Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640

tokos családok levéltáraiban találhatók. Eszterházy Miklós nádor a fraknói vár mai formájára történt átépítéséért 1630tól kezdve megkötött szerződésekben évenként 2-6 ezer forintnyi összegeket fizetett az azt végző Simone Retacco bécsi építőmesternek.

256 Az építkezések árára néhány további példa is sorolható. 1620-ban a Collalto vezette hadjárat a Batthyány birtokban levő Körmend mellett Nádasdy Pál Kapuvár várát és Sopronkeresztúr kastélyát is felégette. Körmend újjáépítésére vonatkozóan az arra fordított összeg ismeretlen, Kapuvár és Keresztúr helyreállítására azonban Nádasdy hatezer forint kölcsönt vett fel feleségétől, Révay Judittól, aminek fejében Csejte várát és uradalmát kötötte le neki.

257 l601-ben szentgyörgyvölgyi Bakács Sándor a Vas megyei Rábakovácsiban fából felépített kastélyára 1200 forintnál is többet költött.

258 A XVII. század első éveiben Marcaltőy Miklós viszont ennek tízszeresét, tizenkétezer forintnál is nagyobb összeget fizetett Veszprém megyei marcaltői kastélyának felépítéséért, amely a Marcal folyó mocsaraiba, cölöpalapokra téglából készült.

259 A felsorakoztatható példák egymástól eltérő összegei alapján egy-egy vár vagy kastély átalakításának vagy felépítésének ára éppenúgy nem határozható meg, mint bármely más épületé. Eszterházy Miklós nádor l640-ben Giovanni Battista Rava bécsi építőmesterrel pozsonyi háza építésére 1200 forintért és a hosszan felsorolt természetbeniekért szerződött.

260 Ugyanez a Rava építőmester 1639-ben a győri székesegyház teljes átépítéséért 800 forint készpénzt és 10 akó bort vett fel Draskovich György püspöktől. Még abban az évben 1500 forintért szerződött Lósy Imre esztergomi érsekkel a pozsonyi szeminárium és egy kanonoki ház építésére.

261 A Batthyány II. Ferenc és felesége birtokához hasonló nagybirtok több évig tartó építkezései tekintélyes összegek, feltételezhetően többszázezer forint kifizetésével jártak. Mindezt annak ellenére tehette, hogy a gazdaságtörténeti kutatása kimutatta, a főúri udvarok bevételeinek nagyobb részét felemésztette az udvartartás és a magánföldesúri hadsereg fenntartása, bár az utóbbihoz elvben kincstári segítség is járt.

262 A XVI-XVII. századi Batthyány udvartartás nem volt csekély létszámú, s főleg az idővel viselt országos tisztségek növekedésével még nagyobb lett. A Batthyány család udvaraiban 1567-ben csupán Szalónak várában 48 fős udvartartása volt. 1594-ben II. Ferencnek ugyanott már 95 fős volt az udvara, fia, I. Ádám 163435-ben Szalónakon és Rohoncon 248 fős, Németújváron 220 fős udvart tartott.

263 Poppel Éva viszonylag szerényebb udvartartásáról az az I635 áprilisában felvett összeírás tudósít.

264 Ez az udvartartás aligha emészthette fel az uradalmi jövedelmek nagyobb részét. Ha így lett volna, akkor ugyanis nem kerülhetett volna sor irodalmi, művelődési és művészeti mecenatúrára, amelybe az ismert művészetpártolás mellett a földesúri rezidenciák átépítése, valamint az átépíttetett székhelyek gazdag berendezése, bútorai, a falakra került képei és kárpitjai, a családi kincstár bővítése, s az abban levő iparművészeti tárgyak, edények, ékszerek, fegyverek és egyéb tárgyak, többek között könyvek szerzése került. A Batthyány család egymást követő nemzedékeinek minderre szükséges anyagi alapjait nem csak a nagybirtok biztosította. A família már a XVI. század második felében Vas megyében a leggazdagabb, legnagyobb területtel rendelkező földesúr volt, pedig azon kívül még más megyékben is voltak tulajdonai.

265 A birtokok jövedelme mellett a győri püspökségtől kedvező áron bérelt egyházi tizedjöveclelmek, a jelentős gabona, bor és marhakereskedelem és a tisztségekből befolyt összegek adtak lehetőséget az építkezésekre is.

266 Náprághy Demeter győri püspök idézett levelében írtakat, amely szerint az ország közvéleményében Batthyány II. Ferenc vagyona megközelítette a közismerten dúsgazdag Illésházy Istvánét, alátámasztja az az igen tetemes összeg, amelyet meglevő birtokaiban történt megerősítése és újabbak szerzése érdekében 1620-ban nyújtott Bethlen Gábornak. Az I59O és 1640 közötti Batthyány építkezések nagyságrendje és gazdagsága, az adatokból és a megmaradt építészeti részletekből kikövetkeztethető művészi igényessége, amely a folytonos háborúk okozta általános elszegényedés következtében elmaradt ugyan a szomszédos osztrák, csehmorva és lengyel területek színvonalától, ellentmondani látszik annak a teljes Európára kiterjedő és az akkori Magyarországra is jellemző gazdasági válságnak, amelyet a történeti kutatás már korábban feltárt. Ez a kutatás ugyanakkor azt is megállapította, hogy a nagybirtokos arisztokrácia volt a társadalom egyetlen rétege, amely a két század fordulóján 7. kép. Batthyány II. Ferenc (1573-1625) képmása. Olaj, vászon, XVIII. század. 8. kép. Lobkowitz Poppel Éva (1590 k.-l640) képmása