Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640
férje, Philipp Graf zu Salm költségén templomot emelt. 149 A Johann Walter által tervezett és irányított, XVII. század eleji építkezés részletei egyébként ismeretlenek. Újabb építkezés akkor indult a várban, amikor 1632-ben a Batthyány birtokokon Poppel Éva korábbi előzmények után ismételten megosztozott fiával, I. Ádámmal és ő maga Dobrára költözött. A várban élt 1640. év végén bekövetkezett haláláig. A felismerhetetlenségig romos Dobráról nem állapítható meg, hogy a XVII. század első felében milyen volt építészeti képe, feltételezhető azonban, hogy a középkorból származó vár az akkori igényeknek már nem felelt meg. A családi levéltárban fennmaradt, 1630-tól 1639-ig Dobra n vezetett konvenciós könyvek őrizték meg azoknak az építkezéseknek emlékét, amelyeket Poppel Éva végeztetett ebben az időben. 150 l630-l631-ben a vár személyzetében Saller Pál főporkoláb keze alatt név nélkül említett téglavető, mészégető, több ács szerepel, valamint Hans Englaiter radkersburgi ácsmester és Peter Anthoni gráci kéménytisztító. 151 A téglavető nevét az 1632. évi kifizetések jegyzéke tartalmazza, ő volt az az Antoni Sinor vagy Simor téglásmester, akit később, 1634-ben is említenek. Mellettük abban az évben a később neumarktinak nevezett Georg Nagel és Hans Piztmon ácsoknak fizettek. Velük együtt tűnik fel az építkezés vezetője, a bécsi Franz Allio kőművesmester. A konvenciós könyvekben Francz Alio néven. Személye később is szerepel a kifizetések jegyzékeiben. 152 A mester a Bécsben működött olasz építész kolónia ismert vállakozó kőművesmestere. Már apja, a szintén kőműves Santi Allio is ott dolgozott. Az ő két fia, Andrea és a Dobrán Franz néven szereplő Francesco a XVII. század bécsi korai barokk építészetének sok helyen foglalkoztatott építőmestere volt. 155 Fennmaradt az Allio mester által végzett építkezés ismertetése is, abban a Saller Pál által írott szövegben, amelyben leírta, hogy ..Szegődtem meg Alio Master Francz kű mívessel Aszonyom ü naga Parancziolattijabul az it való apatika háznak megh czinaltalására ", azonkívül az egyik bástya boltozására, lépcsők, fagerenda mennyezetek és padlás készítésére, kőfejtésre. A német nyelvű elszámolás szerint valamenynyi a felső várban készült. 151 Az abban a korban megszokott módon Franz Allio a felsorolt épületek és épületrészek tervezője, fundálója és egyben vállakozó építőmestere volt. Az új patikaház három szintesre épült, alsó két szintje boltozott, a legfelső síkmennyezetes volt. Az említett lépcső azokat köthette össze. Az utóbbi készítője volt az 1633-ban szereplő, graz-i Domenico Genolo és az 1634-ben említett Stephani kőfaragómester. 155 A patikaház famennyezeteit és tetejét André Veglin murecki ács készítette és Hans Poliger cserepezte. 156 Ajtajait, ablakait a németújvári György és a radkersburgi, akkori elnevezése szerint regedéi Hans Marr, valamint Hans Ederer tislerek gyártották, azok pántjait, zárait pedig Jakob Hermann, szintén regedéi lakatjártó. 157 A kész és helyükre került ablakokat az a Policarpus Komplszamer nevű tolompai mester üvegezte, akit 1634-1636-ban is foglalkoztattak. 158 Ezekben az években szerepel a konvenciós könyvekben a tolompai Oswald kőműves, a várbeli lakatgyártó Haijkinger, másutt Haijsinger Boldizsár, a már korábban is foglalkoztatott neumarkti Georg Nagel ács és a németújvári György asztalos. 