Köbölkuti Katalin (szerk.): Fábián Gyula emlékezete (Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár - Savaria Múzeum, Szombathely, 2004)
GÁL József: Szombathely kulturális élete a két világháború között
A kulturális élet bemutatására azért választottam az Egyesület tevékenységét, mert az 1919-es újjáalakuló választmányi ülésén olyan szervezeti konstrukciót fogadtak el, amely a kultúra négy nagy szegmensét — a közművelődést, a zenét, az irodalmat és a képzőművészetet — magába foglalja. Azért is, mert tevékenységükben — tendenciájában jól érzékelhető — tervezettségjelent meg. A Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesülete (is) országos kezdeményezés részeként alakult meg. Az elődnek vallott Régészeti Egylet kereteit a 19. század végére szétfeszítette a változó világ. Az új egyesület megalakítására, a volt régészeti egylet feladatkörének bővítésére először Éhen Gyula tett javaslatot, amelyet támogatott a megyei alispán, Károlyi Antal is, akinek elnöklete alatt 1899. október 22-én alakult meg az Egyesület. Az Alapszabály minisztériumi jóváhagyásának dátuma 1900. augusztus 22Az új Egyesület természetesen civil szervezet volt, ám állami kontroll alatt állt. Ezt igazolja az elfogadott alapszabály azon pontja is, amely kimondta, hogy az „alelnökök egyike a mindenkori vármegyei hatóságot képviselő alispán, másik pedig Szombathely r.t. város polgármestere". A függőséget jelzi a működési költség struktúrája. Jelesül a rendes (ma: költségvetési támogatás) és rendkívüli államsegély. A működéshez azonban szükség volt a vármegye és a város támogatására is, hiszen az adományok, tagdíja, rendezvények bevétele nem lett volna képes hosszú távon biztosítani a legminimálisabb működést sem. A mindenkori hivatali vezetés — az alelnöki posztokra gondolok — tisztességére szolgáljon, hogy a hatalmi beavatkozást — legalábbis direkt módon—az Egyesület működésében nem érzékeltette. Lehetséges persze, hogy az önkontroll már akkor is jól működött, hiszen a tagság nem jelentéktelen hányada a regnáló hatalom alkalmazottja volt. Acél Már az első alapszabály a nemzeti kultúra ápolását, fejlesztését, terjesztését jelölte meg célként és feladatként a vasvármegyei közönség körében. Az új jáalakuló 1919-es közgyűlésen az elnökké választott Kapi Béla evangélikus püspök — kissé bővebben — kifejti az alapvető célt „a múlt idők iránt érzett kegyelet ápolását, Vasvármegye mai életének megörökítését, a szívnek és lelkeknek általános és magyar nemzeti érdekű nemesbítését" a társadalmi ellentétek kiegyenlítése és a felekezeti béke megőrzése mellett. 1925-ben Kapi püspök lemondott, 1926-ban új alapszabályt fogalmaznak meg. E szerint a cél változatlanul az általános és nemzeti műveltség ápo -