Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - TORJAY VALTER Hipotézisek és konkrétumok - Megjegyzések a körmendi Batthyány kastély 1884. évi hitbizományi leltárához és a kastély berendezéséről fennmaradt fotográfiákhoz

sokat sem, melyek a XIX. század legelején hazánkba is utat törtek. Olvasunk angol szövet alkalmazásáról is, azonban ez nem bizonyíték egyes bútordarabok brit származását illetően. Az is elgondolkodtató, hogy a mahagóni bútorok többségét 1870 és 1884 között Ludbregből hozták Körmendre. Őszintén szólva, felmerült bennem annak a lehetősége is, hátha valamely horvát kikötőben partra tett, s Ludbregen keresztül Körmendre szállított angliai küldemény a mahagónibútorok sora. Ennek némileg ellentmond azonban, hogy ezek egy része bizonyosan nem volt új, hiszen „avult" a szövetük.

1

' Nincs azonban kizárva, hogy e bútoroknak valami közük volt a nem sokkal korábban elhunyt Gusztávhoz. A fanemek alapján elsősorban a XVIII. és a XIX. század első felének és közepének produktumaival kell számolni, amit alátámaszt még a nádazás gyakori alkalmazása, a rugózás ritka említése, valamint a fotókon látható szobabelsők sora is. A réz- és bronzbetétek, rátétek említése véleményem szerint elsősorban empire és korahistorikus bútorokra vonatkozhat. Nem szabad elfelejteni, hogy az empire késői vonala egészen a 1840-es évekig kimutatható a német terveken is.

14 A XVIII. századnál korábbi bútor kis számban lehetett a kastélyban, ezt az 1932. évi leltár is megerősíti. A fotókon látható, barokk-rokokó stílust képviselő tárgyak többsége, véleményem szerint - a ké)rülményeket figyelembe véve eredeti lehetett, de nem zárható ki stílszerű másolatok jelenléte sem. Ilyeneket, megtévesztő pontossággal, már a XIX. század közepén is készítettek, s hazánkban is ismerünk műhelyeket, melyek erre képesek voltak. Bőrrel kárpitozott székekről is lehet olvasni a leltárban, ami zömében a XIX. század közepe utáni éra jellemzője. Nagy Zoltánnak a hercegi lakosztállyal kapcsolatos, már érintett megjegyzését, miszerint a lakosztály még 1884 táján is a másfél évtizeddel korábban elhunyt Fülöp herceg ízlésében maradt volna meg, részemről támogatom. Érdemes utalnom a bútorokra, ahol már rugós és korábbi típusok is számításba jönnek, valamint a régebben domináns textilanyagokra ripsz, selyem stb. -, melyek között a 80-as évekre már jellemző bársony, vagy plüss nem is szerepel. A rojtok és bojtok alkalmazása már 1870 előtt általános volt, sőt a klasszicizmus idején sem nélkülözték teljesen. Szintén jellemző, hogy a kornak megfelelő, divatos ajtófüggönyökről sem olvasunk sehol a leltárban, pedig a XLX. század utolsó harmadának alapművei sűrűn ajánlják ennek alkalmazását.

|S Ez az egész kastélyban uralkodó konzervativizmus pedig részben az átmeneti „gazdátlanság " eredménye is lehetett. Valószínű, hogy míg a jobb karban lévő, értékesebb, vagy érzelmi értékkel bíró tárgyakat a hangsúlyos lakcrterekben helyezték el, addig az elöregedett, sokszor eredetileg kvalitásos, de kiselejtezett bútorokat a cselédbútorokkal együtt személyzeti szobákba és raktárakba állították. További sorsuk sajnos, már az ószeres, vagy a szemétdomb lehetett. A kastély berendezésén tűnődő gondolatmenetet itt lezárom. További megállapításokhoz sem elegendő hely, sem pedig kutatási eredmény nem áll rendelkezésre. Mindenesetre úgy érzem, hogy érdemes volt ezt a néhány gondolatot elővezetni, mely talán segítségül szolgálhat későbbi, alapos kutatásokhoz és egyáltalán rávilágít a körmendi kastély gyűjteményeinek egy kevéssé ismert szegmensére. Képjegyzék I. kép. A kis társalgó. Magyarország vármegyéi és városai. Vasvármegye. Szerk.: Dr. Sziklay János és Dr. Borovszky Samu. Bp., 1898. 553. p. 2-3. kép. A sárga szalon. Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum, Üvegnegatív Gyűjtemény Ht 1182, 1184 4. kép. A kisebbik könyvtár. Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum, Üvegnegatív Gyűjtemény Ht 1175 5-6. kép. A nagyobb könyvtár. Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum, Üvegnegatív Gyűjtemény Ht 1191, 1192 7-10. kép. A díszterem. Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum, Üvegnegatív Gyűjtemény Ht 1176, 1177, 1188, 1189 II. kép. A kastély keleti szárnyának 2. emeleti szobái. Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum, Üvegnegatív Gyűjtemény Ht 1178 12. kép. Dr. Batthyány-Strattmann László feleségével és egyik fiával a társalgé)ban. Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum Adattára Ht 2145 - 2004 13. kép. A körmendi Batthyány kastélyból származó óra. Dr. Bakondi Béla adománya az egyetlen tárgy, amely a kastély berendezési tárgyai közül visszakerült eredeti őrzési helyére. Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum 87.39.1 14. kép. A II. emeleti női hálószoba berendezési tárgyai 1884-ben. Vas Megyei Levéltár, VlI.l/d/bb/46. A BatthyányStrattmann herczegi javak leltározása, 1884. Körmendi uradalom. Ingóságok. 100. p. VALTER TORJAY HYPOTHESEN UND FAKTEN BEMERKUNGEN ZUM ERBLEHEN-INVENTAR DES BATTHYÂNY-SCHLOSSES AUS DEM JAHR 1884 UND ZU DEN NOCH EXISTIERENDEN FOTOGRAFIEN ÜBER DIE EINRICHTUNGSGEGENSTÄNDE Untersucht habe ich den Zustand der Möbel des Schlosses in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts. Mehrere Fotografien aus dem Zeitraum 1880-1940, sowie die ErblehenInventare aus den Jahren 1884 und 1932 waren mir zu Hilfe. Leider konnte ich mit dem übriggebliebenen Möbelbestand nicht rechnen, da das Schloss am Ende des Zweiten Weltkriegs mehrmals von der Besatzungsmacht und der umliegenden Bevölkerung geplündert wurde. In der untersuchten Periode hatte im Schloss lange Zeit lediglich das Personal gelebt. Hierauf deuten die vielen leeren Räume, bzw. der schlechte Zustand der relativ aus der Mode gekommenen Möbeln. Die repräsentativen Räume waren in den ersten beiden Stockwerken, während im Erdgeschoss und im dritten Stock die Dienstbotenräume und unmöblierte Gästezimmer sich befanden. Ab der Gründung des Erblehens wurden -zumeist wertvolle Möbel- von mehreren, verschiedenen Orten ins Schloss gebracht.