Horváth Ernő: Vas Megyei Természetvédelmi napok 1964 (Savaria Múzeum Közleményei 33. Szombathely, 1964)

az ember alkotása után az ősi természet alkotásában gyönyörködjenek. Itt rövid előadás keretében Borsos Zoltán erdőmérnök beszélt „A tájalakítás erdőgazdasági vonatkozásai"-ról. Az erdő amellett, hogy elsősorban gazdasági célokat szolgál, szolgálja az emberek gyönyörködtetését, s meghatározza egy-egy táj jellegzetes képét. Az erdők telepítésénél, felújításánál, gondozásánál ezeket a szempontokat szem előtt kell tartani. „Valamennyi erdős tájunkban elsőrendű kötelességünknek tartjuk természetes erdőreliktumaink megvédését..." „Az erdős tajakon kényesen ügyelni kell a tájtól idegen fafajok telepítésének megakadályozására ..." pl. a fenyős tájakon bántóak a nyárfasorok stb. „Csak akkor formáljuk a tájat esztétikusan, ha az erdős tájakon kerüljük a fasorok létesítését, és helyettük a tájbaillő fafajok egyedeit csoportokban telepítjük." Beszélt még többek között a fásításról, a kilátás, a rálátás és a távlatok esztétikai problémáiról, majd azzal fejezte be mondanivalóját, hogy „mivel a szép erdőtelepítés méltán nevezhető emberi műalkotásnak, fatermesztő tevékenységűül mellett, mint elsődleges feladat mellett az esztétikai kívánalmaknak is eleget akarunk tenni." És én azt hiszem, hogy minden szépet szerető ember mind a jelenben, mind a jövőben ezért csak hálás lesz az erdészeknek. Az erdészet tájalakító problémáit ismertető előadás után a vendégek sok szép élménnyel és tanulsággal gazdagon tértek vissza Szombathelyre. Május 14-e a pedagógusok napja volt. Az új természetvédelmi törvény előírása szerint az oktatásban is helyet kell biztosítani a természetvédelemnek. Ezért határoztuk el, hogy a „Természetvédelmi ismeretek az iskolai oktatónevelő munkában" című előadássorozattal segítséget nyújtunk a nevelőknek ilyen arányú tevékenységükhöz. A Művelődési és Sportházban délután megrendezett összejövetelen a Vas megyei általános iskolák alsó tagozatos, a biológiát tanító felső tagozatos és a gimnáziumi biológus nevelők vettek részt mintegy százan. Nagyon fájlaltuk, hogy a szombathelyi Tanítóképző Intézet nem küldte el hallgatóit a rendezvényre, melynek tapasztalatait a gyakorlati munkában bőven kamatoztathatták volna. „A természetvédelem esztétikai és etikai tartalma" címmel Nagy László erdőmérnök tartott bevezető előadást. „A technika kora és a vele járó, kissé egyoldalú technikai nevelés az ifjúság lelkivilágát szegényessé teheti. Ezért a biológiai órákon arra kell törekedni, hogy az ifjúságban felkeltsék és fenntartsák a természet iránti szeretetet, és hogy a természetben járás ne csupán paszszív szemlélődés legyen, hanem esztétikai élményt is nyújtson, mely később aktív természetszeretetre inspirálja a fiatalokat" — mondotta többek között. Ezt követően Kiss Gézáné beszélt „A természetvédelmi ismeretek megalapozása az általános iskola II. osztályos ,A környezetismeret' c. tantárgy keretében", majd Scheer Károlyné „A természetvédelmi ismeretek továbbfejlesztése ,Az élővilág' tanításában" tárgykörökről. E két előadás a természetvédelem tanításának két: szintjét mutatta be a tananyagra konkretizálva. A környezet bőségesen nyújtja a természetvédelemre nevelés lehetőségeit. Alsó szinten érzelmi nevelés szükséges. Megláttatni a természet objektumait, azok szépségét felfedni, s azt, hogy nemcsak nekem szép. A felső tagozatban a megszerettetett természet iránt már aktivizálni kell a gyereket. Aktív védelmezője, kezelője, gondozója legyen a természet objektumainak, növényeknek, madaraknak, mint ahogy azt pl. a rátóti iskolában Jagodits István igazgató teszi. Itt a tanulók jól végzett munkájuk és kiváló magatartásuk jutalmául kezelői, gondozói lehetnek az aradi tizenhárom emlékére ültetett tölgyfáknak és hangulatos környezetének. Ezek a gyerekek bizonyára nem fognak kárt tenni a természet szépségeiben, s azok védel460