Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - ZSÁMBÉKY MONIKA A Batthyányak művészeti gyűjteményei. A körmendi kastély XVIII. század végi inventáriuma
A körmendi kastély fent bemutatott gyűjteménye a XIX. és XX. században változott, a művek cserélődtek, a család szétágazásával részben öröklődéssel máshova is kerültek, de újakkal is gyarapodtak. A gyűjtemény pusztulása 1945-ben következett be. A közelmúltig nem lehetett tudni, hogy a család a meneküléskor mit tudott megmenteni a kastély kincseiből. A 2005. évi Batthyány-kiállítás 37 előkészítésekor szembesültünk azzal a jóleső érzéssel, hogy a Körmenden őrzött gyűjtemény egy kis töredéke megmenekült a szétszóródástól. Ami nem esett a megszállók és a köznép martalékául, az egyrészt a különböző közgyűjteményekbe jutott 38 , részben magántulajdonba került. Ez utóbbiak további sorsa már követhetetlen. 39 Mivel az inventáriumban szereplő többi kastély - Bécs, Ludbreg, Németújvár - gyűjteménye - Németújvár kivételével - megszűnt, egyedül Németújváron lehet halvány remény arra, hogy a listán szereplő, és Németújvárra került műveket azonosítani lehessen. A meglévő, újonnan megismert művekkel való néhány azonosítási kísérletet a fentiekben megírtuk. Ábra- és képjegyzék 1. táblázat. A körmendi ház leltára - Körmender Hausgeräth. Magyar Országos Levéltár, Batthyány család levéltára P 1335. 4. cs. C tétel fol. 31-192. 1. kép. Batthyány Károly fiatal kori képmása. Olaj, vászon, XVIII. század. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 2335 2. kép. Jean Pierre Sauvage: Batthyány Károly. Olaj, vászon, 1748. Magyar Nemzeti Galéria, Régi Magyar Gyűjtemény, ltsz.: 2003.1. M 3. kép. Erzsébet Krisztina császárné, III. (VI.) Károly (1711-1740) felesége képmása, egykor a körmendi díszteremben. Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum, Üvegnegatív Gyűjtemény Ht 1176 4. kép. Strattmann Eleonóra képmása, egykor Körmenden. Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum, Üvegnegatív Gyűjtemény Ht 1184 5. kép. Strattmann Eleonóra képmása, egykor Körmenden. Olaj, vászon, XVII. század vége. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 2334. 6. kép. Filippo Maria Galetti: Strattmann Eleonóra képmása. Olaj, vászon, 1701. Smidt Múzeum, ltsz.: SI.71.1182. 7. kép. Szent Pál, egykor Körmenden. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Fotótár MONIKA ZSÁMBÉKY DIE KUNSTSAMMLUNG DER FAMILIE BATTHYÁNY - INVENTAR DES SCHLOSSES ZU KÖRMEND IM 18. JAHRHUNDERTEs gibt kein umfassendes Werk über die Sammlung der Familie Batthyány. Vorliegendes Exzerpt ist der erste Teil einer später erscheinenden, umfassenderen Analyse. Das hier gezeigte Inventar dürfte am Ende des 18. Jahrhunderts, zum Tode des Josef Batthyány (der Erzbischof starb im Jahre 1799) erstellt worden sein. Aus dem Inventar, welches einst im Schloss war und dann ins Nationalarchiv gebracht wurde - wird hier lediglich der Teil über die Kunstschätze behandelt. Die Schrift wurde auf große Papierbögen verfasst, etwa im DIN A/3 Format, ist gedruckt, gebunden und trägt den Titel: Körmender Hausgeräth, ohne Datum. Es besteht aus insgesamt neun Teilen: 1. Teil: Dienst: Spielzeug, Heizgegenstände, Leuchtkörper, Putzmittel, Betttücher, Vorhänge, Waschmittel, Tische und Büroeinrichtungen, Stall- und Reitgerätschaften, Futter. 2. Teil: Gebrauch: Küchengeräte nach Material gruppiert: Kupfer, Messing, Zinn, Eisen, Holz und Keramikgefäße. 3. Teil: Credenz: Porzellan und Keramiktafelgeschirr, Essbesteck, Gläser, Flaschen. 4. Teil: Verzierungen: Spiegel, Schatullen, Vorhänge, Kronleuchter aus Glas, Wandarme, Möbel, Sofas, Sessel. Stühle und Bänke, sowie Kircheneinrichtungen: Messgewäncler aus Textilien mit goldenen und silbernen Fäden, Votivgegenstände, Altarausrüstung, verzierte Monstranzen, Reliquien (z.B.: von Sankt Johann von Nepomuk), Kruzifixe, Glocke, Orgel. Hierher gehören noch Uhren, Vasen, Blenden, Wandschirme, viele unter ihnen figuratív bemalt. 5. Teil: Mahlerey. 6. Teil: Bücher - dieser Teil blieb leer. 7. Teil: Museum. 8. Teil: Werckzeuch lediglich drei Objekte. 9. Teil: Kupferstiche. Die Einteilung der Werke folgt der Ordnung des Systems, welches im 17-18. Jahrhundert entwickelt wurde: in der Kategorie Malerei finden wir zum Beispiel folgende Unterteilungen: Historie und Portrait, Genrebilder Conversations Stücke, See und Landschaften, Blumen und Viehstücke, Obst und Küchenstücke, Alt Teusche. Die Statuen und Stiche sind im Kapitel ,,Musaeum ". Hierher gehören noch verschiedene gemischte Werke (Allerley und Verschiedenes). Die Grafiken wurden in ähnliche Gruppen eingeteilt. Hier sind Werke lediglich in der Kategorie Historie und Viehstücke zu sehen, der Rest blieb leer. Es ist festzustellen, dass die Zahl der Gemälde besonders groß ist (522 Stk.J. Nur zum Vergleich: beim Tode des Eugen von Savoyen tauchten im Inventar seines Schlosses zu Schlosshof 203 Gemälde auf. Es gab auch viele Grafiken im Schloss, daher wissen wir nicht, warum sie nicht in der Liste sind (lediglich 14 sind notiert). Wenn wir das Alter der Objekte untersuchen, lässt sich feststellen, class die meisten dem 18. Jahrhundert entstammen. Viele Werke von Renaissancekünstlern waren in Kopieform vorhanden, dies war gängig zu den Zeiten. Es gab einige Tafelbilder und Statuen aus dem Mittelalter. Was die Thematik betrifft, sind größtenteils biblische und historische Bilder, aber auch Portraits zu sehen. Beliebt waren Seelandschaften, Landschaftsbilder, Stillleben und Genrebilder, viele unter ihnen stammten aus den Niederlanden und Flandern.
