Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - BAJZIK ZSOLT A körmendi Batthyány kastély műkincseinek és levéltárának sorsa 1945 után
Dr. Fügedi Erik miniszteri biztos 1947 júniusában, ill. augusztus első hetében Kőszegi János távolléte alatt a lezárt helyiségeket feltörte, és az ott lévő megmentett anyagot elszállíttatta azzal a hátrahagyott üzenettel, hogy a tulajdonos Batthyány László herceg utólagos jóváhagyását megszerzi. Elismervény és leltár nélkül vitték el ezt az anyagot. A kastélyból kihozott képeket már korábban Keleti rendőrfőhadnagy a Szépművészeti Múzeum restauráló műhelyébe szállította. A könyvtár anyagának nagy részét 1945 őszén Kapossy János főlevéltárnok utasítására szállították el a Nemzeti Múzeumba. A körmendi jegyző szerint arról nem tudtak, hogy a hercegi család mit mentett át, ill. szállíttatott ausztriai birtokára. 31 Sok festménye, gobelinje is megsemmisült, melynek egy részét a megszálló haderő katonái elhurcolták. 32 Az egykori gyűjtemény legértékesebb részét a tulajdonosok a háború végén Ausztriába menekítették. Ezen anyag mennyisége, minősége ismeretlen. Egyes, korábban Körmenden őrzött tárgyak utóbb a németújvári várban letétként kerültek kiállításra, de körmendi eredetű anyag a nemzetközi műkereskedelembe is bekerült. A körmendi múzeum gyűjteményébe a környéken szétszóródott anyagból csak tíz tárgy került be. A kollekció egy része Pandula Attila szerint mindmáig lappang, más részei feltehetően külföldre kerültek. A körmendi várkastély 1945-ös feldúlásáig fejedelmi pompával volt berendezve, jelentős képgyűjteményt, könyvtárat, óriási levéltárat, iparművészeti és egyháztörténeti, természettudományi gyűjteményeket őriztek. Mindegyiket felülmúlta azonban a fegyvertár, melyet századunk elején méltán neveztek Hadtörténeti Múzeumnak is. 33 „Ez már nem olyan, mint jó Gazdánk alatt volt" 1947 nyarán megállapították, hogy a levéltár anyagát a pajta nedvessége tönkreteheti, másrészt abban az állapotában kutatásra teljesen alkalmatlan volt. Ezért 1947. május 31-én Fügedi Erik azt a javaslatot tette a minisztériumnak, hogy a körmendi levéltárat a Keszthelyi Múzeumban helyezzék el, és rendezésével dr. Iványi Bélát bízzák meg, mivel ő ismerte azt a legjobban. 3 ' Iványi Béla 1947. május 18-án, Vashegyen kelt levelében arról írt, hogy: „A közelmúltban levéltárainkat ért hatalmas veszteségek nekem azt az ideát adják, hogy menteni kell, ami még menthető és neki kellene fogni egy Tabularia Transdanubia sorozat megjelentetésének és első sorban a középkori oklevelek regesztáit kellene kiadni, legalább ezek maradjanak meg, ha maga az oklevél bármi előre nem látható okból elpusztul,' 95 Fügedi Erik miniszteri biztos az 1947. június 18-án kelt levelében arról írt Darnay Bélának, a Keszthelyi Múzeum igazgatójának, hogy ha a gépkocsit visszakapja, akkor a következő héten igyekszik a Körmenden maradt anyagot beszállítani. A korábban már ocla szállított iratok gondnokságával Iványi professzort bízta meg, de a VKM-nek az volt a elöntése, hogy a 4450/1945. M. E. rendelet alapján ideiglenes őrizetbe elhelyezett gyűjteményeknek ne a hivatalfőnök legyen a gondnoka. 36 Fügedi Erik másik, ugyanekkor írt levelében megemlíti, hogy az 1945 nyarán a VKM Bizottsága által megmentett, és Körmenden őrzött Batthyány levéltár a nem megfelelő elhelyezés miatt további pusztulásnak volt kitéve. Ezért kérte Darnay igazgató urat, hogy a vezetése alatt álló múzeumban, a Malán professzor által kiürített helyiségeket a levéltár ideiglenes elhelyezésére bocsássa a rendelkezésükre. 3 " 1947. június 27-én Fügedi Erik levelet írt a Batthyány hitbizomány gondnokának, dr. Varga Jenőnek. Ebben beszámolt arról, hogy a 4.450/1945. M. E. sz. rendelet a vallás- és közoktatásügyi miniszternek kötelességévé tette, hogy gondoskodjon a nemzeti szempontból jelentős és pusztulásnak kitett magángyűjtemények megmentéséről. A mentési munkákat így kiterjesztették a körmendi Batthyány-Strattmann család gyűjteményeire, amelynek nagy részét zár alá vették. 1945 őszén dr. Kapossy János, az Országos Levéltár igazgatójának vezetésével mentették a nemzeti szempontból fontos levéltári anyagot, amelynek egy részét a szombathelyi ferences rendházba, másik részét a körmendi plébániahivatal különböző helyiségeibe helyezték el. Ez alkalommal a fegyvertár megmaradt darabjait Kőszegi János gondnoksága alá helyezték az iskola egyik helyiségébe. A hercegi könyvtárat két részletben Budapestre szállíttatta a minisztérium, ahol az Országos Levéltár egyik raktárhelyiségébe pakolták be. Fügedi szerint a könyvanyag látszólag a könyvtár régi állapotának kb. a 80%-t tette ki, amelynek a katalogizálása ekkor már folyamatban volt. A kastélyban 1945 őszén még megtalálható festmények ügyében Keleti István rendőrnyomozó főhadnagy szállt ki a helyszínre, és az általa megtalált képeket a Szépművészeti Múzeumba szállította el, míg a Batthyány gyűjtemény felsorolt darabjai ily módon biztosítva lettek, addig a levéltár anyagának veszélyeztetettsége nem csökkent, mivel nem megfelelő helyiségekben tárolták azt, és nem volt Körmenden olyan szakember, aki azt rendezni tudta volna. 9-10. kép. A Batthyány levéltár ömlesztett állapotban a keszthelyi Balatoni Múzeum aulájában