159 Utóbbi nem más, mint az a Behafen György asztalos, akivel 1635-ben kötöttek szerződést a Dobra várában levő könyvtárban „egij Bibliotheca almárium csinalasatul", vagyis egy négy öl hosszú és megfelelő magasságú könyvszekrény építésére, az abban szükséges polcokkal és ajtókkal együtt. 160 A szűkszavú adat nagyméretű könyvszekrénye Poppel Éva tekintélyes könyvtáráról tanúskodik. Ugyancsak 1634-ben szerződtek Hans Knedl szalónaki asztalossal a Poppel Éva számára a németújvári várból átszállított bútorok javítására. 161 Az 1636-tól kezdődő adatok Saller Ferenc tiszttartónak azzal az április elején kelt levelével kezdődnek, amelyben jelezte az akkor valószínűleg rakicsányi kastélyában tartózkodó Poppel Évának, hogy „Mayster Franczot it nem találtam, Murajszomhatban ment". Helyette egyik emberét kérdezte, hány öl kő áll rendelkezésükre a munkához, az azonban azt felelte „három Záz, teöb nints, de aual mégh hozzá nem kezdhetnj az iden az épülethez". 162 A Muraszombatba távozott Francz mester az. 1632-től említett Allióval volt azonos, akinek ez az utolsó dobrai említése. 1636-ból fennmaradt Poppel Éva sajátkezű utasítása, amelyben többek között arról intézkedett, hogy az újkeresztény „MaisterHanz Czimmermannakis"adják ki éves gabona járandóságát, a pléheknek nevezett zárakat küldjék el rendbetenni a lakatgyártóhoz és ha „Az kü oszlopot be rakatny kezdik, jó mester embereket köly elsőben erre hozni Regedébül avagy Gréczhül akj ugy fundallya hogy annak utánna állandós legyen. Nekiis tizRenest adgyon az Tisztarto". m 1636-ból származik az az adat is, amely szerint Szalónakról Poppel Évával jött Dobrára az ottani képíró 164 . Itteni esetleges szereplése nem feltétlenül egyes helyiségek kifestését jelenti, festhetett falra akasztható képeket is. A következő esztendő, 1637 elején, február 3-án Poppel Éva azzal a bécsi Giovanni Battista Orsolini kőművesmesterrel szerződött Dobra vára építésére, aki ebben az időben Németújvár várában és a rohonci kastélyon tervezőként és megvalósítóként dolgozott embereivel Batthyány Ádám számára. Orsolini alkalmazására ő hívhatta fel figyelmét, vele rajta keresztül ismerkedhetett meg. A magyar nyelvű szerződés szövege szerint Orsolininek a külső és a belső várat elválasztó árok helyén kellett új épületet fundálnia, azaz terveznie és emelnie oly módon, hogy az árokba három boltozattal pincét, afölé pedig egy palotát emel, az ott levő bástya külső oldalán. 165 Szó van még benne konyháról, az az előtt húzódó és az afölötti szinten levő folyosóról, kemence boltozásáról, padlózásról, tűzhelyről, valamint cserépkályhák kőből faragott lábainak készítéséről. Az utóbbi arra vall, hogy a kőműveseken kívül kőfaragót is alkalmaztak. 166 Az Orsolini tervei alapján 1637-ben megkezdett építkezés több éven át tartott. 1639 júliusában írott levelében Poppel Éva hatezer téglát kért fiától: „az házam penigh nem kész mégh, egieb aránt alkalmasint készen uolna, csak bogy hat ezer Tégla heával vagyunk" 167 . Augusztusban a dobrai provizor azt jelentette, hogy Ekker Péter ácsmester tíz legénnyel dolgozik a tetőn, Bux Máté ács pedig a híd előtti elővár palánkján dolgozik. 168 A Batthyány uradalmakhoz hasonlóan Dobra uradalmában is éltek újkeresztény mesterek, akik közül már 1635-ben kért Pápa várának építéséhez Csáky László, Poppel Éva veje „valami ighenfő Uy keresztien ácsot"' 69
