Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - BAJZIK ZSOLT A körmendi Batthyány kastély műkincseinek és levéltárának sorsa 1945 után

dött a főkertésznek, amelyben arról tájékoztatta őt, hogy Keleti Pista barátja átadta a kormánybiztosnak a 305 darab értékes oklevelet. A kormánybiztos felkérte Iványi Bélát, hogy gondoskodjon az oklevelek Budapestről történő elszállításáról. „Ezzel kapcsolatban kedves kötelességemnek tartom, hogy úgy ami drága jó gazdánk, de meg a magyar ügy nevében is, hálás és őszinte köszönetemet ki ne fejezzem Eőkertész Úrnak a gondosságáért, a körültekintéséért, amellyel ezeket a nemzeti értékeket megőrizni, eltenni és gondozni szíves volt. Meg lehet róla győződve, hogy én is mindezeket azzal az ügyszeretettel és gondossággal fogom őrizni, a mellyel annak idején ott Körmenden a helyszínén őriztem és gondoztam őket."

4i Majd 1950. január 8-án Iványi újabb levélben tájékoztatta a főkertészt, hogy időkőzben megkapta kétségbeesett sorait, és egyben tájékoztatta az. oklevelek sorsáról, amelyek az Országos Levéltárban voltak ekkor már elhelyezve. Kérte a főkertészt, hogy ne nyugtalankodjon az oklevelek miatt, és majd értesíti róla, ha azokat megkapja. Arról is írt Iványi, hogy amikor két héttel korábban Keleti rendőrnyomozó házkutatást tartott Körmenden, egy helyen hat zsáknyi oklevelet, iratot és lajstromkönyveket foglalt le, amelyeket ekkorra már Iványi Béla szét is válogatott. Arra kérte Peszeszér Józsefet, hogy bizalmasan közölje vele, hogy hol lehetne még iratok után nyomozni!" Közben Iványi 1950. február l-jén hiánytalanul átvette a 305 darab oklevelet, amely megtöltött egy hátizsákot. Erről az eseményről rögtön értesítette a főkertészt, hogy már megnyugodhat. De az ügy érdekében ismét kérte őt, hogy közölje vele, hogy kinél lehetnek még oklevelek, mert a németújvári részből szinte semmi sem maradt meg. Felmerült benne gyanú, hogy valaki jó pénzért eladta azokat az okleveleket, mivel németújváriak érdeklődtek a levéltár rájuk vonatkozó darabjai iránt. Iványi a levelében írja, hogy szépen halad a levéltár rendezésével, de ez már nem olyan, mint „jó Gazdáink alatt volt. 1950 januárjára a levéltári anyagról megállapították, hogy a rendezés az évek során jelentősen előrehaladt.'

6 Fügedi Erik - 1950. februári - jelentése szerint a Batthyány levéltár felülvizsgálata megtörtént, és meghatározták a következő félév munkatervét. Ezek szerint a középkori anyag borítékolásának a befejezését, majd az ún. ősgyűjtemények - Acta Antiqua, Senioratus, Maioratus- teljes felállítását határozták meg a rendezés fő feladatának.'

17 A Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Biztosságának 1950. évi márciusi munkatervében a körmendi Batthyány levéltár széthurcolt részei utáni nyomozás befejezését tervezik.'

8 Fügedi Erik miniszteri biztos még 1949. május 27-én levélben fordult Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a Keszthelyen lévő levéltárak elhelyezése ügyében. Ebben röviden ismerteti, hogy mikor és hogyan került a Batthyány levéltár Keszthelyre. 1947-ben a levéltári anyag rendezésével Iványi Bélát bízták meg, aki az eltelt két év alatt jelentősen előrehaladt az anyag rendbetételével. Az egyes levéltári állagok szétválasztása ekkorra már megtörtént, a középkori és a XVI-XVII. századi levélanyag, amely a török hódoltság kutatásához nélkülözhetetlen forrásanyag volt, teljesen rendezett állapotúvá vált. Fügedi szerint a levéltár múzeumban történő elhelyezése, működtetése rövid időn belül nagy nehézséget okozhat a múzeum számára. E mellett az 1949. VII. tv. rendelkezett a hithizományok megszüntetésére)! ami szintén új helyzetet teremtett. I Iasonlőan a Festetics család levéltárához, amelyet 1948-ban elhagyottnak nyilvánítottak, az Elhagyott Javak Kormánybiztossága ezért a Széchényi Könyvtár kezelésébe adta át. Hasonló módon került a kincstár tulajdonába a Batthyány levéltár is. Fügedi úgy vélte, hogy „kézenfekvő volna tehát ennek a két levéltárnak, amelynek anyaga elsősorban a Dunántúl történetére vonatkozóan tartalmaz forrásanyagot, egymás mellett, egységes vezetés alatt történő felállítása! '

