Dömötör Sándor: A jáki „ördögkövek” mondájának képzettörténetéhez (Savaria Múzeum Közleményei 39. Szombathely, 1966)

DÖMÖTÖR sANDOR: A JÁKI „ÖRDÖGKÖVEK'' MONDÁJÁNAK KÉPZETTÖRTÉNETÉHEZ Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg? Ki tudja, hol áll meg, s kit hogyan talál meg? Arany János: TOLDI Volt idő — nem is olyan régen —, amikor a jáki templom világszerte úgy szerepelt, mint „kőbe faragott imádság".

1 A domb tetején kiemelkedő, messziről csodálható épület egyik reprezentatív román műemlékünk, melynek esztétikai értékeit mind tudatosabban figyeli és értékeli tanuló és művelődő népünk.

2 A templom nemes vonalai valóban már messziről felhívják magukra a figyelmet, és a legkeményebb szívű katona is megilletődve lép be az emberi munka nagyszerűségét tükröző faragott kövek és ódon falak közé. A jáki templom megpillantásakor úgy érezzük, hogy a mi elragadtatásunkat fogalmazta meg a költő: . . . most minden s egyetlen értelmünk az úton heverő kövek fájdalma, mely porban és piszokban taposódva templomtorony kupolájába vágyik! József Attila: Kövek (1924) 1956 egyik derűs tavaszi napján Vákár Tibor mérnökkel hivatalosan is vizsgálgattuk, nézegettük a jáki templomot és környékét. Feltűntek előttünk a templomdombon heverő és az aljában felállított hatalmas kőoszlopok, amelyek sehogyan sem illenek az épület mai, restaurált művészi alkatához. Egy idősebb ember — Kenyeri bácsi — kérdezősködésünkre elmondotta, hogy ezeket az óriási kőoszlopokat még a rómaiak hozták ide Szombathelyről, de a templom építésénél kimaradtak, mert nem akartak egyenesen megállni.

3 (Azóta megtudtuk, hogy a templom restaurálásakor a főkapu előtt egy korábban tervezett kapuépítmény alapfalait találták meg a földben.'

1 Kenyeri bácsi indokolása tehát helyesen utal a lényegre, a kövek elhevertetésének ma is észlelhető okára.) Kenyeri bácsi szerint sokáig heverhettek kiásva az oszlopok a templom mellett, mert idővel betakarta őket a föld. Az első világháború után kiásták őket, és rávésték a hősi halottak nevét. Ekkor már jó alapot is tudtak nekik csinálni, mert fejlettebb volt az építészet, úgyhogy az oszlopok most már nem dőlhettek el. (Az egykor tervezett templomkapu mégis elkészült — de másutt töltik be az oszlopok a bejárat funkcióját.) Kenyeri bácsi arra is emlékezett, hogy egy kőoszlop kimaradt, ott fekszik a dombtetőn, és azt tartják róla, hogy akik itt vallják meg egymásnak szerelmüket, mindig boldogok lesznek, nem csalják meg egymást soha.

5 Később elbeszélgettünk a 97 éves Bukics Jánossal, Ják legöregebb emberével. Öt is megkérdeztük, mit tud a kövekről. így válaszolt: „Ezekről azt mond266.