Boros Ádám: A tőzegmoha és a tőzegmohás lápokMagyarországon (Savaria Múzeum Közleményei 27. Szombathely, 1964)

íiafc azokon a foltjain fordulnak elő, melyek töredékesen a dagadólápok kezdeti stádiumainak felelnek meg (Keleméri Mohos, Csaroda). A magyar földrajzi irodalom a tőzegmoha, a tőzegmoha-láp, dagadóláp stb. fogalmát gyakran másokkal összezavarja, tehát legfőbb ideje, hogy ezeket a tévedéseket kiküszöböljük. Maga Cholnoky Jenő, aki a szerencsés dagadóláp nevet alkotta és vezette be, a valódi dagadólápot kolozsvári proíesszorsága idejében jól ismerte, későbbi írásaiban a lápok fogalmait összecserélte s „Magyarország földrajzában" (1937) a 72. oldalon azt írja, hegy Magyarországon a pomázi Csikóvár tavacskájában van az egyedüli igazi dagadóláp. Helyesen a Szentendre—Visegrádi-hegység területén itt volt ismert a könyv megírásakor — azóta elpusztult — az egyedüli tőziegmohaelőfordulás — azóta az Óvízvölgyben második is ismeretessé vált —, ami azonban egyáltalán nem volt dagadóláp, hanem csupán a zscmibékláp és a fűzláp kombinációjában jelentkező szegényes tőzegmohaelőfordulás. Ugyancsak modosítandók a Földrajzi Értesítő 1952. évi 692., valamint 1957. évi 280. oldalán olvasható, a dagadólápokra, illetőleg tőzegmohára vonatkozó megállapítások is. A magyarországi tőzegmohás lápok — az említett kis töredékeken kívül — nem dagadólápok, hanem főleg tőzegmohás magassás-társulások és átmeneti lápok, másrészt fűz- és égerlápok. IHODALOM Boros A.; Közép- és Nyugat-Magyarország Sphagnum-lápjai növényföldrajzi szempontból. A Debreceni Tud. Társ. Honism. Biz. kiadv. II/5. 1927. - Boros A.: A Pilis-hegység új Sphagnuínos lápja. Bot. Közlem. 42. 1945. (1947.): 6-7. - Boros A.: Bryologische Beitrläge zur Kentnis der Dora von Ungarn und der Karpaten. Acta Biologica II. 1951: 369-409. - Boros A.: Pleisztocén mohák Magyarországon. Földtani Közi. 82. 1952.: 294—.701. - Boros A.: Magyarország mohái. Budapest. 1953. (Akad. Kiadó). - Boros A.: Magyarország mohaföldrajza. (Doktori értekezés tételei.) Budapest, 1956. 1-8. old. (Tud. Minős. Biz.) - Boros A.: Vergleichende Moorstudien (Bátorliget, Dobsina, mehrere Ligulária-Standorte in Siebenbürgen, Tűrje, Stankovan) Biológia 11. 1956: 577-587. (Bratislava.) - Boros A.: Bryogeographie von Ungarn. Nova Hedwigia. 19591960. - Boros A.: Az Ecsedi-láp lecsapolása előtti növényvilága és az alföldi reliktumok. Bot. Köziem. 49. 1962. 289-298. old. - Boros A.-Vajda L.: A Bakony és a Balaton-Felvidék Sphagnumos lápjai. Annál. Biol. Tihany 24. 1955-56. (1957): 285-287. - Gayer Gy.: Die alpinen Moorpflanzen des Balatongebietes. Magy. Bot. Lap. 23. 3924.: 57-61. - László G.: A tőzeglápok és előfordulásuk Magyarországon. Budapest, 1915. (Földtani int.) -Latzel, A.: Beitrag zur Kenntnis der Moose des Ostalpenrandgebietes. Beih. Bot. Centralbl. 61 B. 1941: 211-260. - Máthé I.-Kovács M.: A Cserhát tőzegmohás lápja. Bot. Köziem. 48. 1959: 106-108. - Péterfl M.: Magyarországi tözegmohái. Nö\. Közlem. 3. 1904.: 137-169. - Pöcs T.: Beiträge zur Moosflora Ungarns und der Oslund Südkarpaten. (Mit der Karte und der Aufzählung der Sphagnumvorkommen in Ungarn.) Annál. Hist Nat. Mus. Nat. Hung. 9. 1958.: 107-119. - Pöcs T.-D. Nagy É.-P. Gelencsér I.—Vida G.: Vegetations-studien im Gebiet őrség (Ungarisches Ostalpenvorland) - Vegetáció-tanulmányok a keleti Őrségben. (Die Vegetation der ungrischen Landschaften, Bd. 2.) Budapest, 1958. (Akad. Kiadó) - Pop E.: Analyses de Pollen dans les régions de planie. Bullet, stiintific sect. Biol. Ser. Bot. (Akad. Roman.) 9. 1957: 5-32. — pop E.: Mlastinile de turba din Republics Pop. Romina. Die Torfmoore aus der Rumänischen Volksrepublik. Bucuresti, 1960. — Simon T.: Torfmoore im Norden des Ungarischen Tieflandes. Acta Biol. IV. 1953.: 249-252. - Simon T.: Die Wälder des Nördlichen Alfölds. Budapest, 1957. (Akad. Kiadó.) — Simon T.: Die Vegetation der Moore in den Naturschutzgebeiten des Nördlichen Alföld. Acta Bolan. 4. 1960: 107—137. — Simon T.— Kenyeres L.: a Nyírestó és a Bábtava. Term, és Techn. 62 2. 1953.: 90-93. — Siroki Z.: Tőzegmohaelőfordulás a Bükk hegységben. Botan. Közlem. 49. 1961. 110-11. old. — Sod R.: Növényföldrajz. Budapest, 1945. (Term.-tud. Társ.) - Soó R.: Die Torfmoore Ungarns in dem Pflanzensozioligischen System. Vegetatio V—VI. 1954.: 411—421. — Soó R.—Jávorka S.: A Magyár Növényvilág kézikönyve. Budapest, 1951. (Akad. Kiadó.) — Walter H.: Einführung in die allgemeine Pflanzengeographie Deutschlands. Jena, 1927. — Zólyomi B.: A Bükk-hegység környékinek Sphagnum-lápjai. Bot. Közlem. 28. 1931.: 91-121. - Zólyomi B.: A kőszegi tőzegmohás láp. Vasi Szemle 6. 1939.: 254-259. — Zólyomi B.: Das Kőszeger sphagnumreiche Moor. Bot. Közi. S6. 1939.: 318-325. - Zólyomi B.: A keleméri Mohos-tavak. Term, és Tech. 61/12. 1952.: 741V746. 68