Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - TURBULY ÉVA Könnend és Zala vármegye közgyűlései a XVII. században
4. &ép. Részlet Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyvéből, 1654. szeptember 3 Összesen tehát a 240 ismert XVII. századi közgyűlés és törvényszék közül 118-at tartottak Körmenden, ami 50% körüli arányt jelent. Ha csak 1623-tól vizsgálódunk, 189 alkalomból 118-at, ami több, mint 62%. Ezt az arányt nagyjából reálisnak lehet tartani, annak ellenére, hogy az összejövetelek tényleges számát a jelentős hiányok miatt nem ismerjük. 1678 júniusa és 1716 szeptembere között nem maradt fenn a jegyzőkönyv*. 1692-től 1700 októberéig további három közgyűlés fogalmazványa található meg a közgyűlési iratok között, azonban ezek egyikét sem tartották már Körmenden. Úgy tűnik, Kanizsa visszafoglalását követően a megye újra saját területére helyezte át működésének színterét. Ha összevetjük az ismert XVII. századi gyűlések számát és helyszínét, világosan kitűnik Körmend dominanciája, bár 1640-től Sümeg is megerősítette pozícióit. Mindez nem-mond ellent annak a ténynek, hogy a XVII. század közepére a megye közigazgatása bizonyos értelemben kétpólusúvá vált. A Zalán inneni részek ügyeit Sümegről, a Zalán túliakat Körmendről intézték. Több adatot is találtunk ennek az állításnak az alátámasztására. 1651-ben és 1657-ben is bejegyzés bizonyítja, hogy a törvényszékeket egymást követő napokon tartották a két helyszínen. 29 Máskor a tisztviselők mindkét helyen hivatalosan lemondtak tisztükről, egyszer részgyűlésen, egyszer törvényszéken, azzal, hogy mindaddig hivatalukban maradnak, amíg a főispán közgyűlést nem tart. ahol utódaikat megválaszthatják. 30 l66l-ben két adószedő működését rendelték el, egyet a körmendi, egyet a sümegi törvényszék járásaiban. 31 A megye közönségéhez írott leveleket mindkét helyen bemutatták és felolvasták. 32 Más megyék gyakorlatától eltérően Zalában két alispánt választottak, akik bizonyos általános feladatok ellátása mellett területi megosztásban dolgoztak. Csupán egy példa: 1673 júniusában arról határoztak, hogy az alispánok a panaszok felülvizsgálatára, a felek tanúinak meghallgatására, valamint a felvallások fogadására több helyet jelölnek ki, a Zala folyón 5. kép. Bertalan István címeres levele, amelyet Zala vármegye közgyűlésén, Körmenden hirdettek ki 1635. június 15-én 6. kép. Farkas másképpen Varga István címeres levele, amelyet Zala és Somogy vármegyék közgyűlésén, Körmenden hirdettek ki 1626. augusztus 20-án