Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

III. Batthyányak a magyar művelődéstörténetben - VADAI ISTVÁN Batthyány Ferenc és Balassi Bálint

hí, 1 tóO — t4l -Hi rla. »i j • C'Jp tű \^t^^^^ /P^?^"^ ****** A. tes íJtt Jlc- ^/pfôf V^J%^ \^->t fcubm. k.~éji^~ y Die^'Ù cl./i.ce «Jjht ziiL'x>C rß4^ \fri° ^jjjjftte. . . ^^^VtkJ^/j / 3. &ép. /4 Balassa-kódex címoldala. penig, hanem az Balassi írásának, nehéz olvasása miatt, de afelől meglehet. Külön-külön mindenik éneket mikor, miről és kiről szerzetté.- megírta, az nótáját is mindenikinek féújegyzetté. Az ki azért gyönyörködik benne, innent igazán megtanulhatja, mint köll szeretőjét szeretni és miképpen köll neki könyörgeni, ha kedvetlen és vad hozzá. De nem mindent hövít úgy az szerelem tüze talán, mint őtet. " Az utolsó mondat, a „hevít a szerelem tüze" tetszetősen összecseng a Fulvia-vers zárlatával: „.. merttüzén meggerjedtem ". Persze a Fulvia-ciklust hiába keressük a Balassi-kódexben. Sajnos a Célia-gyűjtemény az elején is csonka, a vége sincs jelölve. A kódex itt található vegyes énekrésze arra mutat, hogy nem maradt ránk épen a teljes gyűjtemény. Nem is azt akarjuk állítani, hogy Balassi befejezte ezt a kompozíciót. Csak annyit tudunk, hogy 1593-ban az addig megírt verseiből összeállított egy gyűjteményt, s ennek a Batthyánypélclánynak a leszármazottjából, a többszörös másolás során torzuk és hiányossá vált Balassa-kódexből alkothatunk képet róla. A felsejlő külső adatok - a Batthyányval való barátság, a Fulvia-ügy és a Sajátkezű versfüzér -, valamint a belső adatok - a Célia-ciklus kódexben való szereplése - mind arra mutatnak, hogy Balassi szerelmes verseinek kompozíciója 1589-ben csak átmeneti állapotban volt, s ránkmaradt végleges formáját 1593-ban nyerte el. Képjegyzék 1. kép. Balassi Bálint portréja. Ismeretlen magyar festő műve a XVII. sz. második feléből. Keresztény Múzeum, Esztergom. 2. kép. A Balassa-kódex kötéstáblája. Országos Széchényi Könyvtár, Quart. Hung. 3247. Hasonmás kiadása: Balassi Kiadó, Budapest, 1994. 3. kép. A Balassa-kódex címoldala. Országos Széchényi Könyvtár, Quart. Hung. 3247) Hasonmás kiadása: Balassi Kiadó, Budapest 1994. ISTVÁN VADAI FRANZ BATTHYÁNY UND BÁLINT BALASSI Der Fachliteratur nach waren die Gedichte Balassis bereits zu seinen Lebzeiten bekannt und wurden von Adelshof zu Adelshof in kopierter Weise weitergereicht. Tatsächlich gibt es keine diesbezüglichen Angaben. Er schloss lediglich im Jahre 1592 Freundschaft mit Franz Batthyány und es ist gewiss, class er ihm Gedichte, sowie Teile der Gedichte zukommen Heia. Die textkritische Untersuchung seiner Liebeslyrik deutet darauf hin, dass er diese Sammlung seinem jüngeren Freund zukommen ließ. Ein Briefteil berichtet davon, class als Balassi bemüht war Fluvia einen Ring zukommen zu lassen für die Mitwirkung von Batthyány, er ihm Gedichte zu schicken versprach. Aus dem Batthyány-Archiv kamen Autografe hervor, in dem sich so ein Paket befunden haben dürfte. Aus besagtem Archivmaterial und dem sogenannten BalassaKodex kennen wir Mini-Zyklen, die ähnliche Strukturen aufweisen. Es hat den Anschein, dass Batthyány auf das Leben des Dichters Balassi inspirierend gewirkt haben durfte, und die parallelen Liebeseskapaden veranlassten ihn dazu seine Lyrik gegen Ende seines Lebens auch formell zu erneuern. Die Kompositionstheorie des Balassa-Kodexes deutet darauf hin. class der Dichter seine Liebeslyriksammlung im Jahre 1589 beendet haben durfte und in Polen untergetaucht ist. Bei der Entstehung des Kodex wird die Person eines Urkopierers vermutet. Wenn man aber beobachtet, dass der Dichter auch später Liebesgedichte schreibt, der gesamte Celia-Zyklus taucht im Kodex auf, ist es anzunehmen, dass Balassi lediglich seine Eroberungsversuche an Julia unterließ, seine Sammlung aber noch nicht beendet hatte. Die philologische Untersuchung des Kodex erwies sich aber dermaßen kompliziert, dass statt der Grofèen Crux Lösung es leichter anzunehmen ist, dass wir nicht wissen, was passiert ist. Das Treffen mit Franz Batthyány, der Briefwechsel und die vom Dichter geschickten Materialien ermöglichen neue