Dömötör Sándor: A jáki „ördögkövek” mondájának képzettörténetéhez (Savaria Múzeum Közleményei 39. Szombathely, 1966)

hogy a szentek Istennél könyörögnek érettünk — mert képzelt lények. Ha az Isten képzelt lény, az ördög is az. Az ördög — bármilyen alakú lénynek gondoljuk — „keresztény hittani értelemben gonosz szellem, ellentéte a jó lelkeknek (szenteknek), mely az embert erkölcsileg megrontani törekszik."

0

1 Az ördög tehát a rossz oka, az embert bűnre csábító, misztikus természetfeletti hatalom, amelynek ereje megtörik a keresztény vallás szentelményein, amelyekhez a templom is szorosan hozzátartozik.

0

2 Ezt az általános gondolatot szólásaink és közmondásaink sokféleképpen fogalmazták meg. Kerüli, mint ördög a kápolnát. Irtózik, mint ördög a szentelt víztől. Fut, mint ördög a tömjéntől ... Az öregasszonyok nyakában lógó szentelt tüzérnek, az ,,olvasó"-nak Csongrád megyében tréfásan ördögkorbács, a kártyának viszont az ördög bibliája a neve. A kocsma neve a népnyelven sok helyütt viszont ezért az ördög kápolnája, a pálinka pedig az ördög teje, az ördög itala. A szülőknek a rossz gyermek az ördög ajándéka, Székelyföldön az ördög edénye, mert az ördög ágyában — az Istennek nem tetsző dolgok míveléseként — született. Gyermekkoromban az első világháború előtt Dunaszentgyörgyön (Tolna m.) a kerékpár neve tréfásan gyalogkocsi volt a régebben Bars megyéből ismert ördögkereke mellett; az autóé pedig Dunaszentgyörgyön ördögkocsi, a vasúti gőzmozdonyé Somogyban ördögkocsi, másutt ördöglova. Reuss felett a Szent Bernát hegyén van egy vashíd — alatta a régi, fából —, melynek Ördöghíd a neve. Nyilván a „rossz" és a „félelmetes" képzete keveredett a kifejezés megalkotásánál az új — a vas — iránti idegenkedéssel. Gárdonyi Géza a körhinta (Ringelspiel) nevét Szegeden, Rimaszombatban ördögmalom, ördögmalma alakban hallotta, Abaújban az ördögmotolla is ismeretes.

0

4 A Szovjetunióban az űrhajósok kísérleti centrifugáját tréfásan az ördög körhintájának nevezik.

1" Ez az elnevezés is az ördög szónak a kellemetlen, a rossz, az idegenszerű, a félelmetes fogalmának — a szédítő forgásnak •—• a vegyületeként ellentéte a müvelet nagyszerű és tiszteletreméltó képzeteinek. Csongrádon a viliik nevű csó?nkszélességűen keresztfákkal kifeszített, kinyújtott tenyér alakú nagy halászhálót ördögtenyere néven is emlegetik: „olyan, mintha valaki állandóan a víz alatt tartaná a kezét. "

ü(

i Az ördögadta, ördöghozta, ördögbutta kifejezés azért sértés, mert a vallásos ember tudatában elképzelhetetlen, hogy a legrosszabb természetű, a leggonoszabb indulatú ember is ne Isten, hanem az Ördög jóvoltából szülessék. Az ördög nem teremt, csak rombol; nem használ, csak árt, kellemetlenkedik. Az ördögsár a gömöri, a nógrádi, az erdélyi népnyelvben „olyan hely, mely esős időben feneketlen sárral van tele."

0' Valószínűleg ilyen hely volt az 1075/1217. és az 1358. évi Garam menti oklevélben szereplő tó felső része is, melynek ördögsára (orduksara) volt a neve. Ilyen hely lehetett az 1342. évben előforduló ördögkútja (Wrdughkutha) nevű halastó is a Sár nevű rétben.

0

8 Kopács falu (Baranya megye) határában az Ördögsege név nádas-vizes területet jelöl.

09 (Vö. a Gaal-féle halászmesékkel és a bretagne-i mondákkal, amelyekben az ördög -— a vízben tartózkodó rossz, a víz ártó lényege — az oka a halász balszerencséjének.) Nemcsak a közlekedést akadályozza az ilyen vizenyős terület, gyakran messzire elbűzölög a mocsár, és nemcsak az iszapnak, hanem a mocsárszagú növénynek is ördögszar, ördög-szüksége a neve. Ugyancsak ezért emlegetik a kellemetlen szagú, tengelykenésre használt égetett repceolajat ördögzsír néven. Az ördögről elnevezett növények ártó tulajdonságai vagy emberi testrészek és termékek (ördögborda, ördögoldal, ördög fog, ördögtojás, ördögtej, 278.