Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - CSENKI ÉVA Az Iparművészeti Múzeumban őrzött Batthyány könyvtár kötéseiről
togatástól - vagy kifordítva heverő! - megtört gerincű könyv jelzi a megélt viszontagságokat. Annak is van jele, hogy egy korábbi kötés lapjait javítgatták, címlapját kezdetlegesen kiegészítették. Egykori - már régen nem aktív - féregrágás nyomaival is találkozunk egyes borítóbőrökön. A könyvtárat ért károk között egyes könyvek végérvényes elkallódását is említenünk kell: a Batthyányak korában készült listákat összehasonlítva az állománnyal folytonossági hiányokat találunk. Többkötetes munkáknál előfordul, hogy egyik vagy másik kötet hiányzik a sorozatból. Számos olyan könyv van, melyből lapokat téptek ki. Alkalmanként a tiszta papírlapra firkáltak a katonák, egy másik esetben ukrán írással, 1945. júliusi dátummal jegyzőkönyvet vezettek bele. A II. világháborút a körmendi kastélyban megért könyvanyag károsodásáról megdöbbentő beszámolókat olvashatunk Balázs Péter. s Bajzik ZsolU és Koltai András 7 leírásaiban. 1945. augusztus 7-én a Vallás és Közoktatási Minisztérium ..repülő bizottsága" első szemléjén „égés, esőzés és a lakosság rablásainak. " eredményét konstatálta 8 , de a II. emelet keleti szárnyán lévő helyiségben a falak mentén körbefutó, falba süllyesztett polcokon található könyvtár viszonylag épen maradt. Ezt az anyagot szállították Budapestre, ahol mivel az Országos Széchényi Könyvtár nem tudta fogadni letétként az Országos Levéltárban raktározták el. 1947-ben az Iparművészeti Múzeum kérte ki a könyveket azzal a céllal, hogy az emeleti sarokszobában felállított pompás barokk könyvtár, Padányi Bíró Márton sümegi püspök nyaralókastélyának könyvespolcain helyezze el. 9 Erről az anyagrészről készült az ún. Eügedi-jegyzék, 10 melyet a mai napig forrásként használunk. Egybevethető ez a XX. század első felében elvégzett leltározás adataival, melyről leltárkönyvet nem ismerünk, csupán a könyvek gerincére ragasztott címkék alapján tudunk sorrendet megállapítani. Ez az 1-től 3467-ig terjedő jelzet nem folyamatos, a hiányzó kötetek sorsa tisztázatlan. Még nehezebb azonosítani a tételeket a XVIII. - vagy XIX. - században végzett leltározással, mely a könyvek előzékén, vagy címlapján barna tintával, kézírással jelenik meg és bizonyos tárgyszavakat is tartalmaz. Feltételezhetjük, hogy ezt a munkát akkor végezték el, amikor a család - 1801-ben - Körmendre helyezte az összevont könyvanyag székhelyét. Az Iparművészeti Múzeum első leltári jelzete-. 51.51. Korábbi adatokat nem tudunk fellelni, mivel az Adattár letéti iratanyagában 1952-ig nem szerepelnek, bejegyzések. Összefoglalva most már a jegyzékekről mondottakat megállapíthatjuk, hogy azok alapján csak hozzávetőlegesen tudjuk megmondani, miből állt a könyvtár állománya az 1930-as évek végén, majd a háború befejezésekor és az Iparművészeti Múzeumba kerülés időpontjában. A nyilvántartásba vételnek - könyvészeti leírásoknak például - új alapokon, de a korábbiak figyelembe vételével kellett történnie. E munka során követtük azt a tematikai bontást, mely a XVIII. századi leltárbavételkor az előzékeken tintaírással jelenik meg. A tárgyszavak megegyeznek a Diderot-cf Alembert-féle Enciklopédia tudomány-felosztási rendszerével. Ilyen meggondolásokkal készült el az Iparművészeti Múzeumban őrzött Batthyány-könyvek leltára, amely tartalmazza a múzeum leltári számát, az egyes kötetek helyrajzi számát, a XX. századi leltározásnak a könyvek címkéjén jelölt számát, a XVIII. századi adatokat, s végül az egyes kötetek rövid leírását. Készült ezen kívül egy részletes jegyzék, mely a könyvek szakszerű könyvészeti leírását, továbbá egy, az Iparművészeti Múzeum előírásainak megfelelő tárgy- és állapotleírást tartalmaz. 5. kép. (XII. tábla 2. kép) A Sümegi Könyvtárszoba Batthyány könyvekkel az Iparművészeti Múzeumban Tartalmi és nyelvi megoszlás szempontjából elemezve a könyveket, a következőket szögezhetjük le: az állomány legnagyobb része francia nyelvű. Nemcsak Diderot Enciklopédiája 1770-es kiadásának kötetei a Supplement és Planches kötetekkel együtt és tucatnyi francia nyelvű biblia, hanem a felvilágosodás irodalmának nagyon sok értékes kiadványa is megtalálható a magyar könyvtárak korabeli átlagnál nagyobb súllyal. A második nagy csoportot a latin nyelvű munkák teszik ki: klasszikusok és modern kiadványok is. Kisebb számban jelentkeznek a német, olasz, spanyol nyelvű, XVI-XVII. századi könyvek. Feltűnően kevés a hungaricum - hazai latin nyelvű kiadványok - a magyar nyelvűek szinte mind XVIII. századi, illetve XIX. századi gazdászati tárgyú könyvek. A könyvek együttese tematikailag a korra jellemzően enciklopédikus jellegű. Batthyány Károly, korának tudós hadvezére, műveltségét korabeli hadászati témájú könyvekből, atlaszokból, vedutákból tudatosan gyarapította. Mivel 1748-tól József és Lipót főhercegek nevelője is volt, ez a körülmény sokoldalú tájékozottságot követelt. A militária elméleti és gyakorlati munkákat egyaránt tartalmaz. Nagy számmal találunk értékes XVIII. századi hadászati atlaszokat, de ide sorolhatjuk a hadi építészetre - várépítés, erődítmények - vonatkozó szakmunkákat is."
