Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - KAS GÉZA A Batthyány család és a várrombolás
A BATTHYÁNY CSALÁD ÉS A VÁRROMBOLÁS 1. kép. (II. tábla 3. kép) Batthyány II. Ádám < 1662-1703) képmása. Olaj, vászon, XVIII. század. akadályozni a császárhoz benyújtott kérvénye segítségével. Ezt pedig elsősorban azért tudta megtenni, mert soha egyetlen császári katona sem lépett be a várba, hanem azt a püspök teljesen a saját költségén védte meg a töröktől, így pedig a Haditanácsnak nem volt jogalapja a vár feletti rendelkezéshez. 25 Tehát Körmend vára felett jogilag a Batthyányak rendelkeztek, így azt a Haditanács nem romboltathatta le. Ebből következik, hogy a hadmérnök jelentése, ami csak kivonatában maradt fenn a bécsi levéltárakban, a várost körülvevő palánkra vonatkozott. Természetesen Körmend megmaradása nemcsak a jogi helyzetnek, illetve a hadmérné)ki jelentésnek köszönhető, hanem a család bécsi kapcsolatainak is. Bár a Batthyányak 1683-ban a török túlerő és a császáriak visszavonulása miatt meghódoltak a töröknek, mégis II. Ádám a legmegbízhatóbb magyar főurak közé tartozott. 1684-ben több más főúri családdal egyetemben a császár megkegyelmezett nekik, ezt követően II. Ádám Buda, Székesfehérvár, és Kanizsa visszafoglalásában is jelesül részt vett. Batthyány II. Ádám 1692-ben feleségül vette Eleonóra Strattmannt. E házassággal jó kapcsolatokra tett szert a bécsi kormánykörökkel, hiszen apósa, Theodor Althet Heinrich Strattmann a birodalmi kancellár méltóságát töltötte be a császárnál. A magyar főúr kanierje ezt követően felszárnyalt: 1687-1693 között főpohárnok, 1693-től horvát bán, 1700-től pedig országbíró is. Tehát Batthyány II. Ádámnak nemcsak Bécsben voltak jó kapcsolatai, hanem Magyarországon is erős politikai pozíciókkal rendelkezett. 26 Ez legjobban a Haditanács elnökének egyik iratából derül ki. A Haditanács és a kalocsai érsek közötti vitában, az érsek érveire válaszul azt írta Mansfeld, a haditanács elnöke, hogy csupán az Esterházy és Batthyány család néhány vára, mint például Fraknó és Rohonc kerülheti el a lerombolást; idővel azonban ezeket is át kell alakítaniuk. 27 A két család kőzött azonban volt különbség. 1702 végén ugyanis a Haditanács elrendelte a két család 28 birtokában lévő nehéz ágyúk elszállítását. Esterházy Pál a bécsi kérést elutasította mondván, hogy neki magának is szükséges van az ágyúkra fraknói várában. 29 Batthyány II. Ádám megfelelő ellentételezésért viszont beleegyezett az ágyúk elszállításába.* A kérés teljesítésébe minden bizonnyal belejátszhatott Körmend megmaradásáért érzett lekötelezettsége is. 1702-ben Körmend várát és palánkját tehát nem rombolták le. A Rákóczi-szabadságharc során 1706-ban azonban Esterházy Antal vezetésével a kurucok porrá égették mind a várat, mind magát a várost is. 31 A várrombolás azonban Körmend megmenekülésével még nem ért végett II. Ádám számára. Neki, mint Vas és Zala megye főispánjának a megyében található várak megsemmisítésével, a megyék által a gratuitus labor kereteiben biztosítandó munkaerő biztosításával is foglalkoznia kellett. A megyék számára a legnagyobb terhet Kanizsa lerombolása jelentette. Itt ugyanis nem lehetett aknákat használni, mivel a vár teljesen földből volt építve. így az akna által okozott lyukat könnyűszerrel javítani lehetett volna, hiszen csak földet kellett volna odahorclani. Emiatt a parancsnoknak a földet mind el kellett hordatnia a munkásokkal, ami a vár méreteiből kifolyólag óriási munkát jelentett: A parancsnok a megyéktől 1500 embert, az ágyúk és a lőszer szállítására pedig 1000 szekeret kért. 32 Batthyány és a megyék számára ez az óriás munkaerőigény - mivel a nyári dologidővel egybeesett - a/ aratást veszélyeztette. Emiatt javasolta, hogy az ágyúk és egyéb hadianyagok szállítását ne szekerekkel, hanem vízi úton oldják meg, azaz a Dráván és a Dunán szállítsák a hadianyagot Budára. 33 Erre a Haditanács is gondolt, ők azonban csupán Eszékig akarták a Drávát e célra használni. Végül a hadifelszerelést stájer tutajokon szállították el Kastanovicba, Eszékre és Budára. A berakodást Légrádnál és Dernyán 3 " 1 végezték el. 33 A szállítás sikeres volt, mindössze két tutajról tudunk, mely elsüllyed a Dráván. Ezek golyókkal és ólommal voltak megrakva, és december elején merültek el. A baleset oka vagy a rossz időjárás, vagy a nem megfelelő rakodás volt. A Land- und Hauszeugamt a legénységet a kár megtéríttetésével fenyegette, amennyiben bebizonyosodik, hogy az ő mulasztásuk miatt süllyedt el a két tutaj. Minthogy azonban erre semmi sem utalt, ezért feltételezhetjük, hogy a téli időjárás okozta a szerencsétlenséget. 36 Kanizsa lerombolása majdnem két évig tartott. A munkák 1704 tavaszán fejeződtek be, 37 a várat teljesen széthányták, abból semmi sem maradt meg az utókornak. Ábra- és képjegyzék 1. ábra. Magyarország katonai berendezése, 1699. 1. kép. Batthyány II. Ádám (1662-1703) képmása. Olaj, vászon, XVIII. század. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi képcsarnok, ltsz. 578.
