Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - DOMINKOVITS PÉTER Batthyány II. Ferenc egy összetett feladatkörű familiárisa: Mankóbüki Horváth Bálint Sopron vármegyei alispán, körmendi kapitány

küldte gróf Thurzó Szaniszló pohárnokmester és több követ számára a II. Ferdinánd királytól, és Thurn gróftól adott „vála­szokat" - miképpen ehhez csatolta a Sopron vármegyének küldött nádori, kamarai leiratokat is -, és jelezte: e héten hét­főn kezdődtek meg a tárgyalások, ezért Batthyány is feltétle­nül érjen rá, siessen ide. Nem hagyhatta ki, hogy be ne szá­moljon a vészterhes nemzetközi eseményekről. „Itt az a ' bír bogi az kirali hadai el irkeztek es Pragba ttaian wattnak, nagi puztitast, igetist czelekeznek, ezekis innét aboz kipest által költöznek az Dunán ...es en azt hizetn bogi fel mennek Prága fele, Becz alol el jűttek, ha reaiok metinek nagi vir ontas lezen belőle, mellik nieri Isten tuggia..." 29 Tudomása volt arról is, hogy a diétára folyamatosan jöttek Morvaországból, Ausztriá­ból a követek, és több már meg is érkezett. 1619 őszén Vas és Sopron megyék még a királyi paran­csok betartására, védekezésre készültek. Szeptember végén részletesen tudósította Batthyányi a két vármegye nádortól visszaérkezett követeivel kapcsolatban, illetve a két törvény­hatóság katonaállításáról - a hadkivetés, gyülekezés leírását is adva.* Október derekán pedig Körmendről, a gyalogosok, lovasok számáról, fizetéséről, a védelmi intézkedésekről tu­dósított: az sorompokatis megh tsinaltorriuk, esegyebúttis az my fotózás vagyon az hol he tsinaltoth altunk be tsinaltottiuk''. 3! November 12-én a soproni főispán Batthyá­ny képviseletében - Bethlen Dunántúlt ért támadását köve­tően - ott volt Vas és Sopron vármegyék Meszlenben meg­tartott közös közgyűlésében, ahol mind Bethlen, mind a Habsburg uralkodó országgyűlésre történő meghívását felol­vasták, kihirdették. A nehéz helyzetbe került törvényhatóság minden meghívóra követek küldésével reagált! 32 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619 késő őszétől meg­indult dunántúli hadjárata alapvetően átrajzolta a térség po­litikai, hatalmi viszonyait. Batthyány II. Ferenc és az őt sok dologban követő Nádasdy Pál Bethlen pártjára állt, és ez a familiárisi köröket is érintette. A forrásfeltárás jelen szintjén csak a levelek címzése és a tartózkodási hely alapján való­színűsíthető, hogy 1620 során Horváth Bálint alispáni hivata­la mellett a körmendi vár - praesidium - kapitányi hivatalát is betöltötte. 33 Jelenleg csak részadatok ismertek az 1620. év „itineráriumából", de ezek is azt jelzik: január és július között Horváth többnyire a körmendi praesidium, illetve Sopron vármegye egyik központja, Újkér, valamint saját rezidenciá­ja, Bük között „ingázott". Természetesen többször járt ura ro­honci szállásán, miképpen Vas székhelyén, Szombathelyen is. 3 ' A körmendi lovas és gyalogos sereg 1621. évi fizetési jegyzékei április 21-től egyértelműen e hely kapitányaként tüntetik fel Horváthot, 35 mely tisztet a következő esztendők­ben is megőrizte. 1622 novemberében, 1623 januárjában a körmendi magánföldesúri sereg kapitányaként, 1625 májusá­ban körmendi lovaskapitányként találkozhatunk nevével. 36 Sopron vármegye XVII. századi alispánjai közül valószínűsít­hetően ő volt az egyetlen, aki párhuzamosan vármegyei és magánföldesúri katonai vezető funkciókat is viselt. 