w A két levéltár Festetics kastélyban történő egységes elhelyezése előnyös megoldásnak látszott, hiszen a későbbiekben a vépi Erdődy levéltárat is ott akarták elhelyezni. Ezért kérte a miniszter hozzájárulását a két levéltár fentiekben vázolt elhelyezéséhez.

50

1952 júliusában dr. Gaál Károly múzeumigazgató levélben érdeklődött dr. Ortutay Gyulánál, hogy igaz-e a hír, hogy augusztus 4-én Budapestre szállítják a körmendi levéltár anyagát. Az elszállítás ellen ugyanis a dunántúli múzeumvezetők közösen tiltakoztak, és kérték annak elhalasztását.

51 1952 októberében Gál Károly a keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója jelentést küldött Ortutay Gyulának az. intézményben elhelyezett körmendi levéltári anyagról. Ebben leírja, hogy a Batthyány családi levéltárat 1947-ben a teljesen feldúlt állapotban szállították a múzeumba. A levéltár akkori állapotáról, hű képet ad az a fénykép, amelyet a lerakodás után készítettek. A múzeum ekkor ideiglenesen adott helyet a levéltárnak, hogy megfelelő épület biztosítása után a Festetics- és a zalavári apátság levéltárával együtt Keszthelyen maradjon. 1951-ben a L.O.K, kiküldöttje felkereste az akkori tanácselnököt, és épületet kért a levéltárak elhelyezésére. „A L.O.K, kiküldöttje öt perc alatt intézte el a helyi Tanácsnál az épületszerzés ügyét. Ez bizonyítja kiküldetésének komolyságát is. Nem gondolt arra, hogy a Tanács vezetője egyszerű képzettségű ember, aki harcos tagja a szocializmus építésének, de nem ismerte a levéltárat és a levéltári kutatás jelentőségét. Amennyiben ezt megmagyarázták volna neki, úgy Keszthely község tanácsa megfelelő épületet tudott volna biztosítani. E helyett a Járctsi és Községi Tanács tudta és megkérdezése nélkül 1952 januárjában elszállították Budapestre a Festetics levéltárat függetlenül attól, hogy a környéken élő kutatók bevonásával fel akarták dolgoztatni a parasztság helyzetét az itt lévő nagybirtokon 1945-ig. A Festetics kastélyból való elszállítást a kastély katonai célra való átengedésével indokolták. Ugyanakkor azonban meg sem kísérelték, hogy helyben megfelelő indoklással a levéltárak részére megfelelő épületek biztosíttassanak."

52 Gál Károly 1952 júliusában értesült arról, hogy a Batthyány levéltárat is el kívánják szállítani, mert az esetleges háborús körülmények miatt fennmaradása nincs biztosítva. Az ekkor már rendezetten elhelyezett levéltárat egyre több kutató használta, s ezért a múzeum igazgatója sérelmesnek találta az anyag elszállítását. Véleménye szerint a L.O.K, nem vette figyelembe ezeket a szempontokat, és csak akkor állt el az elszállítási szándékától, amikor a Közoktatásügyi Miniszter közbe lépett. Ekkor olyan felvilágosítást adtak, hogy csak 1953 folyamán kívánják elszállítani a levéltári anyagot. Ez ellen számos vidéki kutató tiltakozott.

55 Végül 1953-54-ben, több részletben szállították az iratokat az Országos Levéltárnak a budapesti bazilika alatti pincehelyiségeibe, ugyanakkor a Batthyány levéltár 1945. óta