Horváth Ernő: Földtani vándorgyűlés Nyugatmagyarországon (Savaria Múzeum Közleményei 35. Szombathely, 1964)

KRÓNIKA Földtani vándorgyűlés Nyugat-Magyarországon A Magyarhoni Földtani Társulat 1964. május 28—31-ig Nyugat-Magyarországon rendezte szokásos vándorgyűlését. A háromnapos program két napja megyénk területén zajlott le. Részben ez teszi indokolttá, hogy foglalkozzunk vele, részben az a tartalmas műsor is, mely sok új megállapítást tartalmazott és új kutatási eredményeket közölt megyénk területére vonatkozóan. A vándorgyűlés részvevői a celldömölki vasútállomás előtt találkoztak május 28-án 10 órakor, ahonnan különautóbuszokkal indultak megyénk egyik geológiai nevezetességének, a Sághegynek megtekintésére. A hegy lábától hosszan kígyózott a részvevők népes sora a hegy felső részén levő feltárásokig, ahol Molnár József, a M. Áll. Földtani Intézet tudományos munkatársa beszélt Előadás a Sághegyen a kisalföldi pliocén vulkánosság szerkezeti összefüggéseiről. Elmondotta, hogy a Kisalföld K-i peremén, az ún. .,Rába-vonal" menti Kemenesháton található jellegzetes bazaltvulkánok a bakonyi, illetve Balaton menti magma típusba tartozó bazaltvulkánokkal mutatnak genetikai kapcsolatot. E vulkánok részben a nagyszerkezeti egységek közötti elsőrendű, részben ezeken belüli másodrendű elmozdulási övek mentén helyezkednek el (pl. Gérce, Sitke, Sághegy stb., illetve Kissomlyó, Nagysomlyó). Ezután dr. Kulcsár László egyetemi adjunktus beszélt a Sághegy földtani felépítéséről. A Sághegy legjobban feltárt bazalt612