37 Mankóbüki Horváth Bálint miközben ellátta megyei hiva­talából adódó köz- és adóigazgatással kapcsolatos feladatait, valószínű katonai pozíciója miatt is, elsősorban hadügyi vo­natkozású dolgokban, a tágabb nyugat-dunántúli térségben egyfajta koordináló munkát is végzett. Leveleiben egyszerre tudósította urát Sopron vármegye köz-, adó és hadigazgatá­si eseményeiről, azokat próbálta a vasiakkal összehangolni, valamint információkat adott a vármegye közéletéről, továb­bította a tisztviselőktől beérkező híreket, tanácsokat adott Batthyány saját dolgaira - hajdúira - vonatkozóan is. Mind­erre jó példa egy 1620 elején írott levele. Ebben jelezte: Bat­thyánynak megküldte Sopron vármegye közgyűlésének vég­zéseit, de kérte, hogy azokra a szükséges jegyzőkönyvezés miatt ura nagyon vigyázzon. Hasonlóképpen megküldte a pozsonyi országgyűlésbe küldött követek utasításait is. Tu­datta: a vármegye oltalmára, mindnyájuk javára felállított megyei gyalogok Locsmándon gyülekeznek, egy Horváth Péter nevű alkalmas ember vezeti őket. Mustrájuk nemsoká­ra megtörténik. A familiáris arról is gondoskodott, hogy e hadnak ..az Vas varmegiekkel corespondentiaiok lezen", és amennyiben szükséges, úgy Rohonc, mind Sopron irányába ki tudnak majd indulni. A nagypolitikáról Szántóházy véle­kedését rögzítette, aki úgy ítélte: „hogy ket het alat az geôles ueghez megien, miuel hogy az cbiaszar az mastani Poson­ban küldeöt keöueti által renuncialt az magiar orszaghi ki­ralysaghnak es nem gondol uele...' m 1620 márciusában urá­hoz egyaránt eljuttatta II. Ferdinánd és Bethlen Gábor megyéik)hez küldött leveleit, és a Bethlen-féle adókivetés végrehajtására hívta fel a figyelmet, amivel kapcsolatban a három nyugat-dunántúli vármegye, „Sopronj Vasuar es Zala eggiwtt lenne, de giwlisnek napiat wgi tecczeneik az varme­ginek bogi auagi ezten kedden lenne auagi gifímőlcz oltó Boldogh Azzonj napian"? 9 Florváth 1620 január-július során több levelét is Körmenden datálja. Innen írta 1620 karácso­nyán is azon levelét, amelyben urát Henri Du Val Dampierre (Damper)" 1 Sopron alá vonulásáról tudósította, és jelezte: Csepregig kémet küldött. Ugyanakkor nagyon fontosnak tar­totta Sopron vármegye közgyűlésének összehívását, amire már a január 2-i időpontot javasolta. Kérte, Batthyány írjon az aktuális szolgabíráknak - Völcsey Ádám, Balogh Gáspár -, és azt is javasolta, hogy Nádasdy Pálnak, Vas vármegye fő­ispánjának is írjon, mert még jobb lenne, ha Meszlenben a két vármegye közös congregatio-jára kerülhetne sor. 41 De térjünk vissza még az 1620. évhez! Horváth Bálint kö­vetként nem vett részt Bethlen Gábor választott magyar ki­rály besztercebányai országgyűlésén. Miként egy levelében írta: Sopron vármegye rendjei négy követet választottak e di­étára. Őt, Megyery Zsigmondot, Récsey Bálintot és Szepsy Jánost. Horváth a Batthyány iránti sűrű „köteles szolgálat"-ra hivatkozva lemondott a diétái követségről. Sopron vármegye nemesi elitjének kapcsolatrendszerét, és a megyén belül ek­kor is fennálló hatalmi viszonyokat jól jelzi az a tény, hogy a négy követté választott személy közül az utóbbi három szerepel Nádasdy Pál l6l4. évi familiárisairól felvett kimuta­tásban. Ez is érzékelteti, hogy az odaadó Batthyány familiá­ris, Horváth eléggé egyedülálló személyiség volt ekkor a döntően Nádasdy szenátori körhöz tartozó, vagy e főneme­si családnak olykor familiárisi szolgálatokat teljesítő megyei elitben. 42 Horváth a dominushoz való kötődést, hűséget élet­útja során mindig nagyon fontos, a nemesi életpályát meg­határozó kapcsolatnak tartotta. Egy pontosan nem keltezett, későbbi levelében felháborodottan írt Fáncsy Pálról, azon Batthyány familiárisról, aki „el arullia ngadat, mert Ezterha-

Next

/
Thumbnails
Contents