Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - RÁCZ GYÖRGY A Batthyány család a középkorban
módszerekkel nem igazolhatók. Elég dicsőséget szerzett a család a XV. századtól kezdve a magyar történelemben, nincs tehát szükség arra, hogy a tudományosság látszatával higgyünk olyan elméletekben, amelyek az adatokkal igazolható kezdeteket a nagyobb dicsőség kedvéért az ősködbe vezetik vissza. A későközépkori magyar társadalom egészséges mobilitásának a jele, ha egy közép- vagy kisnemes valamilyen érdemekkel a bárók közé emelkedett és utódainak sikerült a család hatalmát és vagyonát tovább növelniük. Nem példa nélküli a Batthyányak XIV. század végén kezdődő sikertörténete, amely, mint láttuk, egy 1362-es ügyes házassággal és fiúsítással vette kezdetét. Összegzés Kővágóörsi György és felesége, Gutori Katalin a XIV. század végétől elindította a családot azon a pályán, amely alig több mint száz esztendő múlva az ország főnemesei közé emelte a Batthyányakat. Az oklevelekből nagyon tudatos családi birtok- és házasságpolitika körvonalazódik ki előttünk, amelynek hátterét vezető politikusok familiárisaként, a második vonalban végzett politikai-gazdasági tevékenység teremtette meg. Kis-nek nevezett - Parvus dictus - György, apjának urai, a Lackfiak helyett, a nagy tekintéllyel bíró esztergomi érsek, Demeter bíboros szolgálatába lépett, annak procurator-'â, udvarbírája, amolyan gazdasági vezetője volt. Később Zsigmond király akkori bizalmasa, Kanizsai János esztergomi érsek szolgálatában folytatta pályafutását procurátori, egyben esztergomi várnagyi szolgálatát (1395-1401). 10 1387-től folyamatosan szerzi birtokait Somogy megyében: először még csak birtokrészt kap Kékesén, majd 1392-ben Kanizsai Miklóstól cserével megszerzi Benneket, majd ezt követi 1395-ben több fontos somogyi település, Varang, Atád, Szabás és Ötvös megszerzése. Ezt megelőzően pallosjogot szerzett Örsre. Ezeket nyilvánvalóan Kanizsai járta ki várnagyának, és csak ezt követte a későbbi névadó falu, a Fejér megyei Battyán megszerzése. Pontosan két hónappal a hűtlenné nyilvánított két Lackfi István 1397. április 27-i meggyilkolása után kapja meg a királytól - először csak zálogként -, ezek Csabja, Battyán, Polgár Fejér megyei, és Zamárd somogyi birtokait 3000 forintért. 11 Később adományt is szerzett rájuk 1399-ben, természetesen további összegekért, nevezetesen 7300 aranyforintért, amelyet az ország védelmére adott a királynak. 42 1. kép. Batthyány László tulajdonában levő családja 1401-ben újabb üzleti akció keretében szerzi meg Körös megyében Szentjakab birtokot, ami már kisebb uradalomnak számít. Ezzel indul a család szlavóniai birtokszerzése.' ií A birtokszerzésre fordított hatalmas összegek forrása nem lehet más, mint a familiárisi szolgálat az esztergomi érseknél. Zsigmond adománypolitikájának szerves része volt az ily módon való pénzhez jutás, de ehhez az üzlethez is feltétlenül érdemek és befolyásos pártfogók kellettek. Mivel Kanizsai János érsek egyik értelmi szerzője volt a Lackfiak meggyilkolásának, Kis György pedig az egyik vezető Kanizsai familiáris volt ekkoriban, és rögtön kapott birtokokat a hűtlenek vagyonából, a történész joggal teheti fel a kérdést: mennyiben lehetett György mester részese a Lackfiak eltávolításának? Az ilyen módon történő birtokhoz jutás nem volt ritka dolog e korban, elítélhető még kevésbé. A birtokokért kifizetett hatalmas összeg azonban inkább azt sugallja, hogy az egykori Lackfi-familiáris fia az érsek árnyékában gyorsan felismerte a birtokszerzési lehetőséget.