Néprajzi adattár I. (Savaria Múzeum Közleményei 40. Szombathely, 1966)

KEMENESALJA ÉS KÉMÉNYEK ALJA — Egy népi névmagyarázatról — A Vasi Szemle 1964. évi 4. számában és az 1965. évi 1. és 2. számban igen komoly tanulmányokat olvashattunk a vasi földrajzi nevek eredetének prob­lémáiról. Nem kívánunk vitázni a tanulmányok szerzőivel — semmi okunk reá —, csupán a Kemenesalján élő népi magyarázatokat szeretnénk közzétenni mint a köztudatban élő hagyományokat. Gyermekkori emlékezések élnek bennünk. Nagysimonyiban, kertünk északi oldalán állt özv. Hetyei Andrásné háza. Azért állt, mert ma már nem áll: több mint negyven éve lebontották az örökösök. A ház tömés falú épület volt, zsúp­tetővel, sövénykéménnyel. Mi, gyerekek sokszor megfordultunk a Hetyei-por­tán, mert az unoka kortársunk volt. Egyik alkalommal Hetyei néni erősen be­tüzelt, és nagyon füstölt a kémény. Künn állott a néni a ház előtt, nézte a füs­tölgő kéményt, közben hajtogatta: „Csak meg ne gyulladjon a kernen, csak meg ne gyulladjon a kernen!" Mi, gyerekek már nem értettük, hogy mi a kernen, és szóvá tettük: „Nem kernen az, hanem kémény!" De ő csak váltig erősítgette: „Kernen az, gyerekek, a Gálos szomszéd is megmondhatója annak!" Tényleg, a Gálos bácsi is meg­erősítette: „Nem kémény az, gyerkőcék, hanem — kernen!" Ez a gyerekkori élmény adta az indítékot, hogy mint felnőtt is kérdezős­ködjem a kernen szó népi értelmezése után. Több éves kérdezősködés eredmé­nyeként állíthatom, hogy a kernen, kemenek, kemenes szavakban az egyszerű kemenesaljai nép a mai „kémény, kémények, kéményes" szavakat érzi. Ha el­fogadjuk azt, hogy a nép tudatában a kernen „kémény", akkor azt is elfogad­hatjuk, hogy a kemenek „több kéményt" jelent. Ha pedig elfogadjuk a keme­nes szó „kéményes" jelentését, közel jutottunk a Kemenesalja földrajzi tájegy­ség név értelmezéséhez is, vagyis: Kemenesalja = „kéményekalja". Az idősebb falusi emberek ezen okfejtéséhez csatolhatom a kemenesaljai értelmiség magyarázatát is. Nagysimonyi községben gyermekkoromban öreg tanítóm, Ludván János így magyarázta, hogy hol terül el a Kemenesalja — „Fent a Cserről nézzetek délre. Egy nagy síkságot láttok elterülni. Ez Kemenes­alja. A mi falunk viszont domboldalon terült el: a Kemenesdombháton. Ke­menesalja tehát mélyebben levő terület." A simonyi idősebb emberek más meggondolásból kiindulva magyarázták, hogy miért Kemenesalja a Kemenesalja. Ha kora tavaszi, késő őszi vagy téli időben a magasabban levő cseri dombokról — a fennsíkról — nézünk le a falu felé, akkor a simonyi házak jónénányából csak a kémények, vagyis a kemenek alja, a tető gerince látható. A népi magyarázat szerint ezért nevezték el a terü­letet Kemenesaljának, vagyis „kémények aljának, kéményes aljnak". A celldömölki járásban a következő községek neve kezdődik Kemenes elő­taggal: Kemenesszentpéter, Kemeneshőgyész, Kemenesmagasi, Kemenessömjén, Kemenesmihályfa, Kemenesszentmárton, Kemeneskápolna, Kemenespálfa. Nem a tudományoskodás, hanem az érdekesség igényével vetem fel azt a gondolatot, hogy ezeknek a községeknek mindegyike a Kemenesdombhát előtt vagy alatt fekszik. Egyetlenegy Kemenes kezdetű község sem települt a magasabban fekvő Kemeneshátra. Ebből eredően a Kemenesalja földrajzi tájegységet jelző szó azt mutatja, hogy e községek a Kemenesnél mélyebb szinten települtek. A település 458

Next

/
Thumbnails
Contents