Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - BAJZIK ZSOLT A körmendi Batthyány kastély műkincseinek és levéltárának sorsa 1945 után

8. kép. I. Lipót által Batthyány II. Ádám szalmáira kiadóit oklevél töredéke lapította, hogy a kastélyt a helyi lakosság és a cigánynegyed, továbbá a közeli Berkifalu cigányai fosztották ki. Azonban figyelemmel kellett lenniük a politikai helyzetre és a választások előtti túlfűtött légkörre, ezért általános razziaszerű házkutatást tartani ekkor nem volt időszerű. Megállapították még, hogy a Kommunista Párt helyiségei is a kastély bútoraival és képeivel voltak berendezve és díszítve. A rendőrség is több díszfegyver lefoglalását jelentette be, melynek átvételére Kőszegi Jánost jelölték ki. A kastélyból még a német megszállás alatt egy Blaha nevű, magyar származású, a német Orstkommandóhoz beosztott százados irányításával 23 láda értékes antik könyvet Csehszlovákiába, Ratibor herceg címére továbbították. Kisebb képeket és porcelángyűjtemények egyes részeit is ez alkalommal szállították el.

19 Kőszegi János naplója szerint: .,[19451 Május 2-án megkezdtem a feldúlt Batthyány hercegi levéltár megmentését saját felelősségemre. Az iskolába, lakásomra hordtam össze a kiszórt, felbecsülhetetlen értékű levéltem anyagot, míg aug. 5-én a VKM. 27.052/1945. V. ü. o. sz. rendeletével erre hivatalos megbízást kaptam. Egyben megbízást kaptam a volt Batthyány hercegi fegyvertár és könyvtár megmenthető részének összegyűjtésére és biztonságba helyezésére. Ezen munkásságomról a 64.703/1945/V. sz. alatt felvett jegyzőkönyv részletes adatokat tartalmaz. A jegyzőkönyv 4. oldalán az orsz. főlevéltárnok Kapossy János dr. mond köszönetet munkáimért. A megmentett könyvtáranyag a Nemzeti Múzeumba került, a mintegy 70.000 darabot kitevő levéltári anyag a fegyvertár maradványaival együtt a körmendi plébánián és volt rk. iskolában nyert elhelyezést, míg 1947. június 20-án és aug. 13-án dr. Fügedi Erik min. biztos el nem szállíttatta - mindkét alkalommal távollétemben, úgy hogy a bezárt helyiségeket feltörette. A mentési munkában dr. Kevey István volt körmendi főszolgabíró is közreműködött, aki mintegy 30-35 m3 irattárianyagból 17 a-nyit vitt lakására, amelyet 1946. nov. 16-án nekem adott át. "

J0 Farkas József visszaemlékezése szerint amely a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeumban található - kimentek a „Nádasd-hegyaljai Gyenese kocsmával szemben lévő és akkor még a hercegség! uradalomhoz tartozó tároló pince melletti domboldalhoz, ahova ismeretlen tettesek a várban talált és országos hírű levéltári anyag egy részét kivitték és meggyújtották. Feltételezés szerint a szovjet alakulatok tették ezt, mivel ők foglalták le a hadsereg részére a várat és az ott található sok felesleges göncöt szétszórták, szemétnek tekintették. Amikor ők odaértek a levéltári anyag, pergamen és egyéb nagyon régi papírtekercsek, összehajtott levélkék, összeszórt lapok, körülbelül egy fél szekérre vei ló anyag, ami időközben megázott, nem tudott lángra kapni, hanem lassan izzott egy része, ill. füstölgött. Ebből a halombólszedték ki a még értékes, használható leveleket, feljegyzéseket, papírtekercseket és rakták viszonylag egységes rakatokba, ahonnan Kőszegi János szállíttatta el."

1] Keleti István rendőr főhadnagy jelentése szerint az oroszok, miután 1945ben a kastélyt megszállták, annak a teljes berendezését, műkincseit, fegyver-, régiség-, festmény-, és könyvgyűjteményét megsemmisítették. Kőszegi János az oroszok által a folyó partjára kihordott levéltári anyag jelentékeny részét megmentette. Az összeszedett mennyiség kb. 4-5 köbméter volt, és még összeszedtek 400-500 darab ép, és összetört fegyvergyűjteményi anyagot is.

22 Kevey István nyugalmazott főszolgabíró elmondása szerint 1945júliusában eiz orosz kedonaság által megszállt keistély udvarán járt és ott látta, hogy a hercegi levéltár több vagon mennyiségű iratai a keistély délkeleti sarka melletti lóistálló udvarára és a h őzzel tartozó feelett kamrába lettek beszórva. Az orosz katonák tömegesen jártak ide. a peipírosok. és iratok között turkálva cigarettának, való papírost kerestek, mások a várudvaron felállított 20 darab konyhai katlanhoz begyújtani való iratokat és okleveleket vittek. A lóistálló udvarán levő feelett kutat az oroszok árnyékszék céljára használták, ahova ugyancsak igen sok levéltári oklevelet haszneíltak fel. Kevey látta azt is, hogy az orosz katonák közül többen eizzal szórakoztak, hogy régi pergamenre írt okleveleket el tudják-e tépni és két-két katona húzta, tépte a pergament mindaddig, míg az ketté nem szakadt. Egy orosz katona több darab tenyérnyi nagyságú viasz pecsétet vágott le néhány királyi oklevélre)!, melyeket még pénzért sem volt hajlandó eladni. Az egyik, nagy viasz pecsétet a csizmeijeihoz dörzsölte, mondván az a csizmája fényesítéséhez kellett neki. Más oroszok a kamráiban felhalmozott nagy mennyiségű iraton végezték el természeti szükségleteiket. A várkastély belső udvarán nagy szeméthalmokban IV. Béla, Róbert Károly, Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király idejéből való királyi függő pecsétes oklevelek voltak, melyekre az orosz katonaság nagy mennyiségű burgonyahéjat, hamut, szalmát, gipszet, kormot és egyéb szemelet szórt. Ezek után a Kevey István a körmendi járás élén álló, és a kommunista párt által kinevezett rendőrkapitányhoz fordult, hogy eszközölje ki az orosz katonai városparancsnoknál, hogy az óriási történelmi értéket képviselő hercegi levéltár kiszórt és pusztulásnak kitett iratait a