Néprajzi adattár I. (Savaria Múzeum Közleményei 40. Szombathely, 1966)

dálkodás munkafolyamatait, eszközkészletét, a népi ételek készítésének különböző módjait, a népi állattartás, közlekedés, teherhordás módozatait, a települést, népi építkezést, lakásberendezést, világítás eszközeit, viseletet stb. mutatják be egy-egy községre vonatkozóan. Eddigi tapasztalataink szerint az önkéntes gyűjtők szívesebben gyűjtöttek folklor anyagot, mert az érdekesebb, színesebb, és talán könnyebb is rögzíteni, mint az egyes munkafolyamatokat vagy a tárgyakat, eszközöket pontosan leírni. Reméljük azonban, hogy a leírási nehézségek ellenére is kapunk tárgyi néprajzi vonatkozású közleményeket. Tanácsokért, útmutatásokért forduljanak a Savaria Múzeum Néprajzi Osztályához. A szemlében rövidesen megjelenő cikkünkben egyébként részletes tájékoztatást adunk a néprajzi témagyűjtéssel kapcsolatos elképzeléseinkről. A Sárváron 1965. jún. 28 és júl. 3 között megrendezett egyhetes megyei honismereti szakkörvezetői tanfolyamon megtartott kerekasztal-beszélgetés alkalmával többen is felvetették egy olyan rovat szükségességét a Vasi Szemlében, melynek keretében az önkéntes gyűjtők publikálhatnák gyűjtött anyagú- l kat, a honismereti szakkörök pedig rendszeresen beszámolhatnának végzett munkájukról, ür. Horváth Ferenc levéltárigazgató, a Vasi Szemle főszerkesztője felhívta a honismereti szakkörökben dolgozó aktívák figyelmét arra, hogy: ,,. . . alakítsanak ki két profilt: a gyűjtőt és a feldolgozót. így bizonyos rendszert tudnak vinni a munkába, amelyet a múzeummal együtt szakmailag szívesen támogatnak. Felajánlott egy fórumot is: a Vasi Szemlét, amelynek lapjain negyedévenként beszámolhatnak eredményeikről, munkájukról a „honismeretisek"."

9 Dömötör Sándor etnográfus, a Népművelési Intézet főelőadója azt javasolta, hogy a régi gyakorlatnak megfelelően indítsák el újra a Vasi Szemlében a már hagyománnyal is rendelkező „Tulipántos láda" című rovatot, ahol a kisebb adattári jellegű közlemények, gyűjtések megjelenhetnek.

1

0 A honismereti mozgalom szorosan összefügg a néprajzi kutatásokkal, a kettő elválaszthatatlan egymástól, ill. kiegészítik egymást. Ilyen előzmények után hívtuk létre e rovatot, mely remélhetőleg méltó jogutóda lesz a korábbi ilyen jellegű „Tulipántos láda" c. rovatnak. Bízunk abban, hogy az önkéntes gyűjtők — a szakemberekkel karöltve — évről évre ellátják publikálásra szánt jó anyaggal. Most induló rovatunk címét is fontolóra vettük, mivel az előző címeket („Tulipántos láda", „Kaláka") is követhettük volna, vagy akár a „Hangya", „Méhkas", „Kaptár" stb. cím is megfelelne, mert ezek is kifejeznék közös munkán alapuló gyűjtőszándékunkat, kallódó néprajzi kincseink, kulturális értékeink méltó helyre való összehordását, bemutatását, de mégis a „Néprajzi adattár" egyszerű, mindenki által azonnal érthető cím mellett döntöttünk, a „Vasi könyvespolc" vagy a „Tudomány és kultúra vasi műhelyeiből" c. rovatok mintájára. Lehetséges, hogy rövid időn belül a néprajzi adattár — az igényeknek megfelelően — helytörténeti résszel is bővül, ahol rövid helyismereti adatokat, eredeti helytörténeti dokumentumokat, régi írásokat, leveleket, céhemlékeket stb. közölhetünk és így e rovat „Néprajzi és helytörténeti adattár"-rá bővülhet. Várjuk a néprajz barátaitól és a szakemberektől közlésre szánt vasi gyűjtéseiket, adattári jellegű közleményeiket. A rovatunkban megjelentetni kívánt kéziratokat küldjék a Vasi Szemle Szerkesztőségének (Szombathely, Hefele Menyhért u. 1.) vagy a Savaria Múzeum Néprajzi Osztályának (Szombathely. Kisfaludy S. u. 9.). 455