Köbölkuti Katalin (szerk.): Fábián Gyula emlékezete (Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár - Savaria Múzeum, Szombathely, 2004)

GÁL József: Szombathely kulturális élete a két világháború között

1912-ig kellett várni, amikor is reáliskolaként megnyitotta kapuit az 1980 óta Faludi Ferenc Gimnáziumként ismert intézmény, amely az államosítás­kor szűnt meg. A leányok gimnáziumi képzésének első intézménye 1917-ben kezdte meg működését a megyeszékhelyen, felsőbb leányiskolái tagozattal, majd felsőkereskedelmi osztállyal. Mindkét tagozat rövid idő alatt megszűnt, s kiteljesedett a gimnáziumi oktatás. Az alsófokú szakképzést a tanonciskolák (ipari, kereskedelmi, pincér), valamint az 1927-ben megindított Téli Gazdasági Iskola, s az 1939-től mű­ködő kertmunkásképző biztosították. Felsőfokú képzés a teológián (szeminárium) és az 1900-ben megnyílt Közigazgatási Tanfolyamon, később Jegyzőképző néven ismert intézmény­ben folyt. Közművelődés A gyarapodó iskolák gyarapodó számú tanítói, tanárai biztosították az álla­milag is fontosnak tartott iskolán kívüli művelődést. Az iskolarendszer ala­kulásának vázlatos áttekintésére azért is szükség volt, mert általa egyfajta, ugyancsak vázlatos képet kaphatunk Szombathely lakosságának iskolázott­ságáról, amely nagyban meghatározója a közművelődésnek, népművelés­nek. Az iskolán kívüli oktatás részint közvetlenül az iskolához kapcsolódott, például analfabéta oktatás, szaktanfolyamok (útőri, tűzoltó, az 1908. évi ku­darcos munkásgimnázium), részint az iskolától függetlenül, de pedagógu­sok által is, mint az ismeretterjesztő előadások sorozata és a klasszikus mű­velődési formák, mint a dalárda, a zenélés, a színjátszás, irodalom, képző­művészet, stb. Népművelési programja szinte minden egyesületnek volt. Dominánsan is a kultúra szolgálatában állt az 1872-ben alakult Vasvármegyei Régészeti Egylet, amelynek utódjaként jött létre 1899-ben (engedélyezés éve 1900) a Vasvármegyei Kulturális Egyesület. Ez az Egylet szervezte Vasvármegye és Szombathely kulturális életének szinte minden jelentős eseményét a 20. század első felében. Az öntevékeny kulturális élet egyik legrégibb formája a kiegyezést követő években Szombathelyen is a dalárda-mozgalom volt. Aváros legrégibb kórusát, a Szombathelyi Dalosegyletet i863-ban alapították. 1896-ban alakult meg a másik jelentős kórus, a Haladás Dalárda, amely több alkalommal is képvisel­te külföldön a megyeszékhely daloskultúráját. A századforduló után sorozatosan alakultak — és nyilván szűntek meg — a különböző egyesületek kórusai is.

Next

/
Thumbnails
Contents