Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - ZSÁMBÉKY MONIKA A Batthyányak művészeti gyűjteményei. A körmendi kastély XVIII. század végi inventáriuma
Jegyzetek 1 A körmendi liá/. leltára - Körmender Hausgeräth. Magyar Országos Levéltár Batthyány család levéltára P 1335. 4. cs. C tétel fol. 31-192, 2 Katona Imre: A Batthyányak műkincsei és az 1912-es vasvármegyei műtörténeti kiállítás. Adatok a Vas megyei műgyűjtés történetéhez. (Savaria: -4.) 1966-1970, 311-336. p.; Katona Imre: Bruegel 12 és a Batthyányak. Budapest, 1979. A festmény bekerült a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeit bemutató- ismertető kiadványokba. 13 A kép újabban sokszor szerepelt külföldi kiállításon is: Tokio 1995 - The World of Bruegel. The Coppée Collection and Eleven 14 International Museums. Kxh. cat. Tobu Museum of Art. Tokyo. 15 1995. 96. p.. No. B 23.: Essen. Bees, Antwerpen 199"-1998- Pieter Breughel der Jüngere -)an Brueghel der Ältere. Flämische Malerei 16 um 1600. 'tradition und Fortschritt. Exh. cat. Ed. By K. Ertz. Kulturstiftung Ruhr, Essen, Kunsthistorisches Museum, Vienna, 17 Koninklijk Museum voor Schone Künsten, Antwerp, 1997-1998. 18 88-90. p. cat. Nr. 7. Bibliogáfiai összefoglalás legújabban: Museum of Fine Arts Budapest Old Masters's Gallery. Summary Catalogue Volume 2 Ed. By Ildikó Ember and Zsuzsa Urbach. Budapest, 2000. 28. p. 3 Urbach Zsuzsa: „Dominus possedil me..." (Prov. 8, 22) Beitrag zur Ikonographie des Josephszweifels. (Acta Históriáé Artium; 20.) 1974. 199-266. p.; Urbach Zsuzsa: A Batthyány gyűjtemények nyitott kérdései. Előadás Batthyány József esztergomi érsek halálának 200. évfordulóján rendezett emlékülésen 1999. november 18-án. Urbach Zsuzsa: Marginal Remarks to BrugcTs Sermon of St. John the Baptist in Budapest. Flemish art in Hungary. Budapest, 12-13 May 2000. Ed. Carl Van de Velde, Brüssel, 2004. 79-90. p. Itt köszönöm meg a szerzőnek, hogy betekinthettem az előbbi előadás kéziratába, és megkaptam az utóbbi tanulmányt. i Török Gyöngyi: Táblaképfestészetünk korai szakasza és európai kapcsolatai. Ars Hungarica 6., 1978. 7-27. p.; Török Gyöngyi: Neue Erkentnisse durch Infrarotreflektographie zur Ikonographie der „Maria gravida" aus Güssing in der Ungarischen Nationalgalerie. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege 48., 1994. Hf. 3-4. p.: Török Gyöngyi: Pannónia Regia Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Magyar Nemzeti Galéria 199-t. október - 1995. feb- 19 ruár. Kiállítási katalógus. Szerk.: Mikó Árpád - lakács Imre. Budapest. 199-t. 490492. p. Kai. sz. X-5. és 492-494. p. Kat. sz. X-6.: Török Gyöngyi: Ujabb ismeretek az oltárépítő műhelyek munkamódszereiről. Ars Hungarica 2.3.. 1995. 181-188. p. 5 Szakács Béla Zsolt: A Fájdalmas Szentháromság (Notgottes) ábra- 20 zolásai a középkori Magyarországon. In: Ars Hungarica 30 1., 2002. 5-24. p. 6 Rózsa György: Magyar történetábrázolás a 17. században. Buda- 21 pest. 197.3. 69-70. p. 7 Cennerné Wilhelmb Gizella: A Magyar Nemzeti Múzeum ősgaléri- 22 ái. = Folia Historica, 11., 1983. 7-39. p.; Cennerné Wilhelmb Gizella: A „Mausoleum" metszetei után festett vezérsorozat. In: Főúri ősgalériák, családi arcképek a Magyar Történelmi Képcsarnokból. 23 Magyar Nemzeti Galéria 1988. Kiállítási katalógus, szerk.: Buzási Enikő. Budapest, 1988. 72-73. p. és ugyanebben a katalógusban: Festmények és rajzok főúri galériákból és családi arcképgyűjteményekből. 81-83. p. 8 Gala vies Géza: A török elleni harc és egykorú világi képzőművészetünk. = Művészettörténeti Értesítő XXV., 1976. 1. sz. 140. p.: Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Budapest 1986, 95. p. 9 Koppány Tibor: Batthyány I. Ádám építkezései, 1629-1659. = Történelmi Szemle 27. évf. 1984. 539-555. p.; Koppány Tibor: 17. századi építési megállapodások a Batthyány-levéltárból. = Lymbus. Művelődéstörténeti Tár 2. Szeged. 1990. 142-159. p.: Koppány Tibor: Művészek és mesterek a Batthyány-család 16-17. századi építkezésein. = Magyar Műemlékvédelem XI. 2002. 173-194. p.: Koppánv Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete a 18-19. 24 században. = Magyar Műemlékvédelem XI. 2002. 195-224. p. 10 Koltai András: Batthyány Ádám és udvara 1625-1659. Bölcsészdoktori disszertáció. Budapest 2000.; Koltai András: A Batthyány csa- 25 Iád körmendi központi levéltárának kutatástörténete. = Levéltári Közlemények 71., 2000. 