Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

R. VÁRKONYI ÁGNES Bevezetés - THEATRUM HISTORIAE - THEATRUM BATTHYANYAE

gieknél teljesebben feldolgozott levelezése alapján meggyőző következtetés, hogy a meghatározó élményen, a hugenották kivégzésének látványán kívül döntően a korabeli európai eszmei áramlatok hatására formálódott ki a különböző felekezeti ellentéteken felülemelkedő szellemi habitusa. Régen esedékes hangsúlyt kapott a németújvári udvari kultúra európai kapcsolatrendszere, hatása a magyar nyelv és a hazai botanika fejlődésére, és ércolvasztó kemencéjének jövőbeli jelentősége. A kötet tanulmányainak egyik legizgalmasabb megállapítása, hogy az egyetlen fiú, Batthyány Ferenc, amint apja hozzájárult Balassi Bálint, a költőbarát művészi önértékeléséhez, maga is követte őt, fontos szerepet töltve be a XVI. századi magyar líra kiteljesedésében, miközben inspirálta, hogy „túllépjen addigi költői eljárásain". Vajon a családi címer képi világa, szimbolikus jelentése nem lehetett ihletője Balassi gyönyörű versének? „Kit egy násfa felett küldött volt szeretőjének, kire pelikán madár volt följegyezve. " Az aranyművesek ugyanis már Brassótól Augsburgig gyémántkövekkel függők, medálok, násfák ékszereibe formázták, a győzhetetlen égi és földi szerelem jelképeként. „Imé, az Pelikán az ő fiaiért, /Mint szaggatja szivét azoknak éltekért,/ Csak hogy élhessenek, szívéből ont ő vért. //Ez oktalan állat ha ezt cselekszi,/ Én hát szeretőmért szánjak-é szenvedni,/ Ki szerelmemet szerelmével fizeti?" Batthyány Ferenc és hitestársa, Lobkowitz Poppel Éva nagyszabású építkezéseit, a család egymást váltó udvarainak szerkezetét, működését, szokásrendjét, kulturális központokat alakító szerepét, rezidenciális zenei életét új források és módszerek alapján ismertető tanulmányok eredményei egyaránt szolgálják a magyar és az egyetemes fejlődés jobb megismerését. Az utóbbi időben az európai udvar-kutatásnak az a felismerés adott új lendületet, hogy a polgárosodás genezise szoros kapcsolatban áll az uralkodói, főúri udvarokkal, sőt annak dinamizmusa a tágan értelmezett udvari kultúrában rejlik. Kimutatták például, hogy a francia polgárság azért kerülhetett magas döntést hozó hivatalokba, mert összeköttetésben volt az udvarral. Vajon a Batthyány udvarok környezetében kibontakozó köznemesi és értelmiségi pályák, a feledésből kiemelt kiváló szervezők, mint Francsics Gáspár körmendi kapitány, a kisnemesből alispáni posztra emelkedett Horváth Bálint és mások, vagy az értelmiségiek, a külföldi és hazai tudósok, építészek, orvosok, földmérők, kertépítők, az uradalmak jószágkormányzói, a birtokok mezővárosaiban élő polgárság köréből kikerült építőmesterek nem ennek a folyamatnak Közép-Európa keleti végvidékén megfigyelhető változatát mutatják? Törékenységükkel együtt, határozottan, mert ugyancsak megteremtették az együttélés különböző kommunikációs tereit. Választ erre majd a család köréhez tartozó társadalmi csoportok és rétegek következetes feltárásával foglalkozó kutatás eredményei adhatnak. Mecenatúra, iskolaépítés, tudósok támogatása mind arra a felismerésre utal, hogy a gazdasági gyarapodás és stabilitás elengedhetetlen feltétele a műveltség, tanultság, a kreatív szellem. A gyűjtemények hosszú távon tanúsítják az udvari kultúra értékőrző és új értékeket létrehozó jellegét. Az udvarok berendezkedése, eszmei irányvonala a reneszánsz hatására általános európai szokásrendet követett. Az udvar