a hercegi címer - kék mezőben, szikla tetején, zöld fészekben álló ezüst pelikán, felszakított melléből csepegő vérével fiókáit eteti. A szikla közepén fekete barlangban, vízből kinövő duplafarkii arany oroszlán, szájában arany markolatú ezüst kard. A címert körülöleli az Aranygyapjas Rend lánca a végén csüngő aranygyapjúval. A pénzek sorozatában a legnagyobb címlet a tízszeres dukát volt. Ezt a nomináliát rendszerint a tallér verőtövével készítették, ebben az esetben viszont a hátlapon kihangsúlyozott szerepet kap római szám alakjában - X - a címlet, vagyis a tízszeres dukátot külön erre a célra készített verőtővel verték. Az 1764. évi tízszeres dukáton az alábbi körirat olvasható, amely felsorolja a herceg legfontosabb címeit és tisztségeit: Előlap: C^ROLS(acri)-R(omani)-I(mperii)-PRINC(eps)-DE-BATT HYAN-P(erpeíuus)I(n)-N(emet}U(jvar}& SíiklosfCOM(es)A UR(ei) • U(elleris) • E(qu es) • C(o m ita tus) • C(astriferrei) • P(erpetuus)-S(imigbiensis)-U(ero)-S(upremus} C(omesf [Batthyány Károly, a Szent Római Birodalom hercege, Németújvár és Siklós örökös grófja, aranygyapjas lovag, Vas vármegye örökös, Somogy vármegye örökös főispánjai Hátlap: GEN(eralis)C(ampi)-MAR(schallus)-U(nius)-L(egionis)-DI M(acharum} COL(onellus)-U(tríusque)S(acrae} C(aesareae)& R(egiae) A(postolicae) M(aiestatis) A(ctualis) I(ntimus) CONS(iliarius)&S(tatus) CONF(ermtiarum)-M(mister) •1764 [Tábornagy, egy huszárezred tulajdonosa, mindkét Szent Császári és Királyi Apostoli Felség valóságos titkos tanácsosa és az államkonferencia minisztere 1764] Peremirat: FIDELITATE ETFORTITUDINE'[Hűséggel és bátorsággal] Az 1764-ben vert ötszörös dukát éremképe és körirata gyakorlatilag ezzel megegyezik, csak a hátlapi köriratban „ V" betű jelzi a címletet, természetesen a darabok könnyebb súlyban és kisebb átmérővel készültek. Az 1768-ban vert tízszeres dukátok éremképe kis mértékben módosult, ugyanis Batthyány Károly, II. József németrómai császár nagymestersége alatt, 1765-ben megkapta a magyar királyi Szent István Rend nagykeresztjét. Már az alapítás évében Batthyány Lajos, Károly bátyja megkapta a nagykeresztet a csillaggal. A rendet Mária Terézia alapította 1764-ben, valójában az 1757-ben alapított Katonai Mária Terézia Rend polgári megfelelője volt. Ez nyomon követhető a pénzek előlapi köriratában, amely kiegészült az „ET ORD(inis) S(ancti) STEPH(ani) R(egis) A(postolici) MAGN(ae) CRUC(is)" [a Szent István Király Rendjének nagykeresztese] kitétellel. Ahhoz, hogy az amúgy sem rövid körirat ezzel a huszonegy betűs betoldással együtt is elférjen a rendelkezésre álló helyen, némiképp át kellett alakítani. Csökkentették a körirat betűinek méretét, a szöveg pedig immár majdnem teljesen körülveszi a herceg portréját. A változást az elő- és hátlapi éremképen is feltüntették. A herceg mellképén az Aranygyapjas Rend jelvénye mellett látható a magyar királyi Szent István Rend nagykeresztjének csillaga, a hátlapon pedig a címer körül megjelenik a rend rendi lánca a róla függő nagykereszttel, A dukátok hasonló éremképpel, viszont a méretkülönbség okán rövidebb körirattal készültek, az előlapon csak a herceg legfontosabb címeivel: CAROL(us)S(acri)-R(omani)-I(mperii)P(rinceps)-DEBA TTHYANA(urei)-U(eUeris)E(qiies)G(enem arscballus) [Batthyány Károly, a Szent Római Birodalom hercege, aranygyapjas lovag, tábornagy] A hátlapon csupán a „FIDEUTATE FT FORTITUDINE, Í764" körirat látható, az átmérőből adódóan ennek a címletnek nincs peremirata. A dukát 1764. és 1765. évi veretei között csak a címerkép tekintetében találunk némi stiláris változást, mivel még az 1765-ös példányok is a Szent István Rendbe való felvétel előtt készültek. Az 1770-ben kibocsátott darabokon viszont már megfigyelhetők a Szent István Rend megszerzésére utaló jegyek. A köriratban ugyan nem történik rá utalás, ám a herceg mellképén látható a rendi csillag.

7 Az ezüstből vert tallérok és a féltallérok éremképei - leszámítva a „X" és „ V" címletjelölést - megegyeznek a tízszeres és az ötszörös dukátokéval, de az 1768-as és az 1770-es kibocsátásokon szintén ott vannak már a Szent István Rend megszerzésére utaló nyomok. Mivel Batthyány Károly hercegnek nem volt fiúgyermeke, ezért megegyezés jött létre közte és a bátyja, Batthyány-Strattmann Lajos között, hogy annak elsőszülött fia, Ádám gróf (1722-1787) és elsőszülött leszármazottai öröklik a hercegi címet. A két testvér közötti írásba is foglalt, 1774-ben kötött megállapodásban - Fürstenbrief - külön kitételként szerepel, hogy a hercegi ranggal a pénzverési jogot is megkapják, vagyis a Szent Római Birodalom területén vagy más pénzverdében pénzt verethetnek.

8 Ezzel a joggal Ádám fia, Batthyány-Strattmann Lajos (1753-1806), aki a hercegi címet 1788-tól haláláig viselte, már hercegsége első évében élt is. Pénzeit Batthyány Károlyhoz hasonlóan ő is a bécsi verdében verette, a verőtöveket Johann Nepomuk Würth készítette,

9 akinek szignója - I. N. Wirt - mindig a herceg mellképe alatt látható. Batthyány Lajos pénzei 10 dukát, 5 dukát, dukát, tallér, féltallér és 20 krajcár címletben készültek: 1788-ban 10 dukát és tallér, 1789-ben 5 dukát és féltallér, 1790-ből 20 krajcár, 1791-ből dukát ismert.

10 Nem rendelkezünk pontos kimutatással arról, hogy milyen mennyiségben készültek a szóban forgó veretek, csak szórványos adatok ismertek; 1791-ben 500 dukát került kiverésre, 1804-1805-ben pedig a régi verőtövekkel kisebb mennyiségű dukát és 300 féltalléros készült. A pénzek éremképe alapvetően megfelel Batthyány Károly pénzeinek, az előlapon a herceg mellképe, hátlapon a címere látható. A két hercegi pénzverés között eltelt közel két évtized azonban a pénzek stílusában is érezteti hatását. Míg Károly esetében a mellkép a herceget barokkosán díszes ruhában és páncélban ábrázolja, Lajos portréja már letisztult, egyszerűsített, klasszicista vonásokat hordoz. Ellentétben Batthyány Károly tíz- és ötszörös dukátjaival, Lajos hasonló címletű pénzei a tallér és a féltallér verőtöveivel készültek, nincsenek rajtuk megkülönböztető címletjelzések. A köriratban a herceg neve és címei olvashatók.