207-231. p.; Koltai András: Batthyány Ádám és könyvtára. (A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai; IV.) Szerk.: Monok István. Budapest-Szeged, 2002. A Körmendről megmentett festményeket 1948-ban írták össze. Fügedi Erik aláírásával a lista az Iparművészeti Múzeum Adattárában található. Veszélyeztetett magángyűjtemények miniszteri biztossága 1948. XXXI. leltár, 54 db festményt tartalmaz. Körmendről még a fegyveranyag listája van meg (XXIX. leltár), és a könyvtári anyag (XXXV. leltár és LXXI. leltár). Guercino, Giovanni Francesco Barbieri (Cento, 1591 - Bologna. 1666) a bolognai iskola jelentős mestere. Tiziano, Vecellio (Pieve di Cadore, 1488, 1490 - Velence. IVO) olasz festő, a velencei érett reneszánsz legnagyobb mestere. Carlone olasz múvészcsalád tagja? Michelangelo, Buonarroti (Caprese, U 7 5 - Róma, 1564) olasz festő, szobrász, építész. Coreggio, Antonio Allergi (Corregio, 1489 k. - Corregio, 1534) olasz festő. Rubens, Pieter Pauwel (Siegen, 1577 - Antwerpen, 1640) flamand festő. Batthyány Károly hadvezér, tábornagy, 1742-1756 között horvátszlavón bán. Zala vármegye valóságos. Pl6-tól Vas vármegye örökös főispánja. A törökellenes háborúban, majd az osztrák örökösödési háborúban részt vett. Kitűnt Belgrád és Pétervárad ostrománál. 1719-ben Konstantinápolyban a császári követség tagja volt. A Caraffa vértesezred ezredese 1723-ban, a Waderbom-huszárezred tulajdonosa 1731-ben. 1734-ben Savoyai Jenő mellett harcolt a Rajnánál, majd a török elleni háborúban 17.37-39-ben. Érdemeiért lovassági tábornokká nevezték ki. 1739-40-ben a Habsburg Birodalom berlini követe. 1742-ben és 1744-ben a cseh határnál védte Mária Terézia trónját II. Frigyessel szemben. Az osztrák örökösödési háborúban 1742-ben a chotusitzi csatában az osztrák seregek visszavonulását fedezte. 1743-ban Bajorország kormányzója, a megszálló hadak parancsnoka. 1745-ben a pfaffenhofeni ütközetben győzelmet aratott a nála jóval erősebb francia-bajor sereg felett, és elfoglalta Bajorországot. Belgiumban a kormány teljhatalmú megbízottja. 1748-tól József és Lipót főhercegek nevelője, különösen a hadi tudományok terén. 1764-ban birodalmi hercegi rangot kapott, az Aranygyapjas-rend lovagja, a Szent István-rend nagykeresztjének tulajtionosa. Feleségei: gr. Waldstein Mária Borbála, gr. Strattmann Mária Terézia, gr. Batthyány Mária Antónia. A Batthyányak évszázadai. Kiállítás a Szombathelyi Képtárban és a körmendi Batthyány-kastélyban 2005. augusztus 19. - november 30. Kiállítási katalógus, szerk.: Zsámbéky Monika. Szombathely, 2005. (Továbbiakban: A Batthyányak évszázadai, 2005.) 185. p.. kat. sz. IV-2. Tételleírás: Vajda László. Magyar Nemzeti Galéria Regi Magyar Gyűjtemény ltsz. 2003-1. Le írását lásd: A Batthyányak évszázadai, 2005. 117. p.. kat. sz. VILI alatt. Tételleírás: Buzási Enikő. Hadtörténeti Múzeum ltsz. 3681/Kp. Reprodukciója: A Batthyányak évszázadai, 2005. 118. p., kat. sz. VII.3. Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok lt.sz. 559. A Batthyányak évszázadai. 2005. 117. p., kat. sz. VI1.2. Tételleírás: Zsámbéky Monika. Batthyány II. Ádámné Strattmann Eleonóráról több festményt is ismerünk, legutóbb a szombathelyi Smidt Múzeum gyűjteményében lévő, Filippo Maria Galetti által 1701-ben festett portrét sikerült azonosítanunk. Ltsz. SI. 71.1182. A Batthyányak évszázadai, 2005. 92. p., kat. sz. V.l. Tételleírás: Zsámbéky Monika. Róla készült egy Ausztriában kiállított festmény, amelyen gazdagon hímzett, előkelő magyaros ruhát és sok ékszert hord. (Prinz Eugen und das barocke Österreich. Marchfelderschlösser Schlosshof' und Niederweiden 22 April bis 26 Oktober 1986. Katalog des Niederösterreichischen Landesmuseums, N. F. Nr. 170. Wien 1986. 127. p „ Kai. Nr. 4.22.) A körmendi gyűjteményben őrizték Strattmann Eleonóra fiatal kori képmását, ami rongált állapotban jutott a Magyar Nemzeti Múzeumba. A körmendi Batthyány-kiállításon szerepelt: A Batthyányak évszázadai, 2005. 185. p., kat. sz. IV-3. (Vajda László meghatározásában Margaretha von Pfalz, Strattmann Eleonóra mostohaanyja [?]). A körmendi Batthyány-kastély 1932. évi leltára, 306. lap: „Nö. 1786. Savoyai Jenő herceg képmása. KupeckyJános műve. Olajfestmény, széles, aranyozott Ja kéretheti. " A festmény hátoldalán felirat: „Prinz Eugen von Savoyen 16631736 Kupetzky pinx". Egy papírcédulán, a hercegi címer alatt: „Főméltóságú herceg Batthyány Strattmann Ödön úr által, a körmendi várkastélyban örök időn át leendő fenntartás feltétele mellett a hitbizomány számára adományoztatott. 1893- évben. "
