Szentléleky Tihamér: Az Iseum újjáépítési tervei (Savaria Múzeum Közleményei 16. Szombathely, 1961)

A központi szentélyépület körül elterülő belső udvart helyiségsor határolta. Ennek az épületcsoportnak DK-i oldalát csak a megmaradt épületalapok mutatják majd. ENY-i oldalán az alapokra egy könnyebD épüiet kerül, amely külső alakjában utánozza a fülkés beosztású egykori határoló helyiség-sor vonalát. Itt konzolos tárlókon a falak felett körbefutó járdarészen haladó látogatók megtekinthetik az ásatás során feltárt több mint 10 000 db leletanyag értékesebb példányait. Lépcsős feljáró vezet majd a kiegészített négyszögletes oltáralap után az «EK-i oldalon állott csarnoképület alapjaihoz. Az 50x17 méteres helyiség tetőszerkezetét a középtengelyben elhelyezett nyolc oszlop hordta. Az ásatások során az egyik oszlopnak fehér márvány alapja, szürke bazalt szára és fehér márvány oszlopfője szerencsére érintetlenül íeKudt a rétegedben. A területen előkerült további oszlopok és a másutt felfedezett, innen származó oszlopok helyszínre szállítása után a csarnok hat oszlopa helyreállítható. Az Iseum EK-i oldalának falszakaszai a bazaltkő borítású római út szegélyére támaszkodhatnak majd. Különleges feladatot jelent a kerti környezet kialakítása is. A központi szentélyépület két oldalán dús növényzetű szakaszok állottak. Szerencsésen, antik ábrázolásokon (12) ezeknek a kerteknek kisebb részletei fennmaradtak. Hasonló módon egészítik ki majd-az Iseum központi szentélyépületének környezetét is. Az alaprajzban bemutatott helyiségek belső tereit fehéres sóderes réteg fedi, míg a római időkben téglapadozattal borított helyiségeket vörös salak. Az egykori épületcsoport környékén délszaki növényekhez hasonló, nálunk honos fákat és cserjéket telepítenek. Ciprusokat utánzó fenyőfasor vezet majd a Zrínyi Ilona utcáról a megközelítő úton a szent kerület felé. Ha az előre kialakított tervek szerint, az ütemezéseknek megfelelően történik a romkert kialakítása, 1962 végére már-átadható lesz a közönségnek. JEGYZETEK 1. Szentléleky T.: Előzetes jelentés a savarial Isis-szentély 1956. évi ásatásairól. A. É. 84. (1957) 78—79.; Die Ausgrabungen des Isis-Heiligtums von Savaria. Acta Antiqua Tom. VII. 195—200.; Előzetes jelentés a szombathelyi római kori Iseum 1955—1959. évi ásatásairól.; A szombathelyi Isis-szentély, Budapest, 1960. 2. Szentléleky iT.: Die Ausgrabungen des Isis-Heiligtums von Savaria. Acta Antiqua Tom. VII. 199, 3. Schoenvisner, S.: Antiquitatum et históriáé Sabariensis. T. XV. Pestini 1791. 4. Marsilius, A. F.: Danubius Pannonico-Mysicus. Hagae et Amstelodami 1726. Tab. 39. 5. Szentléleky T.: A szombathelyi Isis-szentély. 2. Budapest, 1960. 6. így az agrigentói Démétér szentélynél. 7. Herculaneumi falfestmény. Lásd Szentléleky T.: A szombathelyi Isis-szentély 25, Budapest, i960. 8 Bogyay T.: A jáki apátsági templom és Szent Jakab kápolna. Szombathely, 1943.; Dercsényl D.: A jáki templom. Budapest, 1957. 9. Castagnolt, F.: Gli edifici rapresentati in un rilievo del sepolcro degli Haterii. Bulletino delta Commissione archeologica del governatorato di Róma. Vol. LXIX. (1941) 65—67. 10. Mau, A.: Pompei in Leben und Kunst. Leipzig, 1908. 11. Mau, A.: i. m. 12. Lásd 7. jegyzet. 73