szerves része lett a kincstár, a könyvtár, képtár, fegyvertár, a kert, a régisédies abgesehen von der Hinrichtung der Hugenotten als ein bestimmendes Erlebnis das Gegensätze überwindende geistige Haltung auf die Entstehung europäischen Gedankengutes zurückzuführen ist. Das europäische Kontaktsystem, die Auswirkung auf die Entwicklung der ungarischen Sprache und der heimischen Botanik sowie die zukünftige Bedeutung der Erzhütte des Hofes zu Güssing erlangten eine lang ersehnte Aufmerksamkeit. Eine der spannendsten Feststellungen des Bandes ist, dass der einzige Sohn, Franz Batthyány, sobald sein Vater zum künstlerischen Selbstwertgefühl des Poeten Bálint Balassi beigetragen hatte, ihm folgte und eine wichtige Rolle im Leben der ungarischen Lyrik des 16. Jahrhunderts gespielt hat, während er den Dichter inspirierte „die bisherige Poetenpraxis zu übersteigen". Wäre es unmöglich anzunehmen, dass die symbolische Bedeutung des Wappens den Dichter zum Schreiben seines wunderschönen Gedichtes verleitet hatte? „Begleitzeilen zu einem Kleinod mit Pelikan für die Geliebte?" Goldschmiede von Kronstadt bis Augsburg dieses Symbol der unbesiegbaren irdischen und himmlischen Liebe in den Schmuck von Kleinoden, Medaillen und Anhängseln geschmiedet hatten. „Sieh den Pelikan für seine Jungen beben, /Wie sein Herz er hingibtfür das zarte Leben,/ Will, es zu erhalten, all sein Herzblut geben // Wenn sogar ein Tier kein solches Opfer scheut,/ Wie soll ich nicht willig tragen gleiches Leid,/ Der zulieb, die meiner Liebe ihre beut. " Die großrangigen Bauarbeiten des Franz Batthyány und seiner Gattin, Eva Lobkowitz Poppel, die Struktur der einander abwechselnden Höfe und das Residenz bezogene Musikleben wurden in mehreren Studien aufgezeigt und die Ergebnisse dienen dem besseren Kennenlernen ungarischer und universeller Entwicklung. In der letzten Zeit verlieh der europäischen Hofforschung die Tatsache neuen Schwung, dass die Genesis der Bürgerschaft eng mit den Kaiser- und Adelshöfen steht; dessen Dynamik verbirgt sich in der weiten Auffassung der Hofkultur. Es wurde gezeigt, dass die französische Bürgerschaft nur Dank ihrer guten Beziehungen zum Königshof hohe Ämter bekleiden konnte. Sind die Laufbahnen der Intellektuellen und Kleinadeligen und der aus der Vergessenheit emporgehobenen hervorragenden Organisatoren, wie der Könnender Burgkapitän, Gáspár Francsics, oder Bálint Horváth, der vom Kleinadeligen zum Vizegespan wurde, direkte Folgen dieser Prozesse? Zeigen etwa heimische und ausländische Wissenschaftler, Architekten, Doktoren, Landvermesser, Gartenbauer, Viehverwalter der Maierhöfe und die Baumeister aus den Rängen der städtischen Bürgerschaft nicht ein osteuropäisches Modell hiervon? Mit ihrer Zerbrechlichkeit aber entschlossen erschufen sie Räume menschlichen Zusammenlebens. Die Antwort darauf finden wir wahrscheinlich erst in den Studien, die sich ausgiebig mit der bewussten Aufdeckung der, der Familie nahe stehenden gesellschaftlichen Gruppen und Schichten beschäftigen. Gönnertätigkeit, Schulbau, Förderung der Wissenschaftler zeugen von der Erkenntnis, dass ein kreativer Geist, Bildung und Schulung für die Stabilität und ein wirtschaftliches Wachstum unumgänglich sind. Die Sammlungen zeugen von dem Werte erhaltenden und neue Werte erschaffenden Charakter der Hofkultur. Die Einrichtungen und Gesinnungen an den Höfe folgten - den Renaissance-Wirkungen gemäss - einem generellen europäi-