Néprajzi adattár II. (Savaria Múzeum Közleményei 42. Szombathely, 1967)

Ismertetésünket a legegyszerűbb tárolási módokkal kezdjük. A sárgarépát és a petrezselymet a téli időszakra — a fagyveszély miatt — homokba szokták eltenni, vagyis homok között tartják pincében, veremben, kamrában, ritkább esetben a padláson a kémény mellett. Sok helyen ládába teszik a homokot és abba rakják többrétűén, szép sorjában, vízszintes helyzetben a karógyökereket, másutt viszont csak egyszerűen homokkupacba. Lényeges, hogy a gyökereket egymástól függetlenül jól beágyazzák a homokba és a végén — a helyiség hőmérsékletétől függően — vastagabb vagy vékonyabb homokréteggel fedjék le. Olyan esetről is tudunk, hogy a ládában elhelyezett homokba a petrezselymet nem vízszintesen, hanem függőleges helyzetben rakják el és meleg, világos helyre teszik, hogy ezáltal könnyebben és hamarabb kicsirázzon, kicsirásoggyon, kihajcson s így a zöldje, a leveles hajtásai szükség esetén szedhetők legyenek. Zöldségtartók, ill. zöldséghajtatók Iákról Homokban a sárgarépa és a petrezselyem karógyökere minden különösebb nehézség nélkül áttelel, csak a tárolási helyet úgy kell megválasztani, hogy fagyveszély ne érhesse, ezért teszik pl. a padláson a kémény mellé, ami bizonyos fokig meleget is biztosít. Ősszel még a fagy beállta előtt a petrezselyem zöldjét is el szokták tenni télre úgy, hogy apróra megvágják és sóval keverve üvegbe rakják. Ebben az esetben a só tartósítja a zöldségzöldjét annyira, hogy télen is használható, élvezhető legyen. Adatközlőink szerint azonban más íze van az ily módon eltett és a homokban hajtatott zöldségzöldjének. Az utóbbit jobbnak, ízletesebbnek tartják, „mert nem ollan széna ízű". Szombathely környékén sokan a petrezselyem zöldjét megszárítják és úgy tárolják a téli időszakra. Csomónként zsinegre felkötik, s padláson vagy más erre alkalmas napfénymentes helyen szárítják, „hogy a nap ne vegye ki az erejit", majd ugyanígy csomónként gerendára, drótra stb. rögzítve tárolják 288.