Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - KOLTAI ANDRÁS Batthyány Ádám hagyatéka: Egy magyar főrend udvarának és vagyonának sorsa (1659-1662)
nak - elsősorban húgainak - rosszallása ellenére feleségül vette Wittmann Katalint, aki egy stájerországi Bruck an der Mur-ban élő nemesi családból származott és férjével úgy került kapcsolatba, hogy annak idősebbik lányát, az 1654-ben elhunyt Mária Eleonórát, Esterházy Lászlónét szolgálta fraucimmerkérit. 13 Wittmann Katalin tehát nem volt sem igazán előkelő, sem igazán gazdag, sőt - bár születésének idejét nem ismerjük - sokkal idősebb sem lehetett a Batthyány-gyerekeknél, akiknek mostohaanyjává lett. Férjének 1657-ben egy kislányt is szült, aki az Aurora Julianna nevet kapta, és aki szintén számot tarthatott az apai örökségre. Az ilyesféle helyzet nem számított különlegesnek vagy szokatlannak, mivel akkoriban a többszöri házasodás inkább jellemző, mintsem szokatlan esemény volt, és emiatt az özvegyasszonyok és gyermekeik közötti anyagi viták sem voltak ritkák, méghozzá nem csak a mostohagyermekek esetében. Ezt maga Batthyány Ádám is átélhette az 1630-as években édesanyjával, Lobkovicz Poppel Évával kapcsolatban," de például húga, Batthyány Erzsébet és annak fia, Erdődy Sándor között is voltak hasonló nézeteltérések. 15 Saját rossz tapasztalataiból is okulhatott tehát Batthyány Ádám, amikor végrendeletében igyekezett elejét venni az örökösök közötti vitáknak. A pecsétjével és aláírásával ellátott okmányt azonban - úgy látszik - sem valamely hiteleshely tagjai, sem kijelölt végrehajtók nem hitelesítették. Ennek a hiányosságnak pedig az lett az eredménye, hogy miután egy év múlva, 1659. március 15-én elhunyt, írásban rögzített végakarata csak annyiban valósult meg, amennyire azt két fia saját érclekében jónak látta. Az udvar Miután azonban 1659 nyarán Batthyány Ádámot eltemették az általa épített németújvári templom kriptájába első felesége mellé, az örökösök számára a legfontosabb feladat nem is az örökölt vagyon fölosztása, hanem inkább annak működtetése volt. Batthyány maga is tisztában volt vele, hogy az általa megszervezett földesúri família mennyire fontos volt nemcsak családja, hanem az általa birtokolt megyényi terület életében is. Szolgái nemcsak személyes, politikai, jogi vagy kulturális ügyeit intézték, és biztosították uradalmainak jövedelmezőségét, hanem az ő hadnagyságokból és szabadságos hajdúkból álló hadserege gondoskodott a Murától a Repcéig terjedő terület, azaz a teljes Vas és Zala megye védelméről az oszmán csapatok ellen. 16 • Éppen ezért végrendeletében a katolikus hit megtartására szólító figyelmeztetés és a temetéséről szóló rendelkezés után rögtön arra kérte örököseit, hogy „az jó és hű szolgákat azon renden és módon, valamint az jószágok fognak... kinek-kinek specificáltatni, residentiájoknak rendi szerént magok mellett megtartsák, mindeniknek illendő böcsületit megadván, azoknak szolgalát jókat vegyék, azminthogy azon jó és hű szolgáknak is committáljuk, hogy asszonyokat és urokatféljék, böcsüljék, jó tanácsokkal segéljék, hűséges szolgalatjukat meg ne vonják, józan és istenes állapotra vezetvén őket. ' r Mindezt azonban Batthyány talán éppen azért hangsúlyozta, mert sejtette, hogy nem teljesen így fog történni. A familiárisi szolgálatvállalás ugyanis intézményesültsége ellenére is alapvetően személyes jellegű volt, tehát a dominusz halála az örökösöknek és a szolgáknak egyaránt alkalmat nyújtott a változtatásra, ráadásul ebben az esetben az addigi egy udvar helyére azontúl Batthyány Kristóf és Pál két külön udvara lépett, és az általuk közösen birtokolt várakban is megkettőződtek egyes tisztségek. Rohoncon például az addigi porkoláb, Horvát István helyett Kristóf Katona Mihályt, Pál pedig Keresztúri Jánost tette porkolábbá. 18 Katona korábban nem volt apjuk familiárisa, Keresztúri pedig l653-té)l a Körmend melletti Nádalja uradalmi kocsmáját vezette. A szintén távozó németújvári tiszttartó, Szily István helyére Kristóf részéről l662-re Kramarics Ferenc - korábban apja étekfogója, majd házi familiárisa - került. 19 A németújvári és szalónaki főporkolábok, Keresztes Gergely, illetve Bika György viszont Kristóf szolgálatában folytatták addigi hivatalukat.-" Hogy a változás milyen mértékű volt, az leginkább a famíliák „magján", az udvarok népén követhető, amelyekről számos név szerinti összeírás készült, nemcsak a pedáns Batthyány Ádám idejében, hanem fiai alatt is (1. táblázat). Sajnos főként ez utóbbiak nem mindig tökéletesen összehasonlíthatóak egymással, mert az udvarhoz tartozók valamelyik continuus uraimék házi uraimék étekfogók inasok deákok muzsikások szakácsok csatlósok lovászok/kocsisok uraimék szolgái összesen fraucimerek Ádám 1657. ápr. 22. 137 178 315 1657. máj. 17. 37 22 29 11 12 10 7 30 92 250 31 1657. aug. 17. 37 22 28 10 11 11 8 32 68 227 12 1658. máj. 17. 36 22 36 11 15 10 s 34 90 262 43 1658. aug. 17. 38 23 35 10 15 15 9 36 92 273 14 Kristóf 1659. s/ept. 20. 27 18 3 6 6 1959. okt. 13. 28 22 20 6 9 7 6 15 71 184 1661). aug. 5. 26 100 19 5 8 12 1660. okt. 8. 30 21 3 4 8 6 1661. dec. 1. 31 19 7 2 14 5 1662. jan. 1. 134 173 307 1662. jan, 1. 32 20 19 6 14 9 5 18 109 232 1662. máj. 1. 35 16 4 3 12 6 100 176 1662. máj. 15. 40 17 IX 5 13 6 4 14 9 Pál 1663. jún. 1. 30 14 7 10 101 162 1663. jún. 1. 40 91 131 Forrás: MOL. P 1320/e. ff. 6-7; P 1322. Föld. fam., 1308a, 1322, 1324, 1338-1340. 1345, 1347a. 1349, 1350, 1353. 1355. 1. táblázat. Batthyány Ádám, illetve fiai, Kristóf és Pál udvarainak létszáma az összeírások alapján (1657-1663).
