Horváth Ernő: Földtani vándorgyűlés Nyugatmagyarországon (Savaria Múzeum Közleményei 35. Szombathely, 1964)

talkumbánya teleptani és ásványkőzettani viszonyait. Az 1952 óta működő bánya hazánk első talkumbányája. A talkum anyakőzete diabáz, mely lávaár alakjában került mai helyére. Fokozatos átalakulással szerpentin, klorit, majd a hidrotermák hatására talk keletkezett belőle. A talkum főleg a szerpentintestek szegélyén, vagy az azokat átszelő törések mentén jelentkezik. A bányászott anyag ásványtanilag igen változatos, és inkább csak kloritosodott szerpentin, melyet talknak csak ipari vonatkozásban helyes nevezni. A kibányászott talkum pillanatnyilag őrölt formában kerül felhasználásra, elsősorban mint növényvédőszerek vivőanyaga. Az eddig felkutatott ásványkészletek a hazai szükségleteket egy-két évtizedre fedezik. A kissé elhúzódott felsöcsatári program miatt a Toronyba tervezett kirándulás, mely a Nyugat-Vas megyei barnakőszénterület kérdéseivel foglalkozott volna, elmaradt. így a vendégek Felsőcsatárról egyenesen Kőszegre mentek, ahol a vár lovagtermében kezdetét vette a plenáris ülés. Dr. Kertai György, a társulat elnöke — tekintettel a számos külföldi vendégre — német nyelven köszöntötte a megjelenteket, majd áttért a Kisalföld és a magyarországi földgáztelepek sajátos jellegéről szóló előadásának megtartására. Nagyon érdekes volt egy merész gondolatának a felvetése, mellyel Városnézés Kőszegen a Kisalföld nagy széndioxidtömegének keletkezését magyarázta. Szerinte a széndioxid itt metamorf termék, mely tektonikai folyamatoknak köszönheti létét, melynek során az alpi kristályos tömeg rátolódott a karbonátos összletre, és így az a mélyre került és regionális metamorfózist szenvedett. így a mészalpok kőzeteiből származik a Kisalföld széndioxidkészlete, mely Európában minden eddig ismert előfordulást mennyiségben felülmúl. Ezenkívül beszélt még a szénhidrogének és a nitrogén genetikai kérdéseiről. Utána dr. Kőrössy László főgeológus „A nyugat-magyarországi medencék mélyföldtana" címen 614