Köbölkuti Katalin (szerk.): Fábián Gyula emlékezete (Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár - Savaria Múzeum, Szombathely, 2004)

ILLÉS Péter: Fábián Gyula (1884-1955) és a "nép-rajz" - a jáki gerencsérek tükrében

„Ma már elmondhatjuk, hogy a sok évszázados múltra visszatekintő jáki gerencsérség a másodvirágzás előtt áll. "

3l Hasonló népművészeti tárlatok azonban a város egyéb intézményeiben is látogatható ak voltak. Történetesen még 1934-ben, például a szombathelyi izraelita iskola két nagytermében. A megye egyéb korabeli fazekas központjaihoz képest a jáki termékek lényegesen nagyobb szombathelyi ismertségére utal az újfent a Vasvármegyében megjelent értékelés: ,Az egyik legnagyobb meglepetése a kiállításnak a magyarszombatfai gerencsérek kollekciója. A derék Ozsvatits Gyula és Czug János munkái még a jáki gerencsérek munkáit is elhalványítják. Kitűnő agyagjuk, nagyszerű színérzékük és díszítőmotívumaik gazdagsága egycsapásra meghódította a kiállítás közönségét, amely ámélkodva vette tudomásul, hogy milyen magas nívójú népipar virágzik az eldugott faluban, jóformán anélkül, hogy valaki is tudott volna róla. "

3íi 1937-ben adták ki Ujváry Ede szombathelyi polgármester előszavával a „Szombathely Városismertetés" című, vállaltan a helyi turisztikai fejlesztéseket ösztönző, lokálpatrióta érzületű, de a józan realitás talaján álló áttekintést. Ebben az ősi Savaria történelmi emlékeit és a modern Szombathelyen szépségeit felvonultató, igényesen megfogalmazott kiadványban természetesen a szomszédos Ják is említésre került. Ajaki templom bemutatását Fábiánné Biczó Ilona írása jegyzi, a jáki gerencsérekről pedig Fábián Gyula tollából olvasható rövid beszámoló. Az ismeretterjesztő összefoglaló világos célja volt megerősíteni Jakkal és az ott élő fazekasokkal kapcsolatos helyi kultúrpolitikai akaratot: ,A jáki gerencsérség idegenforgalmi szempontból rendkívül érdekes. Nehéz elképzelni, hogyha valaki a gyönyörű templom megtekintésére kirándul, egy órát ne szenteljen ezen népi mesterség tanulmányozásának. .. Ajaki gerencsérek különösen azóta díszítik edényeiket, mióta az idegenforgalomra nagyobb súlyt helyeznek... Igen fontos körülmény az, hogy Jakon magasodik a gyönyörű templom és mivel a fazekasok tudják, hogy az idegen elsősorban a monostor kedvéért jön Jakra, az edényeikre a templom domború képét ragasztják rá."

33 Néhány évvel később, 1940-ben ismét felmerült, hogy a legügyesebb jáki gerencsért a templom mellé kellene telepíteni, ahol kis múzeumot lehetne berendezni a helyi termékekből, céhládájukkal és céhzászlójukkal.

34 Jaktól elrugaszkodva, de a népi kerámia témájához mégegyszer, utoljára kapcsolódva, 1936-ban a Búvár hasábjain jelent meg Fábián Gyula a Két fazekasmester című rövidebb lélegzetvételű, ám annál megkapóbb esszéje.

3

5 A pápai Kobzi Gyula fazekasmester díszítőtechnikája ragadta meg olyan intenzitással, hogy újra írás közben gondolkodjon el az agyagművesség mibenlétéről. Fábiánt jól érezhetően nem egyszerűen csak az etnográfiai tények érdekelték. Ez a tulajdonsága a jáki gerencsérekről szóló tanulmányában is tetten érhető. Ugy