Dömötör Sándor: A jáki „ördögkövek” mondájának képzettörténetéhez (Savaria Múzeum Közleményei 39. Szombathely, 1966)
szellemi élet egyházi hatásainak egykori — Árpád-kori vagy még régebbi — keleti jellegét is mutatják. 5 1 Kriza Udvarhely megyei, Merényi Duna menti változatában, de újabb változatokban is, az ördögnek odaígért gyermeket lelkének megmentése végett papnak nevelik, mint az alább elemzésre kerülő Gaalíéle mesékben. Mikor a gyermek felserdül, anyja megvallja neki az ördögnek tett könnyelmű ígéretet. A fiú elhatározza, hogy az ördögöt a szerződés megsemmisítésére rákényszeríti. Mielőtt a pokolba megy, tanítójától, a paptól szentelt gyertyát, szentelt vizet és szentelt tömjént kér. Szentelményeit a pokol kapujában működtetni kezdi, mire az ördögök készségesen visszaadják neki a szerződést, ha elmegy a pokol kapujából. Erre békében hagyja őket. 5 2 Ujabb somogyi változatokban a pokol elé templomot kezd építeni az ördögnek elígért gyermek. 5 3 Berze Nagy János katalógusában az Ördögnek elígért gyermek c. mesetípus három magyar változatának a jelzésére a 811. szám jutott. 5 4 Mindhárom változat Gaal György klasszikusnak számító mesegyűjteményében található és lényegében megegyeznek egymással. A mesegyűjtemény német nyelven 1822ben, magyarul csak 1860-ban jelent meg. Feltételezzük, hogy megjelenése után néhány évtizeden át divatos népi olvasmány volt, s egy-egy meséje ponyvafüzetekbe és kalendáriumokba is belekerült. A minket leginkább érdeklő két ördög-mese egy halászról szól, aki az ördög által megcsillantott halász-szerencse reményében akaratlanul neki ígéri ezután születő fiát. Papnak neveli, hátha így megmenekül az ördögtől. Amikor a fiú elvitelének a szerződésben rögzített időpontja elkövetkezik, az ördög felkapja a fiút, aki ekkor már felszentelt pap, és elviszi. Huszonnégy órán át repül vele a levegőben, de tovább nem bírja cipelni, mert ,,a fiú szentelt eszközökkel volt megrakva", amelyek az ördög számára roppant nehezek voltak. 5 5 A másik változatban az elígért fiút a papok megrakják „szentelt jószágokkal", amikor apja a tengerpartra viszi az ördögnek. Az ördög mindkét változatban visszaadja a szerződést, csakhogy megszabaduljon a „szentelményektől"."' Mindkét mese az egyházi szentelmények emberfeletti erejét tükrözi, ezért könyvmesének, egyházi alkotásnak, vallásos propagandaműnek látszik, amilyenekkel tele vannak középkori kódexeink és újabbkori egyházi irodalmunk. 57 Aarne-Thompson jegyzéke szerint azonban 5 finn—svéd, 1—1 dán és észt, 107 ír, 4 német, 2 szerb-horvát és 1 szlovén népi változata is van; tehát eléggé sokfelé ismerik. 5 8 Andrejevnél a 811. típusnak az a változata, amelyben az ördögnek ígért fiú megmenekül, egyszerűen pap lesz; a további bonyodalmak nem szerepelnek. A papi mesterség kitanulása is elegendő ahhoz, hogy az ördög ne érdeklődjék utána. A fiút oly tökéletessé teszi pap mivolta, hogy ördögnek semmi dolga nem lehet vele: ez a körülmény „elképzelhetetlen" a tanulatlan emberek számára. 5 9 » A szentekben, a szent dolgokban, a vallásos szentelményekben való fenntartás nélküli hit együgyű voltát feltáró kritikai szellemiség a XVI. században nálunk elég élesen jelentkezik. Példaként említjük csupán Gyarmati Miklós 1598-ban megjelent „Keresztyén felelet Monoszlai könyve ellen" c. munkájából a következő nyilatkozatot: „...Honnan megtetszik, hogy nem egyebet cselekedik, hanem csak álmot hivelyez és szophia (értsd: szófia) beszédet, vagy mesét nyögtet Monozloi, mikor az Szenteknek azt tulajdonittya, hogy mikor mi könyörgünk, ők azt jól értik és tudgyák, és velünk edgyütt könyörögnek Cristusnak, és az Istennek." 0 0 Ebben a szemléletben mesebeszéd, fabula az a hit, 277.
