Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

NAGY KORNÉL Megemlékezés Tóth István György történészről

A szentszéki anyag feltárásának és közzétételének első nagy állomása volt tizenkét évvel ezelőtt Róma-Budapest impresszummal kiadott, misszionáriusi jelentéseket tartalmazó kötete Relationes missionarium de Hungária et Transilvania 1627-1707 címmel, mintegy jelezve, hogy nagy számú forrásanyagot őriznek a szentszéki levéltárak a magyarországi - hódoltsági, és erdélyi - Katolikus Megújhodás korából. E kötet bevezetőjében Tóth István György felhívta a történészek figyelmét a többségében még feltáratlan anyag nagyságára, valamint arra, hogy a megkezdett munkát mindenképp folytatni szükséges. A kötet kiadását követően évenként többször jelentek meg különböző nemzetközi és hazai tudományos folyóiratokban egy-egy misszionáriusi jelentés kiadásai, s ezekhez fűzött, ironikus humorral fűszerezett bevezetői. Magas színvonalon végzett tudományos tevékenysége mutatkozott meg 2002-ben, amikor napvilágot látott Magyarországra és Erdélyre vonatkozó a szentszéki aktákat, döntéseket, valamint a misszionáriusi levelezéseket tartalmazó Litterae missionarium de Hungária et Transilvania 1572-1717 első két kötete. E szentszéki és missziós anyag képezte Tóth István György akadémiai doktori értekezésének alapját, amelyet 2004. decemberében védett meg kitűnő eredménnyel. Tóth István György nagyon fontos feladatot oldott meg: forrásközléseivel felkeltette a nemzetközi szakma figyelmét, s munkássága mérföldkő lett a nyugat-, közép- és kelet-európai egyháztörténeti kutatások számára. Tudományos pályáját tekintve egyfajta kettőség mutatkozik meg. Egyszerre volt hagyományos, és újszerű történész. Hagyományos, mert mindig is nagy hangsúlyt fektetett a források egymásra építkező, szisztematikus feldolgozására. Újszerű, mert mindig is élénk, nyughatatlan kíváncsisággal kísérte figyelemmel a koraújkor történeti kutatások legújabb módszertani megközelítéseit. Ezt a két attitűdöt pedig ösztönösen, kitűnő érzékkel tudta egyesíteni, s szintetizáló jellegű tanulmányaiban, előadásaiban e kettőség volt mindig jelen. Tóth István György nem pusztán nagy formátumú tudós, hanem nagyszerű ember is volt. Szűkebb szakterületén kívül nagy érdeklődést mutatott más tudományágak iránt is, szívén viselte tanítványai életútjait. Széleskörű általános műveltségéből adódóan szívesen beszélt velük a művészetekről, a műemlékekről, a filmekről, a zenéről, de a gasztronómia tárgykörében is otthonosan mozgott. Isten adta jó humora, és karizmatikus egyénisége mindenkire átterjedt, akivel szóba elegyedett. Személyében nemcsak egy jeles magyar tudóst, hanem egy kiváló embert is elveszítettünk. Nekünk, akik itt maradtunk, egy feladatunk maradt, hogy mély és igaz szeretettel emlékezzünk meg róla, s próbáljunk meg felnőni az ő kvalitásaihoz, akármennyire is tökéletlennek, vagy méltatlannak érezzük magunkat. Tóth István György vas megyei és körmendi tárgyú publikációi - 1979—1997 - Körmend alapítása. A város alaprajza a 17. században. = Századok, 1979. 643-658. p. - A körmendi uradalom társadalma a 17. században.= Agrártörténelmi Szemle, XXV. 1983. 3-4. sz. 327-391. p. - A végvárak árnyékában: özvegyek és árvák sorsa a 17. századi Körmenden. In: Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században. Studia Agriensia, Eger, 1983. 113-118. p. - Hajdúváros a Rába partján - Történelmi hétköznapok: 1646. Körmend. In: Élet és Tudomány, 1984. 426-427. - Iskolák és iskolamesterek Körmend környékén. (14991848). - német nyelven: Schulen und Schulmeister in der Körmendéi" gegend. In: Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője. 1984. 187-207. p. - írásbeliség a körmendi uradalom falvainak paraszti jogügyleteiben a XVII-XVIII. században. = Levéltári Közlemények, 1984. 31-50. p. - Iskolák és analfabéták a szentgotthárdi uradalom falvaiban. A parasztok írástudása a körmendi uradalom falvaiban. In: A felvilágosodás jegyében. Tanulmányok H. Balázs Éva 70. születésnapjára. Budapest, 1985. 258-271. p. - írásbeliség és szóbeliség a 17-18. századi mezővárosokban - a körmendi példa - In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Szerk.: Nóvák László. Arany János Múzeum Évkönyve. Nagykőrös, 1986. 373-385. p. - Paraszti írástudás a körmendi uradalomban a 17-19. században. In: Adalékok a 16-20. századi magyar művelődés történetéhez. Szerk: Bálint István János. Budapest, 1987. 143-165. p. - Iskola és reformáció Körmenden a 16-18. században. In: A Ráday Gyűjtemény Évkönyve VI. Budapest, 1989- 10-21. p. - Árulkodó úriszéki iratok (Viharok a 18. századi paraszt családban.) = Rubicon, 1990/2. 16-17. p. - írástudó ember után kéne nézni - Az írásbeliségtől az alfabetizált világba. = Rubicon, 1990/5. 10-11. p. - Nemesi könyvtárak Vas megyében a 18. század második felében. = Történelmi Szemle, 1990. 3-4. sz. 225-258. p. - Vas megye iskolái és tanítói a 18. században. = Vasi Szemle, XLV. (1991) 1. sz. 49-56. p. - Jobbágyok, hajdúk, deákok. A körmendi uradalom társadalma a 17. században. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992. Értekezések a történeti tudományok köréből. 115. kötet. Szerk.: Somogyi Éva. 189 p. - A vasi nemesség írástudása a 17-18. században. In: Történelmi Szemle, 1993. 1-2. sz. 167-180. p. - Körmend a koraújkorban, 1526-1809. In: Körmend története. Szerk: Szabó László. Körmend, 1994. 98-179. p. - Körmend a 16-18. században. Egy autonómia metamorfózisa. = Paraszti kiszolgáltatottság - paraszti érdekvédelem, önigazgatás. Gyula, 1994. 285-291. p. - Vasi kisiskolák társadalomtörténete a 17-18. században. = Századok, 1994. 3-4. 579-633. p. - A nemeslevelek feketepiaca a 18. században. In: Óra, szablya, nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17-18. században. Szerk.: Zimányi Vera. Budapest, 1994. 19-32. p.